Karl Jochen Rindt 1942. �prilis 18-�n sz�letett a n�metorsz�gi Mainz am Mainban egy n�met-osztr�k h�zass�gb�l. Sz�lei �let�ket vesztett�k egy 1943-as bombat�mad�sban, �gy ker�lt Jochen az ausztriai Grazba nagysz�leihez. Amikor 1961-ben le�retts�gizett nagyanyj�t�l egy r�gi Simca aut�t kapott aj�nd�kba, amellyel r�szt tudott venni els� versenyein. Ezek m�g csak amat�r versenyek voltak - f��ll�sban Jochen a csal�di v�llalkoz�sban dolgozott, amely f�szerek import�l�s�val foglalkozott.

1962-ben k�l�nb�z� sportaut� versenyeken vett r�szt egy Alfa Romeo TI vol�nj�n�l. 1963-ban a Forma-Juniorba megy, ahol egy �cska Cooperrel versenyez, ennek ellen�re m�r m�sodik verseny�t megnyeri Cesenatic�ban. A sorozatban mutatott teljes�tm�ny�re felfigyelt az ausztriai Ford �s t�mogatta 1964-es Forma-2-es szerepl�s�t. A Brabham-Cosworth-tal versenyz� Rindt neve ekkor m�g ismeretlen volt Eur�p�ban, de nem sok�ig: m�sodik lett az angliai Mallory Parkban, azt�n nyert a londoni Crystal Palace p�ly�n.

Forma-2-es eredm�nyeire tekintettel Jochen az 1964-es Osztr�k Nagyd�jon a Forma-1-ben is bemutatkozhatott a Brabham-BRM sz�neiben, de m�szaki hiba miatt fel kellett adnia a versenyt. 1965-ben m�r a teljes szezonra megh�v�st kapott a Forma-1-b�l, m�ghozz� a Cooper-Climaxt�l. Itt az �j-z�landi Bruce McLaren csapatt�rsa lett. A Cooper nem volt a legversenyk�pesebb aut� �s Rindt j�r�szt csak k�szk�d�tt vele: az �v sor�n mind�ssze k�tszer szerzett pontot, a N�rburgringen negyedik lett, Watkins Glenben pedig hatodik. 4 pontja a tizenharmadik helyet jelentette sz�m�ra a vil�gbajnoks�gban els� teljes �v�ben. Csapatt�rsa, McLaren 10 pontot gy�jt�tt.

Ebben az id�ben a Forma-1-es pil�t�k gyakran indultak m�s versenyeken is �v k�zben - egyr�szt mert volt idej�k (1965-ben m�g csak t�z versenyb�l �llt egy F1-es vil�gbajnoks�g), m�sr�szt mert �gy plusz bev�telekre tehettek szert. 1965-ben Rindt teh�t folytatta a Forma-2-es versenyz�st is a Roy Winkelmann-f�le priv�t Brabham-csapat sz�neiben. Ebben a kateg�ri�ban nyert Rei-ben egy futamot �s harmadik lett Pauban �s Vallelung�ban. Ausztri�ban m�r nemzeti h�snek sz�m�tott - h�t m�g amikor megnyerte az innsbrucki Prix de Tryol versenyt egy Abarth 2000 vol�nj�n�l. Ugyanebben az �vben harmadik helyen v�gzett a n�rburgringi 1000 km-es versenyen a sv�d Joakim Bonnierrel egy Porsche 8-assal. Legnagyobb sikere m�gis tal�n a Le Mans-i 24 �r�s versenyen aratott diadala volt Masten Gregory-val egy NART Ferrari 275LM aut�val.

1965 v�g�n McLaren elhagyta a Coopert �s ideiglenesen Rindt lett a csapat els� sz�m� versenyz�je - am�g az 1964-es vil�gbajnok, John Surtees meg nem �rkezett a csapathoz. Az imm�r Maserati motorral felszerelt Cooper neh�z, de megb�zhat� aut� volt, �gy mind Jochen, mind John rendszeresen a pontszerz�k k�z�tt volt 1966-ban. Az �v els� verseny�t Monac�ban rendezt�k, amelyet Rindt nem fejezett be, de azt�n Spa-ban remek m�sodik helyet szerzett egy kem�ny es�versenyen, Franciaorsz�gban negyedik lett, Angli�ban �t�dik. Hollandi�ban nem �rt c�lba, N�metorsz�gban a harmadik helyen v�gzett, Olaszorsz�gban negyedik lett, Amerik�ban m�sodik, majd Mexik�ban kiesett. 22 ponttal a vil�gbajnoks�g harmadik hely�n v�gzett Jack Brabham (Brabham-Repco) �s Surtees m�g�tt.

A Forma-2-ben Rindt k�t futamot nyert ebben a szezonban: az �gynevezett Eifelrennent �s a Brands Hatch-i versenyt, ahol Jack Brabhamet gy�zte le.

1967-ben a Forma-1-ben a Cooper er�teljesen visszaesett �s Jochen mind�ssze k�t alkalommal tudott pontszerz� helyen v�gezni: negyedik lett Belgiumban �s Olaszorsz�gban. 6 pontja a vil�gbajnoks�g tizenegyedik hely�re volt j�. Csapatt�rsa, a mexik�i Pedro Rodriguez valamivel jobban boldogult: 15 ponttal a hatodik helyen v�gzett (D�l-Afrik�ban m�g nyerni is tudott).

A Forma-2-nek azonban Rindt volt a legnagyobb csillaga: kilenc alkalommal tudott nyerni "67-ben �s mindenki csod�j�ra j�rt vakmer� st�lus�nak. Elindult az amerikai Indy 500-as versenyen is, de balesetet szenvedett �s csak a 24. helyre rangsorolt�k. Ehhez a futamhoz kapcsol�dik az a t�rt�net, hogy miut�n rettenetesen �sszet�rte aut�j�t, de s�rtetlen�l kisz�llt, azonnal megvizsg�lta a p�lya orvosi szolg�lata �s csod�lkozva kellett tapasztalniuk, hogy pulzusa semmivel sem t�r el a megszokott�l...
Az Indy 500 egy�bk�nt nem ny�g�zte le Rindtet. Bevallottan csak a p�nzd�j miatt indult el rajta.

1968-ban a Forma-1-ben a Brabham-Repco versenyz�je lett a csapat tulajdonosa, Jack Brabham mellett. A kor�bban sz�p sikereket el�rt ist�ll� azonban ekkor pont g�d�rben volt, �gy Rindtnek tov�bb kellett v�rnia a nagy �tt�r�sre. Az �v sor�n 8 pontot gy�jt�tt - harmadik lett D�l-Afrik�ban �s N�metorsz�gban - �s a vil�gbajnoks�g tizenkettedik hely�n v�gzett. Kis v�gaszt jelenthetett, hogy �gy is jobb volt a h�romszoros vil�gbajnok Brabhamn�l, aki mind�ssze 2 pontot szerzett.

1969-ben a Lotus-Fordhoz szerz�d�tt Graham Hill mell� �s ez v�gre m�r egy j� aut� volt azokhoz k�pest, amelyekben kor�bban �lt. Ennek ellen�re balszerencs�sen indult a szezon sz�m�ra: D�l-Afrik�ban kiesett, majd Spanyolorsz�gban is. Ut�bbi esetben s�lyos balesetet szenvedett, melyben elt�rt az �lkapcsa �s eszm�let�t is vesz�tette egy id�re. Emiatt Monac�t ki kellett hagynia �s noha Hollandi�ban ism�t versenyaut�ja vol�nj�n�l �lt, m�g sok�ig voltak l�t�s- �s egyens�lyprobl�m�i. (Jellemz� a korra, hogy m�gis engedt�k versenyezni....)

