1989-re v�ltozatlanul Senna �s Prost maradt a McLaren k�t versenyz�je, azonban az �v elej�n m�g senki nem sejtette, hogy ez az id�ny kapcsolatuk m�lypontj�t fogja hozni.

A szezon m�rcius 26-�n Rio de Janeir�ban kezd�d�tt. Senna megszerezte a pole-t, �m a versenyen az els� k�rben �sszeakadt Gerhard Bergerrel (Ferrari) �s Riccardo Patres�vel (Williams-Renault), amikor egyszerre h�rman pr�b�ltak befordulni ugyanabba a kanyarba. Senna h�traesett �s csak a tizenegyedik helyen �rt c�lba. N�mi meglepet�sre Nigel Mansell (Ferrari) nyert Prost el�tt.

A vihar, amelynek fellegei m�r r�g�ta gy�lekeztek a Forma-1 eg�n, Imol�ban t�rt ki. L�tsz�lag a versenyen semmi k�l�n�s nem t�rt�nt - Berger baleset�n k�v�l, amelyet a Tamburello-kanyarban szenvedett el �s amely ugyan rettenetesnek t�nt, �m az osztr�k viszonylag k�nnyed�n meg�szta. Az �j rajtt�l Prost j�tt el jobban, de a pole-b�l indul� Senna a Tosa-kanyarban megel�zte �s vissza sem n�zve sim�n nyerte a versenyt. Hogy valami m�gsem volt rendben, az a futam ut�n der�lt ki, amikor hi�ba v�rt�k Prostot a sajt�t�j�koztat�n. A francia d�h�s volt. Mint kider�lt felh�borod�s�nak az volt az oka, hogy szerinte Senna becsapta �t. A verseny el�tt ugyanis meg�llapodtak abban, hogy amelyik McLaren-pil�ta el�sz�r �r az els� kanyarba, azt a m�sik nem t�madja. Prost szerint ezt a meg�llapod�st r�gta fel Senna, amikor a Tos�ban m�gis elment mellette.

Ayrton m�shogy gondolta. Elismerte, hogy val�ban volt k�zte �s Prost k�z�tt ilyen meg�llapod�s - s�t, m�r az el�z� �vben is t�bbsz�r, amelyet mindig mindketten betartottak - de f�lre�rt�sr�l besz�lt. Ayrton elmondta, hogy az els� rajt ut�n ugyan Prost indult jobban, de � (Senna) volt el�r�bb az els� kanyarban. A m�sodik rajtra pedig - szerinte - m�r nem vonatkozott a meg�llapod�s...

Prost ezzel egy�ltal�n nem �rtett egyet, Ron Dennis pedig nyom�st gyakorolt Senn�ra, hogy k�rjen eln�z�st a franci�t�l, aki meg is tette ezt - igaz, k�s�bb elmondta, hogy nem meggy�z�d�sb�l, puszt�n a b�kess�g kedv��rt. B�kess�g azonban nem volt. Prost egy francia lapban azt tal�lta nyilatkozni, hogy Senna egy "nem becs�letes ember". Senna nem k�v�nt nyilatkozath�bor�ba bocs�tkozni, de valami itt megszakadt kettej�k k�z�tt. Mindketten kijelentett�k, hogy a hivatalos �s sz�ks�gszer� �rintkez�sen k�v�l nem akarnak t�bbet a m�sikr�l hallani.

A Monac�i Nagyd�jon Senna mindent�l f�ggetlen�teni tudta mag�t �s szenz�ci�s k�rrel szerezte meg a pole-t, majd sima rajt-c�l gy�zelmet aratott Prost el�tt. Mexik�ban ugyanez volt a "menetrend" - azzal a k�l�nbs�ggel, hogy Prost most csak �t�dik volt. Phoenix-ben �jra Senn�� volt az els� rajtkocka - imm�r 34. alkalommal p�lyafut�sa sor�n, amivel megd�nt�tte Jim Clark addig fenn�ll� rekordj�t.
A versenyt azonban nem fejezte be. Prost nyert Patrese �s Eddie Cheever (Arrows-Judd) el�tt.

A Kanadai Nagyd�jon Ayrton klasszis teljes�tm�ny�nek lehettek tan�i a n�z�k. A futam es�versenyk�nt indult, de szinte azonnal a verseny elej�n el�llt �s Ayrton a negyedik k�rben m�r a boxban is volt slick-gumik�rt. Az els� helyr�l �llt ki �s az �t�dikre �llt vissza. Ekkor �jra elkezdett esni az es�. Senna ennek ellen�re gyorsabb volt, mint azok, akik m�g mindig es�gumikon hajtottak el�tte! Azt�n egyre s�r�bb� v�lt az es� �s Ayrtonnak musz�j volt es�gumik�rt bemenni a boxba a 21. k�rben. A hatodik helyre �llt vissza, egy perces h�tr�nyban a vezet� Patrese m�g�tt. De Patrese m�g nem volt kinn a boxban. Amikor kiment, akkor m�r csak Derek Warwick (Arrows-Judd) aut�zott Ayrton el�tt, akit azt�n megel�z�tt �s pillanatokon bel�l f�l�nyes vezet�st szerzett. H�rom k�rrel a verseny v�ge el�tt azonban motorja felmondta a szolg�latot, �gy v�g�l Thierry Boutsen (Williams-Renault) nyert Patrese �s Andrea de Cesaris (Dallara-Ford) el�tt. Prost szint�n a kiesettek k�z�tt volt.

Paul Ricard-on Prost indult az �lr�l, Senna mell�le, �m az els� k�rben v�lt�hiba miatt ki�llni k�nyszer�lt. Prost nyert Mansell el�tt.
Silverstone-ban Senn�� az els� rajtkocka �s vezetett is �t k�rrel a futam v�ge el�ttig, amikor is v�lt�hiba miatt kics�szott. Prost nyert, megint Mansell el�tt.

Hockenheimban �jra Senna indult az �lr�l, de a versenyen ez�ttal neki kellett a szerencse a gy�zelemhez Prosttal szemben: a francia h�rom k�rrel a verseny v�ge el�tt m�g vezetett, amikor v�lt�hib�ja t�madt �s lass�tania kellet. Senna �gy arathatta le a gy�zelmet, de Prost az�rt a m�sodik helyet m�g meg tudta tartani.

A Magyar Nagyd�j Mansell nagy napj�t �s p�lyafut�sa egyik legjobb verseny�t hozta: az els� k�r ut�n az angol m�g nyolcadik volt, de azt�n szisztematikusan felk�zd�tte mag�t �s v�g�l Ayrtont is remek man�verrel utas�totta maga m�g�. Senna �gy m�sodik lett, Prost pedig negyedik.
Spa-ban pole k�vetkezett Ayrton sz�m�ra, majd rajt-c�l gy�zelem a vizes p�ly�n Prost el�tt.

Monz�ban azt�n megint beindult a politika. Kezd�d�tt azzal, hogy Prost bejelentette, hogy �v v�g�n elhagyja a McLarent �s a Ferrarihoz igazol. Ebben nyilv�nval�an szerepet j�tszott - s�t, az els�dleges szerepet j�tszotta - Senn�val val� megromlott viszonya. Azt�n az id�m�r� edz�sen Senna megszerezte az edz�sels�s�get Prost el�tt - majdnem k�t m�sodperces el�nnyel! Ez m�r sok volt Prostnak! A francia nem akarta elhinni, hogy azonos b�n�sm�d mellett ez lehets�ges - annak ellen�re, hogy azt k�szs�gesen elismerte, hogy Senna jobb edz�smen� n�la. De nem ennyivel! Itt m�r m�snak is kell lennie! Nem tett lakatot a sz�j�ra �s azon meggy�z�d�s�nek adott hangot, hogy a Honda tov�bbra is jobb motort sz�ll�t Senn�nak.

