Az Olasz Nagyd�jat m�r az 1950-es esztend� �ta mindig nagy v�rakoz�s el�zi meg, mivel t�bbsz�r ezen a helysz�nen d�lt el a vil�gbajnoki c�m sorsa. A Formula-1 t�rt�net�ben egy-egy verseny gyakran szomor� v�get �rt, �s mivel monzai a leggyorsabb �s legvesz�lyesebb helysz�nek egyike, ez�rt itt is t�bbsz�r t�rt�nt tragikus szerencs�tlens�g.

Ascari a Monte Carl�ban rendezett futamon a tengerbe zuhant, azonban a gyors seg�ts�gnek k�sz�nhet�en csup�n n�h�ny karcol�ssal meg�szta az esetet. N�h�ny nappal k�s�bb Eugenio Castellotti Monz�ba rendelte, a Ferrari �j sportaut�j�nak tesztel�s�re. Ascari a tesztet megel�z�en egy r�vid id�t t�lt�tt Castellotti �s bar�tja, Luigi Villoresi t�rsas�g�ban egy k�zeli vend�gl�ben. Ekkor Ascari arra k�rte bar�tj�t, hogy tehessen n�h�ny pr�bak�rt az aut�val. Ascari sok m�s versenyz�t�rs�hoz hasonl�an babon�s volt, ez�rt minden versenyen saj�t sisakj�t viselte. Ez�ttal Villoresi sisakj�t �lt�tte mag�ra, majd elindult a Monzai p�ly�n. �sszesen h�rom k�rt teljes�tett, a negyediket nem tudta befejezni. Az olasz versenyz� 240 kilom�teres �r�nk�nti sebess�ggel haladt, amikor az egyik kanyarban aut�ja felborult, � pedig kizuhant az aszfaltra. Alberto Ascari bar�tja, Luigi Villoresi karjaiban hunyt le �r�kre szemeit. Ascari h�res �desapja, Antonio szint�n egy tesztel�s k�zben vesztette �let�t 1925. j�lius 26-�n, Franciaorsz�gban.

Az 1961-es esztend�ben is szoros k�zdelem folyt a vil�gbajnoki c�m megszerz�s��rt, ez�rt az Olasz Nagyd�jnak sorsd�nt� szerepe volt. A futam azonban trag�di�ba torkollott, a bajnoks�g is m�sodlagoss� v�lt. Az els� rajtkock�b�l indul� von Trips a rajtn�l t�bb poz�ci�t vesz�tett, ez�rt kock�zatot v�llalva megpr�b�lta visszaszerezni a vezet�st. A Parabolica kanyarban balra korm�nyozta aut�j�t, aminek k�vetkezt�ben kerekei hozz��rtek Jim Clark Lotus�hoz. A Ferrari felborult, majd a biztons�gi korl�tnak csap�dva �llt meg. Von Trips kizuhant az aut�b�l, egyenesen a n�z�t�rre, ahol tizenegy n�z� azonnal �let�t veszette, ketten nem sokkal a szerencs�tlens�get k�vet�en haltak bele s�r�l�seikbe. Wolfgang Berghe von Trips hal�la megr�zta a versenyz�t�rsakat.

Kilenc �v eltelt�vel Jochen Rindt nagy rem�nyekkel �rkezett meg Olaszorsz�gba, �s mint mindig, ez�ttal is el�sz�r bal l�bbal sz�llt be aut�j�ba. A megm�rettet�s hamar v�get �rt a mainzi sz�rmaz�s� pil�ta sz�m�ra. Az �t�dik k�rben a Parabolica bej�rat�n�l a Lotus-Ford f�ltengelye elt�rt, aminek k�vetkezt�ben a bal oldali szalagkorl�tnak csap�dott. Denis Hulme szemtan�ja volt az esetnek, aki azt hitte, hogy Rindt j�l van. Az 1970-es esztend� vil�gbajnoka azonban ekkor m�r a hal�llal v�vott csat�t, �s nem sokkal a k�rh�zba sz�ll�t�s�t k�vet�en belehalt s�r�l�seibe. 1970 �sz�n posztumusz avatt�k vil�gbajnokk�. �zvegye boldog volt, hogy val�ra v�lt f�rje legnagyobb �lma.

B�r a folyamatos trag�di�k k�vetkezt�ben a biztons�g egyre nagyobb szerepet kapott, �s a pil�t�k �rdekeit k�pvisel� szervezet, Grand Prix Drivers Association is sikerrel vette fel a k�zdelmet a versenyek szervez�i ellen (t�bbek k�z�tt el�rt�k, hogy 1969-ben ne rendezz�k meg a Belga Nagyd�jat, mivel a p�lya t�l vesz�lyes), a trag�di�k m�gsem k�m�lt�k a sz�guld� cirkusz vil�g�t. Sz�z sz�zal�kos biztons�got a mai napig nem lehet garant�lni.

Az 1978-as Olasz Nagyd�j szint�n r�m�lomm� v�lt. Gianni Restelli m�r a megm�rettet�s elej�n egy hatalmas hib�t k�vetett el, aki annak ellen�re ind�totta �tj�ra a futamot, hogy egyesek m�g nem sorakoztak fel a rajtr�cson. A nagy z�rzavarban James Hunt �s Ronnie Peterson �ssze�tk�ztek, aminek k�vetkezt�ben a Lotus a szalagkorl�tnak �tk�z�tt, majd a sziv�rg� �zemanyag l�ngra lobbant. A sv�d pil�ta l�bt�r�st �s �g�si s�r�l�seket szenvedett, majd az �jszaka folyam�n emb�li�t kapott, �s m�r nem tudt�k megmenteni az �let�t.

Ronnie Peterson �ta az Olasz Nagyd�jon egyetlen Formula-1-es pil�ta sem vesztette �let�t, de  a p�lya m�g mindig sok vesz�lyt rejt.