Legk�zelebb Franciaorsz�gban szerzett pontot, ahol negyedik lett. Azt�n N�metorsz�gban kiesett, Olaszorsz�gban m�sodik lett Jackie Stewart (Marta-Ford) m�g�tt, Kanad�ban harmadik Jacky Ickx (Brabham-Ford) �s Brabham m�g�tt.

Rindtet kezdt�k "�r�k �g�retk�nt" elk�nyvelni, olyannyira, hogy egy brit szak�r�, Denis Jenkinson azt tal�lta mondani, hogy lev�gja h�res szak�ll�t, ha Jochen valaha is Forma-1-es futamot fog nyerni.
Nos, az Amerikai Nagyd�j ut�n vehette a borotv�j�t...
Rindt neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt nyerte meg a Watkins Glen-i futamot, ugyanis csapatt�rsa, Hill s�lyos balesetet szenvedett, melyben mindk�t l�ba elt�rt. Az utols� versenyt Mexik�v�rosban rendezt�k, de ezen Jochen nem �rt c�lba. 22 ponttal a vil�gbajnoks�g negyedik hely�n v�gzett 1969-ben. Graham Hill 19 ponttal a hetedik lett.

1970-ben m�r � volt a Lotus csapat vez�regy�nis�ge. Colin Chapman alakulata a Lotus 42C-vel kezdte az �vet, mivel Rindt eleinte a tesztel�sen nem volt el�gedett az �j, forradalmi Lotus 72-vel. Az els� k�t futamon - D�l-Afrik�ban �s Spanyolorsz�gban - azonban a r�gi aut�val nem szerzett pontot �s Monac�ban is sok�ig es�lytelennek t�nt. Rindtet kora egyik leggyorsabb �s legb�trabb aut�versenyz�j�nek tartott�k, de arr�l is k�zismert volt, hogy amennyiben nem �rezte re�lisnak a gy�zelmet, akkor hajlamos volt csak motiv�latlanul k�r�zgetni. Ez a monac�i verseny is ilyen futamnak t�nt eg�szen addig, ameddig j�n�h�nyan ki nem estek Rindt el�l. M�r csak Brabham volt el�tte, aki azonban m�szaki gondokkal k�zd�tt. Ekkor Jochen begy�jtotta a rak�t�kat - olyannyira, hogy majd" k�t m�sodperccel gyorsabb k�r�ket futott, mint az id�m�r� edz�sen! Csakhogy az id� Brabhamnek dolgozott, hiszen a verseny a v�g�hez k�zeledett. �gy t�nt, hogy Rindt elsz�nt t�mad�sa ellen�re v�g�l m�gis az ausztr�l� lesz a verseny. Az utols� k�rben azonban a h�romszoros vil�gbajnok utol�rte a lek�r�zend� Piers Courage-t (De Tomaso-Ford). �gy d�nt�tt, hogy elmegy mellette: az utols� kanyar el�tt, de a man�ver k�zben hib�t k�vetett el �s nekiment a korl�tnak. Rindt megnyerte a versenyt. Azzal egy�tt, hogy Brabham kies�se term�szetesen szerencse volt az � szemsz�g�b�l, a gy�zelemre m�gsem lehetett azt mondani, hogy nem �rdemelte meg, hiszen minden id�k egyik legnagyobb Forma-1-es felz�rk�z�s�t mutatta be a verseny m�sodik fel�ben.

A k�vetkez� versenyen, Belgiumban kiesett, de azt�n a Holland Nagyd�jra v�gre bevethet� �llapotba ker�lt a Lotus 72-es. Jochen meg is szerezte vele a pole poz�ci�t, azt�n - miut�n a rajtn�l visszaesett - a harmadik k�rben �tvette a vezet�st �s vissza sem n�zett t�bb�. Sajnos a gy�zelmet be�rny�kolta a Rindt k�zeli bar�tai k�z� tartoz� Piers Courage hal�la. Jochent nagyon megr�zta a szomor� h�r �s elhat�rozta, hogy a szezon ut�n visszavonul a versenyz�st�l �s sportruh�zattal foglalkoz� v�llalkoz�sba kezd....