A McLaren ezt k�l�nb�z� sajt�k�zlem�nyekben vehemensen c�folta, de Prost m�g �vek m�lt�n is �gy gondolta, hogy Senna jobb elb�n�st, jobb felszerel�st kapott n�la. Azt is elmondta, hogy Monz�ra m�r annyira m�lypontra ker�lt kapcsolata a csapattal, hogy mik�zben Senna k�t aut�t kapott h�sz szerel�vel, addig neki egy aut� jutott n�gy-�t emberrel. A szerencse azonban mellette �llt: Senna vezetett, amikor a 44. k�rben motorhiba miatt ki�llni k�nyszer�lt. Prost nyert �s demonstrat�ve az olasz k�z�ns�gnek adta gy�zelmi tr�fe�j�t - mik�zben tudta, hogy Ron Dennis a csapat �s nem a pil�ta tulajdon�nak tekinti azt...

A Portug�l Nagyd�jon megint Senn�� volt a pole �s k�nyelmesen vezetett, amikor egyszer csak Mansell t�nt fel m�g�tte �s agressz�ven el�zni pr�b�lta. �tk�ztek �s Senna kiesett. Szok�sos versenybaleset, mondhatn�nk, �m t�bb volt ann�l: Mansellnek ugyanis akkor m�r nem kellett volna versenyben lennie, mivel kor�bban fekete z�szl�val kiz�rt�k, mert a boxutc�ban tolatott. Senna rettent� d�h�s volt Nigelre, �m az angol v�ltig �ll�totta, hogy nem l�tta a fekete z�szl�t �s fogalma sem volt r�la, hogy � m�r "nincs versenyben". Mansell p�nzb�ntet�st kapott �s egy versenyre sz�l� eltilt�st, �m Ayrtont ez nem vigasztalta, hiszen t�z pontt�l esett el egy ilyen "f�lre�rt�s" miatt, �nhib�j�n k�v�l. A versenyt egy�bk�nt Berger nyerte Prost el�tt.

A Spanyol Nagyd�j Jerezben sima �gy volt: Senna megszerezte a pole-t, majd a gy�zelmet. A h�tv�ge kr�nik�j�hoz az is hozz�tartozik, hogy a p�nteki id�m�r�n Senna nem vett �szre egy fekete z�szl�t �s most � kapott b�ntet�st emiatt - �m � csak p�nzb�ntet�st...

M�g k�t verseny volt h�tra �s Senn�nak mindkett�t meg kellett nyernie ahhoz, hogy megv�dje vil�gbajnoki c�m�t Prosttal szemben. A Jap�n Nagyd�j azonban ism�t d�nt�nek bizonyult - ak�rcsak 1988-ban. A pole Senn�� volt, de Prost megel�zte a rajtn�l �s nagyon magabiztosan vezetett. Senna nem tal�lt fog�st rajta, de mindenk�ppen meg kellett pr�b�lkoznia valamivel, ha vil�gbajnok akart lenni. A 47. k�rben elsz�nta mag�t. A c�legyenesben voltak, amikor Prost a p�lya bal oldal�ra h�z�dott �s b�r a francia volt el�r�bb, Senna a p�lya els� jobb kanyarj�ban megpr�b�lta r�k�nyszer�teni Alaint, hogy teljesen nyissa ki a "kaput" el�tte. Lehet, hogy ez a taktik�ja a kor�bbiakban sokszor sikeres volt, �m ez�ttal Prost nem volt ilyen szel�d - egy�bk�nt m�r a verseny el�tt jelezte, hogy nem fogja megk�nny�teni t�bb� Senna dolg�t. �sszeakadtak �s kics�sztak. Prost aut�ja v�gleg megrekedt, �m Senn�t megtolt�k �s folytatta a versenyt. "Nyert", de ut�lag diszkvalifik�lt�k a versenyb�l, mivel szab�lytalan m�don vett k�ls� seg�ts�get ig�nybe (le�llt a motorja �s �gy tolt�k be �jra), r�ad�sul a sik�nt is lev�gta. Prost ezzel vil�gbajnok volt. Senna jellemz� m�don szil�rdan hitt saj�t igaz�ban �s politik�t, "�sszeesk�v�st" sejtett a h�tt�rben (ne feledj�k, a FISA-nak francia eln�ke volt ekkor Jean-Marie Balestre szem�ly�ben). A McLaren pedig �v�st adott be - mint mondt�k nem az�rt, mert b�rmely versenyz�j�kkel (jelen esetben Senn�val) kiv�telezni akarn�nak, "csup�n a tiszt�n l�t�s kedv��rt". Az �v�st v�g�l elutas�tott�k, s�t Senna 100 000 doll�ros p�nzb�ntet�st kapott �s egy versenyre sz�l� eltilt�st hat h�napra felf�ggesztve.

Az 1989-es suzukai versenyen t�rt�ntekr�l m�ig er�sen megoszlanak a v�lem�nyek, Senna azonban megingathatatlanul hitte, hogy r�t cselsz�v�s �ldozata lett �s megfosztott�k a vil�gbajnoki c�mt�l. Ak�r igaza volt, ak�r nem, benne ez �lt �s ennek a j�v�re n�zve is voltak k�vetkezm�nyei: innent�l kezdve ugyanis feljogos�tva �rezte mag�t, hogy az elszenvedett s�relmet valamikor "megtorolja" Proston...

Az utols� versenyen, Adelaide-ben Senna m�g megszerezte a pole-t, �m a verseny felejthet�re siker�lt: a zuhog� es�ben Ayrton el�bb megp�rd�lt, majd miut�n vissza�llt, h�tulr�l nekiment a lek�r�zend� Martin Brundle (Brabham-Judd) aut�j�nak.

Az 1989-es �v a Forma-1 t�rt�net�nek egyik legelkeseredettebb harc�t hozta k�t gig�sz k�z�tt. V�g�l ezt a csat�t Prost nyerte 76 ponttal, Senna pedig 60 ponttal, hat futamgy�zelemmel �s tizenh�rom pole poz�ci�val a m�sodik helyen v�gzett. A McLaren-Honda f�l�nyesen nyerte a konstrukt�r�k verseny�t, de egyik pil�t�juk sem volt el�gedett. M�g a vil�gbajnok Prost is p�lyafut�sa legrosszabb szezonj�nak nevezte az �vet...

Visszav�g� - 1990

Az 1990-es szezont �j csapatt�rssal, az osztr�k Gerhard Bergerrel kezdte Senna, akivel messzemen�en jobb viszonyt alak�tott ki a k�s�bbiekben, mint Prosttal. Alain a Ferrarihoz ment, hogy megpr�b�lja Maranell�ba vinni az egy�ni vil�gbajnoki c�met - 1979 �ta el�sz�r.

Az �v els� futam�n az amerikai Phoenixben n�mi meglepet�sre Berger gyorsabb volt Senn�n�l az id�m�r� edz�sen. A versenyen azonban Ayrton visszav�gott �s gy�z�tt az ifj� tehets�g, Jean Alesi (Tyrrell-Ford) �s Thierry Boutsen (Williams-Renault) el�tt.

