A Forma-1 felsz�nes b�r�l�i szerint be�lni egy aut�ba �s k�rbe-k�rbe sz�guldozni vele nem sport. Itt a n�zõ nem l�that izzad�, verejt�kezõ, egym�snak fesz�lõ embereket, mint m�s sport�gakban, �gy hajlamos lebecs�lni a Forma-1-el j�r� fizikai kih�v�st "k�nyelmes vas�rnapi s�takocsik�z�snak" titul�lva a versenyeket. Mi sem �llhat azonban t�volabb a val�s�gt�l, mint ez a n�zet! Kezdj�k a sz�raz t�nyekkel! Egy Forma-1-es futam �tlagosan 60 k�rig tart. Ezalatt a 60 k�r alatt sz�mos alkalom van, amikor nagy sebess�grõl kell lef�kezni egy kanyar elõtt - ez a versenyzõ test�re ak�r 5 G-s terhel�st is gyakorolhat - ami saj�t testt�meg�nek �tsz�r�s�t jelenti! Ezekben a pillanatokban a nyakizmoknak ak�r 37,5 kilogrammos terhel�st is el kell hordozniuk (ne feledj�k, hogy a fejen ott van a buk�sisak is!), �sszesen pedig egy verseny alatt a pil�ta szervezet�nek mintegy 40 ezer kilogrammos terhel�st kell ki�llnia! K�zben a l�bak sem pihennek. Monz�ban p�ld�ul 212-szer kell k�r�lbel�l 80 kilogrammnak megfelelõ erõt kifejtenie a f�kped�lra a versenyzõnek. Nyilv�nval�, hogy ez sem kis fizikai munka. A korm�nyt pedig helyenk�nt 40 kilogrammnak megfelelõ erõvel kell elford�tani az olyan gyors p�ly�kon, mint p�ld�ul Spa-Francorchamps vagy Suzuka - amennyiben nincs szerv�korm�ny. �s ez m�g mindig nem minden. K�pzelj�k el azt, hogy a versenyzõknek ezeket a terhel�seket �gy kell elviselnie, hogy erõsen besz�jazt�k egy hatpontos biztons�gi �vvel a pil�ta�l�sbe �s k�zben idõnk�nt ak�r 190-re is felugrik a pulzusa. Ehhez j�hetnek m�g olyan sz�lsõs�ges k�r�lm�nyek, mint p�ld�ul a bahreini, malajziai vagy �ppen magyarorsz�gi 40 fokos k�lsõ hõm�rs�klet - ami az overallba be�lt�z�tt versenyzõ sz�m�ra ak�r 60 fokot is jelenthet. Nem v�letlen, hogy egy Forma-1-es pil�ta egy futam alatt �tlagosan annyit vesz�t a s�ly�b�l, mint egy profi �k�lv�v� egy 12 menetes boxm�rkõz�s alatt. Mindez a Forma-1-es pil�ta eset�ben k�thetente… "M�g a legjobban edzett hossz�t�vfut�k sem b�rn�nak ki 60 k�rt Monz�ban." - mondja Erwin G�llner, Jacques Villeneuve edzõje, s ezzel egyet�rt Daniel Dobringer is, aki Ralf Schumacher fizikai felk�sz�t�s��rt felelõs: "A megfelelõ edzetts�g n�lk�l nincs es�lyed ebben a sportban." Hogy is n�z ki teh�t a "megfelelõ edzetts�g" egy Forma-1-es pil�ta sz�m�ra? A legt�bb versenyzõ m�r novemberben megkezdi a felk�sz�l�st a k�vetkezõ szezonra. Teh�t �vente legfeljebb 2-3 het�k van a lust�lkod�sra. A t�li sz�netben �ltal�ban t�bbet edzenek a versenyzõk, l�v�n ilyenkor nincsenek versenyek �s a tesztel�s is kevesebb. Egy �tlagos edzetts�gû versenyzõ ilyenkor napi 4-5 �r�t t�lt el edz�ssel, de a legfittebb pil�t�k - mint p�ld�ul Michael Schumacher - napi 6 �r�t. A szezon alatt az edz�ssel elt�lt�tt idõ 1-2 �r�val kevesebb lehet (helyette viszont ott vannak a tesztel�sek �s a versenyek). De a mennyis�g term�szetesen nem minden: mint a legt�bb sportban itt is az adott sport�ghoz megfelelõ, c�lir�nyos edz�smunk�t kell v�gezni. A Forma-1 eset�ben ez elsõsorban a sz�v �s �rrendszer intenz�v tr�ningez�s�t jelenti, valamint olyan gyakorlatokat, amelyek a pil�ta�l�sben r�juk nehezedõ terhel�st szimul�lj�k - k�l�n�sen fontos a nyak, a mellkas, a t�rzs �s a karok erõs�t�se. Mivel a Forma-1-es pil�ta edz�se meglehetõsen saj�tos, ez�rt a szokv�nyos edzõtermi g�pek haszn�lat�n k�v�l sokan �p�tenek maguknak speci�lis eszk�z�ket is. �gy p�ld�ul elõszeretettel edzik nyakizmaikat olyan prepar�lt buk�sisak seg�ts�g�vel, amelynek a k�t oldal�ra s�lyokat erõs�tettek. Az edzõtermi munk�n, a "gy�r�son" k�v�l a versenyzõk �ltal�ban fut�ssal, ker�kp�roz�ssal vagy �sz�ssal tr�ningeznek. Fontos, hogy a pil�t�k edzõi �gyeljenek arra, hogy a megfelelõ fitts�get olyan m�don szerezz�k meg versenyzõik, hogy ne rak�djon t�l sok izom a szervezet�kre, mivel a modern Forma- 1-es aut�k rendk�v�l szûkek �s azokba bele is kell f�rni�k! A h�tszeres vil�gbajnok, Michael Schumacher fizikai felk�sz�t�s�t Dr. Johannes Peil, a Bad Nauheimer-i Sportklinika vezetõje fel�gyeli. Peil elmondta, hogy erõnl�ti-, �ll�k�pess�g jav�t�- �s koordin�ci�s edz�sek tartoznak Schumacher napi edz�sprogramj�ba. A program csaknem fel�t hegyi ker�kp�roz�s teszi ki: "Michael Schumacher naponta k�t-h�rom �r�t ker�kp�rozik, ami alatt 1000-tõl 2000 m�terig terjedõ magass�gk�l�nbs�get k�zd le." - mondta Peil, s a kem�ny tr�ningnek meg is van az eredm�nye: "Schumacher pulzusa a legkritikusabb helyzetekben - mint p�ld�ul egy baleset - is 140 alatt marad. R�ad�sul a regener�ci�s idõ n�la rendk�v�l r�vid. Extr�m megterhel�s ut�n is a pulzusa t�z percen bel�l vissza�ll a norm�lis, 50 k�r�li �rt�kre. Schumacher egy 25 �ves �lsportol� fizikum�val rendelkezik - 35 �vesen." Az edzettebb versenyzõk term�szetesen elõnyben vannak a kev�sb� fittekkel szemben a futamokon. Ut�bbiakn�l ugyanis a versenyek utols� harmad�ban jelentõsen al�bbhagyhat a koncentr�l�k�pess�g �s nõhet a reakci�idõ. R�ad�sul kev�sb� tudnak az olyan feladatokra figyelni, mint p�ld�ul a strat�gia. Az egyik Forma-1-es pil�ta edzõje �ll�t�lag azzal k�s�relte meg tan�tv�nya test�nek �s agy�nak egy�ttes pall�roz�s�t, hogy az illetõ versenyzõnek a fut�szalagos edz�s k�zben sz�mtanp�ld�kat kellett megoldania…. Nagyon fontos dolog a versenyek el�tti �s alatti megfelelõ folyad�kbevitel, hiszen egy pil�ta folyad�kvesztes�ge egy futam alatt ak�r n�gy liter is lehet. K�zismert, hogy a folyad�k p�tl�sa �rdek�ben a versenyzõk iv�palackot visznek magukkal a versenyre, �m enn�l is fontosabb, hogy a futam elõtt meglegyen a megfelelõ alap: "Ha t�l keveset iszol a verseny elõtt �s csak 80 sz�zal�kkal v�gsz neki a versenynek, akkor a futam alatt azt m�r nem tudod bep�tolni. �s akkor ez valamikor ki�tk�zik a teljes�tõk�pess�gben." - mondja Daniel Dobringer. Az edzõk egy�bk�nt �ltal�ban nem sima vizet itatnak tan�tv�nyaikkal, hanem k�l�nb�zõ �sv�nyi anyagokkal �s vitaminokkal d�s�tott folyad�kot. Ami a t�pl�lkoz�st illeti, a Forma-1-es pil�t�k az atl�t�khoz hasonl� �trendet k�vetnek �s fontos nagyon odafigyelni�k arra, hogy mennyi sz�nhidr�tot �s proteint visznek be a szervezet�kbe. A versenyh�tv�g�ken a legt�bb pil�ta t�sztaf�l�ket eszik vagy m�s sz�nhidr�tban gazdag t�pl�l�kot, amibõl energi�t nyerhetnek �s ami fokozza az �ll�k�pess�get a versenyre.