A Lotus 72-essel domin�lt �s nyert a k�vetkez� h�rom versenyen - Clermont-Ferrand, Brands Hatch, Hockenheim - is. Hazai verseny�t Ausztri�ban nem fejezte be, ennek ellen�re �gy �rkezett Monz�ba, hogy ott nagy val�sz�n�s�ggel be fogja tudni biztos�tani vil�gbajnoki c�m�t.

A szabadedz�seket azonban a Rindtre legvesz�lyesebb Ferrarik uralt�k, mik�zben a Lotus csak k�szk�d�tt a kev�s leszor�t�er�t ig�nyl� p�ly�n. Rindt vakmer� megold�st v�lasztott, hogy versenyk�pes k�rid�ket tudjon el�rni: leszedette aut�j�r�l az �sszes sz�rnyat. �gy gondolta, hogy ez nem nagy �gy, hiszen egy �vvel kor�bban m�g teljesen sz�rnyak n�lk�l futotta v�gig ezt a versenyt. Csakhogy a Lotus 72-t m�g sosem tesztelt�k sz�rnyak n�lk�l, senki sem tudta hogyan fog viselkedni �gy az aut� a gyors monzai aszfaltcs�kon. Rindt akkori csapatt�rsa, John Miles elmondta, hogy f�lelmetes volt l�tni, amint Rindt csak nagy k�zdelem �r�n tudja a p�ly�n tartani az aut�t. Viszont a k�rid�k javultak - b�r a Ferrarik szintj�t m�g mindig nem �rt�k el. Rindt �gy �rezte, hogy "csup�n" meg kell tanulnia a sz�rny n�lk�li Lotus 72-est �s ha ez siker�l, utol�rhetetlenek lesznek.

M�snap, szeptember 5-�n, Jochen alig v�rta, hogy ism�t be�lhessen aut�j�ba �s tov�bb tanulm�nyozhassa annak viselked�s�t. � volt az els�, aki a szabadedz�sen kigurult a p�ly�ra. Sajnos azonban soha t�bb� nem t�rt vissza...

A baleset a Parabolica-kanyarban t�rt�nt �s - amint az m�r csak lenni szokott ilyenkor - sosem tudt�k pontosan meg�llap�tani, hogy mi okozta Rindt kics�sz�s�t �s korl�tnak csap�d�s�t: vezet�i hiba vagy m�szaki probl�ma, �s a sz�rnyak hi�ny�nak volt-e hozz� k�ze? A mind�ssze 28 esztend�s Jochen nem �lhette t�l s�lyos mellkasi s�r�l�seit - hivatalosan a mil�n�i k�rh�zban nyilv�n�tott�k halott�.

A kor egyik leggyorsabb �s leagressz�vabb st�lus� pil�t�j�t csapat�n, versenyt�rsain, menedzser�n (Bernie Ecclestone) �s az aut�versenyz�s eg�sz vil�g�n k�v�l �zvegye, Nina gy�szolta. Szeretteinek nyilv�nval�an nem jelenthetett k�rp�tl�st, hogy Jochen el�ny�t a h�tral�v� h�rom (Monz�val egy�tt n�gy) futamon senki sem tudta behozni a vil�gbajnoks�gban, �gy � lett a sport�g t�rt�net�nek els� - �s rem�lhet�leg utols� - posztumusz vil�gbajnoka.

Rindt mind�ssze 60 versenyen 6 futamgy�zelmet aratott, 109 pontot �s 10 pole poz�ci�t szerzett a Forma-1-ben. Enn�l is sikeresebb volt a Forma-2-ben, ahol 1964 �s 1970 k�z�tt �sszesen 29 gy�zelmet aratott, ami abszol�t rekord maradt a sorozat eg�sz t�rt�net�ben!