Hazai p�ly�n, a braz�liai Interlagosban Ayrton megszerezte az els� rajtkock�t, �m a versenyen be kellett �rnie a harmadik hellyel Prost �s Berger m�g�tt. Imol�ban ism�t �v� volt a pole, de kiesett. Riccardo Patrese (Williams-Renault) nyert Berger �s Alessandro Nannini (Benetton-Ford) el�tt. Azt�n j�tt egy t�k�letes monac�i h�tv�ge Senna sz�m�ra: pole, leggyorsabb k�r, futamgy�zelem Alesi �s Berger el�tt. Montrealban megint Ayrton� volt a pole �s a futamgy�zelem Nelson Piquet (Benetton-Ford) �s Nigel Mansell (Ferrari) el�tt. Mexik�v�rosban Prost nyert Mansell �s Berger el�tt, m�g Senna kiesett. Alain Paul Ricard-on �s Silverstone-ban is folytatta gy�zelmi sorozat�t, Senna pedig mindk�t alkalommal a harmadik helyen v�gzett. De azt�n �jra beindult a szek�r: els� rajtkock�t szerzett �s nyert Hockenheimban Nannini �s Berger el�tt, m�sodik lett a Hungaroringen Boutsen m�g�tt, majd pole-t szerzett Spa-ban �s Monz�ban �s mindk�t versenyt meg is nyerte Prost el�tt. Estorilban Mansell nyert, Senna m�sodik lett, Prost harmadik. Jerezben Ayrton pole-t szerzett, de a versenyen kiesett �s Prost nyert. �gy jutottunk el ism�t Suzuk�ig egy olyan szezonban, amikor a McLaren-Honda el�nye m�r kor�nt sem volt olyan meggy�z�, mint a megel�z� k�t �vben: �ri�si l�ptekkel haladt el�re a Williams-Renault �s �gy t�nt Prost is j� szolg�latot tesz a Ferrarin�l. Olyannyira j�t, hogy k�t versennyel a szezon v�ge el�tt m�g versenyben volt a vil�gbajnoki c�m�rt Senn�val.

Suzuk�ban azt�n megint kit�rt a botr�ny. A pole poz�ci�t Senna szerezte meg, mell�le Prost rajtolhatott. A versenyen azonban a francia lerajtolta Ayrtont �s ekkor a brazil "nemes" egyszer�s�ggel h�tulr�l belement a Ferrariba, aminek k�vetkezt�ben mindketten kiestek a versenyb�l. Ezzel Senna lett a bajnok. Sportszer�tlen cselekedet? Nos, b�ntet�st ugyan nem kapott �rte, de �vekkel k�s�bb Senna elismerte, hogy sz�nd�kosan tette, amit tett, b�r most is - mint oly gyakran - eg�szen saj�tos magyar�zattal ideologiz�lta meg a t�rt�nteket, amely �jfent r�vil�g�tott �nt�rv�ny� gondolkod�sm�dj�ra. Szerinte ugyanis nem � okozta a balesetet, hanem k�zvetett m�don a FISA francia vezet�je, Jean-Marie Balestre....

Senna ugyanis csapatt�rs�val, Bergerrel az id�m�r� edz�s el�tt elment Balestre-hez, mert szerint�k a pole helye a p�lya kedvez�tlenebb oldal�n volt �s szerett�k volna el�rni, hogy ezt megv�ltoztass�k. Balestre ebbe beleegyezett, de amikor Senna szerezte meg a pole-t, m�gsem engedte meg a v�ltoztat�st. Senna ezen rettenetesen felh�borodott �s saj�tos "bossz�ra" k�sz�lt: eld�nt�tte, hogy ha Prost rajtol jobban, akkor MINDEN �RON meg fogja akad�lyozni hogy az els� kanyarba el�bb �rjen be, mint �. �s �gy tudta megakad�lyozni...
Hogy Senna ezt el�re kitervelte az azonban csak egy �vvel k�s�bb der�lt ki, amikor egy interj�ban beismerte. Akkor, 1990-ben m�g megoszlottak a v�lem�nyek arr�l, hogy kinek a hib�ja volt.

Ak�rhogyan is, a vil�gbajnoki c�m - imm�r m�sodszor - az �v� volt. Az utols� versenyen, Adelaide-ben m�g szerzett egy pole-t, de nem fejezte be a futamot. �sszpontsz�ma �gy is 78 volt - a m�sodik helyezett�, Prost� 71 - szerzett hat futamgy�zelmet �s t�z pole poz�ci�t.

Senna legszebb vil�gbajnoki c�me? - 1991

Ayrton 1991-re is maradt a McLarenn�l, csapatt�rsa pedig tov�bbra is Berger volt, akivel id�k�zben bar�ts�gg� m�ly�lt kapcsolata. A Honda erre a szezonra kifejlesztett egy V12-es motort, amit�l t�bb l�er�t v�rtak, mint a V10-est�l. Amikor azonban Senna kipr�b�lta az �j motort el�gedetlen volt vele �s arra panaszkodott, hogy a Honda megrekedt a fejl�d�sben. Nem �gy t�nt, amikor Ayrton az �v els� n�gy verseny�b�l (Phoenix, Interlagos, Imola, Monte-Carlo) n�gyen pole-b�l indult �s mind a n�gyet meg is nyerte....

Az igazs�ghoz persze hozz�tartozik, hogy a Williams-Renault-k - amelyek versenyk�r�lm�nyek k�z�tt felvehett�k volna a versenyt Senn�val - ekkoriban m�g megb�zhatatlanok voltak �s az els� n�gy versenyen mind Nigel Mansell (aki ekkorra visszat�rt a Ferrarit�l a Williamshez), mind Riccardo Patrese csak fejenk�nt egyszer �rt c�lba. De azt m�gis �rz�kelni lehetett, hogy m�g meggy�lhet vel�k Senna baja, mert az aut� nagyon gyors �s egyre fejl�dik....

Montreal �jra a Williams-ek balszerencs�j�r�l sz�lt, de most ebb�l Senna sem tudott profit�lni. Patrese indult a pole-b�l, �m vezet� poz�ci�ban defektet kapott �s egy k�r h�tr�nyba ker�lt. Mansell aut�ja az utols� k�rben �llt le, �gy Nelson Piquet (Benetton-Ford) �l�be hullott a gy�zelem. Senna - aki a harmadik rajtkock�b�l v�gott a versenynek - elektronikai probl�m�kkal k�nyszer�lt ki�llni.

A Mexik�i Nagyd�jon Ayrton ism�t a k�t Williams m�g�l indulhatott. A rajtn�l Senna megel�zte az �lr�l indul� Patres�t, �m Jean Alesi (Ferrari) meg �t el�zte meg. Azt�n a brazil felj�tt a m�sodik helyre Mansell m�g�, amikor remek csat�ban maga m�g� utas�totta Alesit. De a 11. k�rben Patrese is befogta �t �s elment mellette. Az olasz v�g�l saj�t csapatt�rs�t is megel�zte �s nyert. Senna harmadik lett Mansell m�g�tt �s elismerte, hogy nem tudott mit kezdeni a Williamsek er�f�l�ny�vel.

A Francia Nagyd�jat 1991-ben rendezt�k el�sz�r Magny-Cours-ban. Senna ism�t a harmadik rajtkock�t szerezte meg Patrese �s Alain Prost (Ferrari) m�g�tt. A verseny v�g�re is maradt harmadik Mansell �s Prost m�g�tt. Silverstone-ban Ayrton a m�sodik helyr�l indult Mansell m�g�l. Tartotta ezt a m�sodik helyet - b�r Nigellel szemben nem volt es�lye. Azt�n az utols� k�rben elfogyott az �zemanyag az aut�j�b�l. Szerencse a szerencs�tlens�gben, hogy n�h�ny pontot megmentett azzal, hogy �gy is a negyedik helyen klasszifik�lt�k. A levezet� k�rben nagyon sportszer� pillanatnak lehettek tan�i a n�z�k, amikor Mansell felvette �s saj�t aut�j�n vitte be a parc ferm�be.

Ann�l kev�sb� sportszer� pillanatok k�vetkeztek Hockenheimban! Senna a m�sodik helyr�l indult Mansell m�g�l, majd a versenyen Patrese is el� ker�lt �s a k�t Williams �jfent k�l�n lig�t k�pviselt. Senna a harmadik hely�rt k�zd�tt a m�g�tte halad� Prosttal. A francia nyolc k�rrel a futam v�ge el�tt el�z�sre sz�nta el mag�t. Senna azonban sosem adta k�nnyen a b�r�t - k�l�n�sen nem Prostnak! Ez�ttal is nagyon kem�nyen csaptak �ssze: amikor Alain balr�l Senna mell� �rt. Ayrton azonban elkezdte fel� h�zni az aut�t, amib�l �tk�z�s lett �s Prost kiesett. V�g�l Senna sem szerzett pontot, mert az utols� k�rben megint elfogyott az �zemanyaga �s csak a hetedik helyen klasszifik�lt�k. De a verseny f� t�m�j�t m�gis maga az �tk�z�s biztos�totta �s a sajt�nyilatkozatokban "term�szetesen" mindk�t f�l a m�sikat v�dolta. Azt�n a Magyar Nagyd�j el�tt �js�g�r�k el�tt k�z�sen megn�zt�k a hockenheimi felv�teleket �s Prost a csatab�rd el�s�s�t javasolta.

A Hungaroringen Senn�� volt a pole. A rajtn�l visszaverte Patrese t�mad�s�t �s v�gig meg�rizve vezet� hely�t gy�z�tt. Spa-ban ism�t megszerezte az els� rajtkock�t, de a futamgy�zelemhez a szerencs�re is sz�ks�ge volt: kezdetben Prost t�madta, de a francia motorhiba miatt ki�llt. Azt�n a ker�kcser�kn�l Mansell �s Alesi is Ayrton el� ker�lt, de Nigel a 22. k�rben elektronikai hib�val, Jean pedig a 30. k�rben motorhib�val ki�llt. A vil�gbajnoks�gban ez a k�t gy�zelem nagy l�k�st adott Ayrtonnak: a Belga Nagyd�j ut�n 71 pontja volt, m�g a m�sodik helyen �ll� Mansellnek csak 49 - �s m�g �t verseny volt h�tra.

Monz�ban �jra Ayrton� volt az els� rajtkocka, de a versenyen Mansell megel�zte. Senna m�sodik lett a brit m�g�tt, de m�g �gy is volt 17 pont el�nye. R�ad�sul a Williams csapat d�nt� hib�t k�vetett el Estorilban: a rajt ut�n Patrese, Mansell, Berger, Senna volt a sorrend. Mansell k�s�bb megel�zte Patres�t �s vezetett. Amikor kiment ker�kcser�re, rosszul r�gz�tett�k jobb h�ts� kerek�t �s az elgurult m�g a boxutc�ban. Ekkor szerel�i ut�narohantak �s feltettek neki egy m�sik abroncsot - igen �m, de ez a boxutca olyan ter�let�n t�rt�nt, ahol ez tilos, �gy Nigelt diszkvalifik�lt�k a versenyb�l. Senna m�sodik lett Patrese m�g�tt, de ezzel is 23 pontnyira n�velte el�ny�t Mansellel szemben - ami h�rom futammal a vil�gbajnoks�g v�ge el�tt szinte m�r behozhatatlan volt.

Jerezben Berger megverte Senn�t - �s m�sokat is - az id�m�r�n �s megszerezte a pole-t. Ayrton a harmadik helyr�l indult. A verseny elej�n Berger megtartotta az els� helyet, mik�zben Senna Mansellel csat�zott a m�sodik�rt. A boxban Senna megel�zte Mansellt, s�t Bergert is, de taktikai okokb�l elengedte csapatt�rs�t. �gy gondolta, hogy am�g � feltartja Mansellt �s "elcsat�zgatnak", addig Berger eg�rutat nyer �s ha Nigel valahogy megel�zn� �t, akkor sem lenne k�nny� nyernie, mert addigra Gerhard m�r annyira nagy el�nnyel vezetne. M�rpedig Mansellnek �get�en sz�ks�ge volt mind a 10 pontra ahhoz, hogy megtartsa vil�gbajnoki es�lyeit. V�g�l azonban nem Senna terveinek megfelel�en alakult a futam, mert a brazil kip�rd�lt Mansell el�l a 13. k�rben �s visszaesett a hatodik helyre, k�s�bb pedig Berger is kiesett, �gy m�gis csak Nigel� lett a gy�zelem, Senna pedig �t�dik lett. De m�r csak k�t verseny volt �s Ayrton m�g mindig 16 pontos el�nyben volt, ami azt jelentette, hogy Suzuk�ban Mansellnek nyernie kellett.

A Jap�n Nagyd�jon �jra Berger indulhatott az �lr�l, Senna pedig a m�sodik rajtkock�b�l. A terv hasonl� volt, mint Jerezben. Berger elmegy, Senna pedig mepr�b�lja tartani Mansellt, hogy min�l t�volabb ker�lj�n a 10 pontt�l. Ez �gy is volt a 9. k�rig, amikor Nigel el�z�sre sz�nta el mag�t, �m abban a pillanatban hirtelen kics�szott - bele a gumifalba. Ayrton Senna h�romszoros vil�gbajnok! A verseny h�tral�v� r�sz�ben kicsit m�g versenyzett Bergerrel, aki k�m�lend� az aut�j�t lelass�tott. Senna ekkor elment mellette, de k�s�bb esz�be jutott a verseny el�tti meg�llapod�suk: az nyer, aki a verseny els� k�r�ben vezet. Ekkor Ayrton megk�rdezte Ron Dennist, hogy mi legyen �s a csapatf�n�k is arra utas�totta, hogy engedje maga el� Gerhardot, akinek ez volt az els� gy�zelme a szezonban.

Senna egy nagyon elit t�rsas�g tagja lett ezen az 1991. okt�ber 20-�n: Jack Brabham, Jackie Stewart, Niki Lauda, Nelson Piquet �s Alain Prost - �k alkott�k a h�romszoros vil�gbajnokok klubj�t addig �s enn�l t�bb titulussal csak a nagy Juan Manuel Fangio rendelkezett, de az egy teljesen m�s vil�g volt.

M�g egy verseny h�tra volt Adelaide-ben: Senna pole-t szerzett �s vezetett, de az es� miatt a 15. k�rben "lef�jt�k" a futamot. A csonka versenyen csak az eredeti pontsz�mok fel�t kapt�k meg a helyezettek, �gy Senna v�g�l is 95 ponttal lett vil�gbajnok 1991-ben. Szerzett hat futamgy�zelmet �s nyolc pole-t. Sokak szerint tal�n ez volt Ayrton legmeggy�z�bb vil�gbajnoki c�me, hiszen ekkor m�r nem alatta volt a leggyorsabb aut�. Igaz, sejteni lehetett, hogy ha a Williams-Renault-k egy kicsit megb�zhat�bbak lesznek, akkor m�r majd Senna sem b�rhat vel�k....

Lehengerl� Williams-Renault-k - 1992

Az 1992-es szezon a d�l-afrikai Kyalamiban kezd�d�tt. Az id�m�r� edz�sen Mansell szerezte meg az els� rajtkock�t, Senna a m�sodik helyr�l indult. A versenyen a Williamsek senkinkek nem hagytak es�lyt: Mansell elh�zott �s rajt-c�l gy�zelmet aratott, m�g�tte pedig Patrese �rt c�lba, aki j�tszi k�nnyeds�ggel el�zte meg Bergert �s Senn�t a verseny elej�n. Senna harmadik lett - ez volt a legt�bb, amit el�rhetett.

Mexik�v�rosban Ayrton balesetet szenvedett a p�nteki id�m�r�n, melynek k�vetkezt�ben m�g szombaton is s�nt�tott. A hatodik helyre kvalifik�lta mag�t, de a verseny rajtj�n�l felj�tt a harmadik helyre a k�t Williams m�g�, de azt�n kuplungprobl�m�k miatt kiesett. Mansell nyert Patrese �s az �jonc Michael Schumacher (Benetton-Ford) el�tt.

Interlagosban a k�t Williams ism�t verhetetlen volt az id�m�r�n. Senna a harmadik rajthelyet szerezte meg �s azt�n nagyot k�zd�tt Schumacherrel, aki v�g�l megszerezte a harmadik helyet, de nagyon d�h�s volt a 17. k�rben ki�ll� Senn�ra (motorhiba). A fiatal n�met ugyanis �gy �rezte, hogy Senna sportszer�tlen m�don "sz�rakozott" vele, amikor utol�rte �gy, hogy ahol nem lehetett el�zni �rthetetlen m�rt�kben lelass�tott, majd az egyenesekben ism�t felgyors�tott, hogy kihozza a ritmusb�l. Ayrton k�s�bb a Honda motor kihagy�saival magyar�zta ezeket a "man�vereket".

Barcelon�ban megint hengerelt Mansell. M�g�tte Patrese, Schumacher, Senna volt a sorrend. Ebb�l a n�gyesb�l ketten kics�sztak az es�verseny v�g�ig: Patrese �s Senna. Imol�ban Ayrton harmadik lett - "term�szetesen" Mansell �s Patrese m�g�tt. Monac�ban Mansell, Patrese, Senna volt az els� h�rom a rajtr�cson. Senna hamar megel�zte Patres�t, Mansell azonban egy m�sik lig�ban aut�zott �s 20 k�r ut�n m�r 15 m�sodperccel vezetett. A 30. k�rben azonban be�t�tt a krach az angol sz�m�ra: gumidefekt. Be kellett iktatnia egy extra ker�kcser�t, �gy Senna �t tudta venni t�le a vezet�st. Nigel �ld�z�be vette Ayrtont �s b�r a verseny v�g�re utol�rte, megel�zni nem tudta: Senna 0,215 m�sodperces el�nnyel nyert. Mansell pedig el�sz�r kapott ki 1992-ben, ugyanis addig az �sszes versenyt megnyerte a szezonban.

Montrealban Senna megszerezte els� - �s egyetlen - pole poz�ci�j�t 1992-ben. A rajtn�l is megtartotta vezet� hely�t, noha Mansell kem�nyen t�madta. V�g�l az angol volt az, akinek belet�rt a bicsk�ja a dologba: a 14. k�rben kics�szott, amikor megpr�b�lta megel�zni Ayrtont. Senna a 37. k�rig az �len aut�zott, amikor elektronikai hiba miatt ki�llni k�nyszer�lt. Csapatt�rsa, Berger nyert.

Magny-Cours-ban a fiatal - �s m�g forr�fej� - Schumacher vetett v�get Ayrton verseny�nek, amikor a rajt ut�n h�tulr�l bel�szaladt. K�s�bb �j rajtot rendeltek el (Schumacher indulhatott, Senna nem) �s a rajtr�cson Ayrton odament a n�methez, hogy elmondja neki v�lem�ny�t a dologr�l. A fiatal n�met nyilv�nval�an m�rc�nek tekintette Senn�t �s emiatt n�ha nagyobb vehemenci�val t�madta a kellet�n�l. Mivel a versenyt ism�t Mansell nyerte Patrese el�tt, a vil�gbajnoks�g gyakorlatilag lefutottnak volt tekinthet�.

Silverstone-ban Mansell �s Patrese szok�s szerint k�l�n kateg�ri�ban versenyzett, Senna pedig a harmadik hely�rt csat�zott r�gi Forma-3-as vet�lyt�rs�val, Martin Brundle-lel (Benetton-Ford), m�g ki nem esett er��tviteli probl�m�k miatt.

Hockenheimban Senna a harmadik helyr�l indult Mansell �s Patrese m�g�l. Mindk�t Williams kiment ker�kcser�re, m�g Senna boxki�ll�s n�lk�l ment v�gig. A ker�kcsere ut�n Mansell �s Patrese is Ayrton m�g� ker�lt. Nigel utol�rte �s megel�zte a brazilt, �m Patrese nem b�rt vele �s n�h�ny k�rrel a verseny v�ge el�tt kip�rd�lt egy el�z�si k�s�rletn�l. Ayrton m�sodik lett.

A Magyar Nagyd�jra m�r �gy �rkezett Nigel Mansell, hogy azon a versenyen bebiztos�thatja vil�gbajnoki c�m�t. Az 1992-es szezonnak ezzel gyakorlatilag v�ge volt, de a helyezked�s "93-ra m�r elkezd�d�tt a kulissz�k m�g�tt. A Williams-Renault k�ts�gtelen�l messze a legjobb aut� volt, �gy Frank Williams nagyon k�nyelmes helyzetbe ker�lt csapatf�n�kk�nt: jobbn�l-jobb pil�t�k versenyeztek a kegyei�rt - pontosabban a k�t pil�ta�l�s�rt. Mansell term�szetesen szeretett volna maradni, de az 1992-t "�nk�ntes sz�m�zet�sben" t�lt� Prost is t�rgyalt a Williamsszel �s Senna is szeretett volna �t�lni a verhetetlen aut�ba. Mansellnek azonban kifel� �llt a r�dja, mivel 23 milli� doll�ros fizet�st k�vetelt, amelyet Frank Williams "kiss�" soknak tartott, amikor m�sok sorban �llnak az � aut�i�rt. R�ad�sul Nigel szeretett volna tov�bbra is els� sz�m� pil�t�nak kij�r� elb�n�sban r�szes�lni - amit Frank Williams egy Prost vagy egy Senna mellett nyilv�nval�an nem garant�lhatott. A Hungaroringen a pletyk�k arr�l sz�ltak, hogy Prost m�r meg�llapodott a csapattal �s ez rossz h�r volt Senn�nak. Nem mintha Ayrton nem lett volna hajland� �jra Alain mellett versenyezni, hanem �pp ford�tva: Prost �ll�t�lag kik�t�tte szerz�d�s�ben, hogy Senna nem lehet a csapatt�rsa. Pedig Ayrton a Magyar Nagyd�j el�tt azt mondta, hogy hajland� lenne, ak�r ingyen is versenyezni a Williamsn�l. De m�r t�l k�s� volt - Prost ekkor m�r al��rt a csapathoz.

A mogyor�di versenyen Senna a harmadik rajtkock�b�l indult Patrese �s Mansell m�g�l. A rajtot Nigel nagyon rosszul kapta el �s visszacs�szott a negyedik helyre Senna �s Berger m�g�. Patrese k�nyelmesen vezetett, �m a 39. k�rben kip�rd�lt, �gy Senna ker�lt az �lre. Mansell k�zben defektet kapott �s a ker�kcsere miatt visszaesett a hatodik helyre. �m legal�bb m�sodiknak kellett lennie ahhoz, hogy m�r Magyarorsz�gon vil�gbajnokk� koron�zz�k, �gy �r�l temp�t dikt�lva v�g�l is felj�tt Senna m�g�. Ayrtont azonban m�r nem tudta utol�rni, �gy a brazil� lett a futamgy�zelem. Ezen a napon azonban ezt tal�n nem b�nta annyira Mansell, hiszen v�gre megszerezte els� vil�gbajnoki c�m�t.

Spa-Francorchamps-ban Ayrton kock�ztatott �s ez most nem j�tt be. A verseny szemerk�l� es�ben indult, de ahhoz nem volt el�g vizes a p�lya, hogy es�gumikon kezdjenek. Azonban k�s�bb egyre er�s�d�tt az es�, �gy sz�p lassan mindenki kiment a boxba kereket cser�lni. Kiv�ve Senn�t �s Gianni Morbidellit (Minardi-Lamborghini). Tal�n Ayrton arra sz�m�tott, hogy el�ll az es� �s akkor behozhatatlan el�nyh�z jut. Vagy es�men�i k�pess�geiben b�zott annyira, hogy azt hitte sz�raz gumikon is meg tudja v�deni poz�ci�j�t a vizes p�ly�n? A p�ker mindenesetre nem j�tt be �s a 15. k�rben neki is meg kellett mag�t adnia az id�j�r�snak: � is bement es�gumi�rt �s a tizenharmadik helyre �llt vissza. Innen a verseny v�g�ig az �t�dik helyre k�zd�tte fel mag�t, mik�zben Michael Schumacher els� futamgy�zelm�t aratta.

Monz�ban Ayrton szerencs�s gy�zelmet aratott. Mansell indult az �lr�l, Senna mell�le. A rajtn�l Alesi megel�zte a brazilt, �m Senna m�r az els� sik�nban visszael�z�tt. Patrese a negyedik helyen aut�zott, �m pillanatok alatt felj�tt, megel�zte Senn�t is, Mansell pedig - ezzel megk�sz�nve eg�sz �ves seg�ts�g�t - elengedte. De Riccardo nem tudott �lni a lehet�s�ggel, mert m�szaki hiba miatt visszaesett �s v�g�l az �t�dik helyen fejezte be a versenyt. Mansell hidraulikai probl�m�kkal �llt ki, �gy m�r Senna volt az �len �s azt�n nyert is.

Portug�li�ban Senna harmadik lett Mansell �s Berger m�g�tt. A verseny ut�ni sajt�t�j�koztat�n Prost volt a t�ma, illetve az a szerz�d�s, amelyet a Williamsszel al��rt 1993-ra �s amelyben megv�t�zta Senna szerz�dtet�s�t. Ayrton hangot adott azon v�lem�ny�nek, hogy ha Prost igaz�n nagy bajnok lenne, akkor b�rkit maga mell� engedne csapatt�rsnak, �gy azonban csak a k�nny� sikerre t�rekszik.

K�t verseny volt m�g h�tra: Senna Suzuk�ban motorhib�val esett ki, Adelaide-ben pedig h�tulr�l belement Mansellbe. V�g�l 50 ponttal a negyedik helyen z�rta az 1992-es vil�gbajnoks�got Mansell, Patrese �s Schumacher m�g�tt. Nyert h�rom versenyt �s szerzett egy pole poz�ci�t. De m�g mindig nem volt szerz�d�se 1993-ra....

B�cs� a McLarent�l - 1993

Ayrton 1992 december�ben elment az Egyes�lt �llamokba, hogy kipr�b�ljon egy Penske IndyCar aut�t. Felmer�lt benne, hogy esetleg Mansellhez hasonl�an � is a tengerent�li sorozatban folytatja. A tesztel�s j�l ment, �m Roger Penske v�g�l m�gis Emerson Fittipaldit �s a kanadai Paul Tracy-t szerz�dtette.

Azt�n Senna kipr�b�lta az �j McLarent is, amely a Honda kiv�l�sa ut�n most V8-as Ford motort kapott. V�g�l �gy d�nt�tt, hogy indul az 1993-as vil�gbajnoks�gban, de nem egy eg�sz szezonra �rta al� szerz�d�s�t Ron Dennis csapat�val, hanem versenyr�l versenyre hosszabb�totta azt meg. Csapatt�rsa az amerikai Michael Andretti lett.

A McLarennek egy�bir�nt volt egy gondja �j motorpartner�vel: a Benettonnak exkluz�v szerz�d�se volt a Forddal, mivel a tesztel�s nagy r�sz�t �k v�gezt�k �s �k vett�k ki legjobban a r�sz�ket a fejleszt�si munk�b�l, �k l�tt�k el a legt�bb adattal a motorgy�rat. Cser�be �k v�laszthattak el�sz�r a rendelkez�sre �ll� motorok k�z�l, a McLaren csak ut�na k�vetkezhetett. Ron Dennis ugyan megpr�b�lta r�venni a Fordot, hogy kapjanak azonos b�n�sm�dot a Benettonnal, de amikor Flavio Briatore (a Benetton csapatf�n�ke) felh�vta figyelm�t arra, hogy ez esetben az is elv�rhat�, hogy �k is ugyanolyan m�rt�kben bocs�ss�k a Ford rendelkez�s�re adataikat, mint a Benetton, akkor Dennis ink�bb el�llt k�vetel�s�t�l. Ugyanis m�r ekkor tudta, hogy a Ford sz�mukra csak amolyan sz�ks�gmegold�s �s saj�t exkluz�v motorpartnert keresnek.
A McLarennek azonban �gy is volt egy el�nye a Benettonnal szemben: m�ghozz� az, hogy �k m�r a szezon kezdet�t�l fogva rendelkeztek az �j "csodafegyverrel", a kip�rg�sg�tl�val, mik�zben a Benetton csak Monac�t�l tudta azt bevetni.

Az �v els� verseny�n, Kyalamiban Prost indulhatott az �lr�l Senna el�l, de a francia a rajtn�l visszaesett a harmadik helyre Ayrton �s saj�t csapatt�rsa, Damon Hill m�g�. Azt�n Hill megp�rd�lt, Prost pedig a 23. k�rben megel�zte Senn�t, majd nem sokkal k�s�bb Schumacher is �gy tett. A m�sodik helyet azonban Senna vissza tudta szerezni a n�mett�l a boxban. Amikor Schumacher a 40. k�rben ism�t t�madta, �sszekoccantak �s a Benetton pil�t�ja kiesett. Ayrton viszont v�gig meg�rizte a m�sodik helyet Prost m�g�tt.

Interlagosban Senna a m�sodik sorb�l indulhatott. Prost r�gt�n elh�zott �s k�nyelmesen vezetett, m�g Senna a m�g�tte halad� Hillel b�rk�zott, aki v�g�l megel�zte �t. Azt�n Senna bement a boxba kereket cser�lni, majd r�viddel ezut�n egy "stop-and-go" b�ntet�sre is, mert s�rga z�szl�n�l k�r�zte le Eric Comast (Larrouse-Lamborghini). De azt�n a t�bbiek is kimentek ker�kcser�kre, Prost beleszaladt az el�tte megp�rd�l� Christian Fittipaldi (Minardi-Ford) aut�j�ba, ut�na volt egy Safety-Car-peri�dus is �s a v�g�n ebb�l az keveredett ki, hogy Hill vezetett Ayrton el�tt. S ha m�r �gy �sszer�z�dtak Senna nem hagyta annyiban: megel�zte az angolt, sz�p diadalt aratott hazai k�z�ns�ge el�tt �s nagyon boldogan �nnepelte ezt meg egy brazil diszk�ban.

�s azt�n j�tt az 1993-as doningtoni verseny, az Eur�pa Nagyd�j - Senna p�lyafut�s�nak tal�n legeml�kezetesebb versenye. Eg�szen pontosan az els� k�rr�l van sz�! Prost rajtolhatott az �lr�l az es�versenyen, Hill, Schumacher �s Senna el�l. Azt�n z�ldre v�ltott a l�mpa. A k�t Williams-pil�ta sim�n j�tt el a rajtt�l, m�g�tt�k azonban nagy volt a tumultus: Karl Wendlinger (Sauber-Ilmor) megl�kte Schumachert, ett�l pedig a n�met Senn�t koccantotta meg, de Ayrton megszerezte a negyedik helyet Prost, Hill �s Wendlinger m�g�tt. Azt�n a Craner Curves nev� kanyarban Senna k�v�lr�l el�zte meg Wendlingert, a Starkeys Bridge-kanyarban pedig m�r Hill m�g�tt loholt �s meg is el�zte! M�r csak Prost volt h�tra: �t a Coppice-ban �rte ut�l �s a Melbourne-hajt�kanyarban el�zte meg. Mindezt egyetlen k�r�n bel�l, s ezt az egy k�rt Senna ezzel minden id�k egyik legnagyszer�bb k�r�v� tette!
A verseny ezut�n az angliai id�j�r�s sorozatos tr�f�ir�l sz�lt: hol el�llt, hol eleredt az es� - bolondot csin�lva ezzel a versenyz�kb�l �s a csapatokb�l. Prost p�ld�ul �sszesen hatszor j�rt a boxban ezen a futamon! Senna azonban v�gig meg�rizte hidegv�r�t, j� d�nt�seket hozott �s nem utols� sorban vill�mgyors volt, �gyhogy learatta �lete tal�n legszebb diadal�t Hill �s Prost el�tt!

Azt�n �jra belebocs�tkozott a Forma-1-es "nagypolitik�ba", amikor elkezdett nyom�st gyakorolni a Fordra azt �ll�tva, hogy a Benettonnal nem lesz k�pes vil�gbajnoks�got nyerni, csak a McLarennel, ez�rt nekik kellene a jobb motort sz�ll�taniuk. (Ne feledj�k, hogy Senna ekkor vezetett a vil�gbajnoks�gban. �s azt sem, hogy a Benettonnak - b�r jobb motorja volt - m�g nem voltak meg azok az elektronikai seg�deszk�zei - kip�rg�sg�tl� - amelyek a McLarennek �v eleje �ta igen j� szolg�latot tettek, hiszen h�rom versenyb�l h�rom volt es�verseny �s ott ezeknek a "ketyer�knek" k�l�n�sen nagy a jelent�ss�ge!) Ak�rhogyan is: ezeknek a nyilatkozatoknak v�g�l is meg lett a gy�m�lcse, hiszen Silverstone-t�l kezdve a McLaren is megkapta ugyanazt a hajt�m�vet, mint a Benetton. Addig azonban m�g volt h�tra n�h�ny futam.

Imol�ban Ayrton a m�sodik sorb�l indult �s a vas�rnap - a v�ltozatoss�g kedv��rt - �jabb es�versenyt hozott. Eleinte Hill vezetett, majd kip�rd�lt �s Prost vette �t a vezet�st �s k�s�bb nyert is. Senna a 42. k�rben a m�sodik helyr�l esett ki a hidraulikai rendszer meghib�sod�sa miatt. Spanyolorsz�gban a m�sodik sorb�l indult �s harmadik volt a k�t Williams m�g�tt, amikor Hill motorhiba miatt kiesett, �gy v�g�l Aryton� lett a m�sodik hely Prost m�g�tt.

Monac�ban a Benetton el�sz�r tudta bevetni a kip�rg�sg�tl�t, melynek eredm�nyek�ppen Schumacher m�sodik volt a rajtr�cson Prost m�g�tt, de Senna el�tt. Alain kiugrott a verseny rajtj�n�l, �gy amikor megb�ntett�k h�tra esett. Schumacher vette �t a vezet�st �s n�velte el�ny�t Ayrtonnal szemben, de azt�n hidraulikai probl�ma miatt ki�llni k�nyszer�lt. Senna learatta hatodik monac�i gy�zelm�t, amivel megd�nt�tte Graham Hill addig fenn�ll� rekordj�t (az angol �t alkalommal nyert a hercegs�gben).

Montrealban Senna csak a nyolcadik helyr�l indulhatott, de a versenyen ann�l vit�zebb�l k�zd�tt. A rajt ut�n m�r hatodik volt, azt�n elkezdte a felz�rk�z�st: el�bb megel�zte Patres�t (Benetton-Ford), majd Alesit (Ferrari). Hillel a boxban tette ugyanezt, de az �len halad� Prost befoghatatlan volt. Ayrton a m�sodik helyen aut�zott, amikor h�t k�rrel a verseny v�ge el�tt elektronikai hiba miatt kiesett.
Magny-Cours-ban - imm�r eg�sz �vre sz�l� McLaren-szerz�d�ssel a zseb�ben - negyedik lett a k�t Williams �s Schumacher m�g�tt.

Silverstone-t�l teh�t a McLaren megkapta ugyanazt a motort, mint a Benetton. �gy t�nik azonban, hogy nem ez semmire nem volt megold�s: Senna a verseny elej�n m�g valemennyire tartani tudta a rajtj�t elront� Prostot, de azt�n a francia egy kem�ny �s mindk�t r�szr�l agressz�v csat�ban elment mellette. V�g�l Prost nyert Schumacher �s Patrese el�tt, Senna pedig �t�dik lett, mivel az utols� k�rben elfogyott az �zemanyaga.

A N�met Nagyd�j ism�t �sszehozta a r�gi nagy riv�lisokat: Prost megint elrontotta a rajtot �s visszaesett a harmadik helyre. Az �len elh�zott az �j gener�ci�, Hill �s Schumacher, m�g�tt�k pedig a "nagy �regek" Prost �s Senna csat�ztak egym�ssal. Ayrton megpr�b�lta kif�kezni Alain-t, de rontott �s kics�szott. A 24. helyre esett vissza, ahonnan azonban nagyszer� versenyz�ssel a negyedik helyre k�zd�tte el�re mag�t. A Magyar Nagyd�jon a 18. k�rig a m�sodik helyen haladt Hill m�g�tt, �m ekkor elektronikai hib�val kiesett.

Spa-ban a harmadik sorb�l indult �s az els� kanyarban megel�zte Hillt �s Alesit. Damon k�s�bb visszael�zte, s m�r Schumacher is ott d�b�rg�tt a h�ta m�g�tt. Senna ekkor - a 13. k�rben, azaz meglehet�sen kor�n - kiment kereket cser�lni �s v�g�l negyedik lett Hill, Schumacher �s Prost m�g�tt.

Monz�ban a negyedik helyr�l indult �s az els� sik�nban �tk�z�tt Hillel. A tizedik helyen tudta folytatni a versenyt, azt�n a kilencedik k�rben h�tulr�l beleszaladt Brundle-be �s ezzel v�ge lett a verseny�nek. Portug�li�ban �j csapatt�rsat kapott az addigi tesztpil�ta, a finn Mika H�kkinen szem�ly�ben, aki n�mi meglepet�sre jobban kvalifik�lta mag�t a versenyre Senn�n�l. (Andretti t�l sok aut�t t�rt �ssze a szezon sor�n.) A versenyen azt�n Ayrton megmutatta, hogy ki is a f�n�k azzal, hogy hamar megel�zte az ifj�t, �m k�s�bb motorhib�val ki�llni k�nyszer�lt. Prost egy�bk�nt itt bebiztos�totta vil�gbajnoki c�m�t azzal, hogy a versenyen m�sodik lett Schumacher m�g�tt - r�ad�sul bejelentette, hogy a szezon v�g�n visszavonul. Ez pedig j� h�r volt Senn�nak, mert felszabadult a Williams sz�m�ra!

Suzuk�ban Senna nyert Prost el�tt, de nem vele val� csat�ja biztos�totta a f� t�m�t a verseny ut�n, hanem �sszet�z�se az �ppen akkor deb�t�l� Eddie Irvine-nal (Jordan-Hart). Az �jonc rettent� m�d felbosszantotta Senn�t azzal, hogy amikor a brazil lek�r�zte �t, n�h�ny pillanattal k�s�bb volt mersze visszael�zni a h�romszoros vil�gbajnokot! Aryton haragja akkora volt, hogy m�g a verseny ut�n sem nyugodott meg. Felkereste a Jordan box�t �s elkezdett �v�lt�zni Irvine-nal, majd egy enn�l is hevesebb pillanatban egyszer�en pofonv�gta!

Aryton Senna utols� verseny�t a McLarennel 1993. november 7-�n futotta Adelaide-ben �s igaz�n kitett mag��rt: megszerezte a pole poz�ci�t (az egyetlent az �vben) �s m�snap megnyerte a versenyt is Prost el�tt. A dobog�n megfogta �s a magasba emelte Prost kez�t a megb�k�l�s jelek�nt. Prost visszavonul, m�r nem ellenf�l t�bb� - b�k�t lehetett k�tni!

Az 1993-as esztend�ben Ayrtonnak ugyan sosem volt es�lye megnyerni a vil�gbajnoks�got Prost ellen, m�gis remek teljes�tm�nyt ny�jtott: 73 pont, m�sodik hely, �t futamgy�zelem �s egy pole poz�ci�. Tal�n ez volt az egyik legjobb �ve - m�g ha a Williams er�f�l�nnyel nem is b�rt. 1994-ben azonban m�r � fog ebben a Williamsben �lni....

A trag�dia - 1994

Az 1994-es szezon el�tt betiltott�k az elektronikai seg�deszk�z�ket, amivel a pil�ta szerep�t k�v�nt�k n�velni az el�z� �vek tendenci�j�val szemben. Senna �lmai csapat�ban volt teh�t, ahol ism�t es�lyt kapott a vil�gbajnoki c�m megnyer�s�re. M�ghozz� nem kis es�lyt! Sokan el�re lefutottnak v�lt�k a vil�gbajnoks�got, mert a Williams-Senna kombin�ci� legy�zhetetlennek t�nt. Ayrton csapatt�rsa Damon Hill volt.

Az els� futamon, Interlagosban Senna a v�rakoz�soknak megfelel�en meg is szerezte a pole-t, �m a futamon meglep� dolog t�rt�nt: nem tudta ler�zni Schumachert. A n�met ifj� rendk�v�l �retten versenyzett, r�ad�sul nem t�rte meg a szok�sos Senna-f�le szupergyors els� k�r taktik�ja sem. V�gig Ayrton nyom�ban maradt, s�t a boxban megel�zte �s n�velni is tudta el�ny�t. Senna minden erej�t latba vetve k�zd�tt, hogy ledolgozza h�tr�ny�t Michaellel szemben, �m hib�zott, megp�rd�lt �s kiesett. Schumacher nyert Hill el�tt.

A k�vetkez� versenyen, Aid�ban ism�t Senn�� volt az els� rajtkocka, �m Schumacher jobban rajtolt n�la �s az els� kanyarba m�r � fordult be els�k�nt. Nem ez volt azonban Ayrton legnagyobb gondja, hanem az, hogy H�kkinen (McLaren-Peugeot) h�tulr�l beleszaladt �s ki�t�tte a versenyb�l. A gy�ztes ism�t Schumacher volt Berger (Ferrari) �s Rubens Barrichello (Jordan-Hart) el�tt.

A szezon el�tt mindenki azt v�rta, hogy Senna a Williams-Renault vol�nj�n�l k�nnyed�n le fog s�p�rni mindenkit, ehhez k�pest k�t verseny ut�n Schumacher 20-0 ar�nyban vezetett vele szemben. A nyom�s fokoz�dott. Senn�nak Imol�ban nyernie kellett...

A San Marin�i Nagyd�j h�tv�g�je rosszul kezd�d�tt, amikor Barrichello a p�nteki edz�sen hatalmasat rep�lt: aut�j�t a Variante Basse kanyarban megdobta a r�z�k�, az elemelkedett a f�ldt�l �s sz� szerint belesz�llt a gumifalba. K�rh�zba sz�ll�tott�k, de szerencs�re viszonylag k�nnyen - egy orrt�r�ssel - meg�szta, �gyhogy ha a versenyen nem is indulhatott, de m�snap kiengedt�k a k�rh�zb�l �s ott lehetett a boxutc�ban.

A s�t�t fellegek azonban nem vonultak el. A szombati id�m�r� edz�sen, a 18. percben az osztr�k Roland Ratzenberger (Simtek-Ford) t�bb, mint 200 km/h-s sebess�ggel csap�dott a falnak a Villeneuve-kanyarban. Az �jonc sisakja nem mozdult. Nem sokkal a k�rh�zba sz�ll�t�s ut�n meghalt. Tizenk�t �v �ta el�sz�r t�rt�nt hal�los baleset a Forma-1-ben....

A Williams �s a Benetton Ratzenberger ir�nti tiszteletb�l nem folytatta az id�m�r� edz�st. Az eset mindenkit nagyon megviselt - Senn�t is. Aznap nem akart senkinek sem nyilatkozni. Amint k�s�bb kider�lt, Ayrton este felh�vta bar�tn�j�t, Adriane Galisteut �s azt mondta neki, hogy ha tehetn�, nem indulna a m�snapi versenyen....

A verseny rajtj�n�l ism�t baleset t�rt�nt: a finn J.J. Lehto Benettonja leragadt a rajtr�cson, amibe h�tulr�l beleszaladt a portug�l Pedro Lamy (Lotus-Mugen-Honda). A k�t pil�t�nak nem lett semmi baja, de a Lotus kereke kiszakadt, berep�lt a n�z�k k�z� �s olyan s�lyosan eltal�lt valakit, hogy az illet� eszm�let�t vesztette. Bej�tt a Safety Car. M�g� felsorakozott a mez�ny, melynek elej�n Senna hajtott, m�g�tte Schumacher. Amikor a felvezet� aut� kig�rd�lt, a mez�ny �jra nekiiramodott. A k�t �llovas azonnal ler�zott mindenkit - mint ahogy az eg�sz �v, ez a verseny is kettej�k p�rharc�nak �g�rkezett. Azt�n j�tt a 7. k�r �s a Tamburello-kanyar, melyben �vekkel kor�bban szenvedett m�r s�lyos balesetet Piquet �s Berger is - de mindketten meg�szt�k. Senna aut�ja ebben a k�rben ir�nyv�ltoztat�s n�lk�l haladt tov�bb a betonfal fel�....

A becsap�d�s iszonyatos volt, a s�rga sisak pedig nem mozdult. Orvosok �rkeztek a helysz�nre, ment� aut�, helikopter, k�rh�z. N�h�ny �r�val k�s�bb pedig a szomor� h�r: az orvosok hi�ba k�zd�ttek az �let��rt....

Sok f�jdalmat �s sok rejt�lyt hagyott maga ut�n ez a baleset. N�z�knek egy gener�ci�ja n�tt fel az�ta, hogy utolj�ra hal�leset t�rt�nt a Forma-1-ben. S r�ad�sul a sors most minden id�k egyik legn�pszer�bb, legkedveltebb versenyz�j�re s�jtott le. Milli�k siratt�k vil�gszerte ezen a napon �s a k�vetkez�k�n is. �s persze megkezd�d�tt a tal�lgat�s az okokr�l. Vezet�i hiba? M�szaki hiba? Ki a felel�s?

Schumacher - aki k�zvetlen�l Ayrton m�g�tt hajtott - azt nyilatkozta, hogy m�r az el�z� k�rben sem t�nt stabilnak Senna aut�ja abban a kanyarban. Azt�n kider�lt az is, hogy az �tk�z�s erej�t tal�n m�g meg�szhatta volna a h�romszoros vil�gbajnok - hal�l�t k�zvetlen�l az okozta, hogy a felf�ggeszt�s egy darabja megtal�lta sisakja egyetlen sebezhet� pontj�t �s azon kereszt�l a kopony�j�ba f�r�dott. FIA megbesz�l�sek kezd�dtek biztons�gi t�m�kr�l, �j szab�lyokat hoztak, s szak�rt�k, csapatvezet�k, pil�t�k, Forma-1-es bennfentesek nyilatkoztak a sport el�zletiesed�s�r�l.

Braz�li�ban k�zben h�romnapos nemzeti gy�szt rendeltek el, majd m�jus 5-�n a Morumbi temet�ben helyezt�k �r�k nyugalomra Senn�t. T�bb sz�zezres t�meg k�s�rte utols� �tj�ra.

K�s�bb Olaszorsz�gban b�r�s�g el� �ll�tott�k a Williams csapat vezet�it, Frank Williamset �s Patrick Headet, valamint f� tervez�j�t, Adrian Newey-t, �m hossz� �veken kereszt�l tart� proced�ra ut�n sem tudt�k senkinek a felel�ss�g�t meg�llap�tani, �gy 1999-ben megsz�ntett�k az elj�r�st.

Aryton Senna da Silv�t �stehets�ge, szem�lyis�g�b�l fakad� �r�k�s elsz�nts�ga �s karizmatikus egy�nis�ge minden id�k egyik legn�pszer�bb �s legnagyszer�bb sportol�j�v� tette. 1994. m�jus 1-j�n vil�gszerte milli�k-milli�rdok �rezt�k �gy, hogy n�lk�le a Forma-1 vil�ga sokkal ridegebb�, �resebb� v�lt.