James Clark 1936. m�rcius 4-�n sz�letett a sk�ciai Kilmany-ban �t gyermek k�z�l a legkisebbk�nt �s egyetlen fi�k�nt. Clark�k tehet�s gazd�lkod�k voltak, akik t�bb farmmal rendelkeztek. Amikor Jim hat�ves volt Kilmany-b�l az Edington Mains-i farmra k�lt�ztett�k. A kis Jimmy lekedveltebb elfoglalts�ga a ker�kp�roz�s (melyben vad �s szertelen versenyeket rendeztek testv�reivel �s a bar�tokkal) �s a zene volt. Ut�bbihoz Jimnek nagyon j� �rz�ke volt, m�g sz�l�t is �nekelt az iskolai k�rusban.

J�n�h�ny �vvel k�s�bb, amikor nagyapja �s nagyb�tyja meghalt, Jimnek ott kellett hagynia az iskol�t, hogy �tvegye az Edington Mains-i farm vezet�s�t. Ezt nem tartotta nagy �ldozatnak, azt mondta, hogy �gyis jobban �rdeklik a sportok, mint a tanul�s.

Az aut�versenyz�ssel akkor ker�lt k�zelebbi kapcsolatba, amikor egy helyi rali versenyz�, Billy Potts egy alkalommal navig�tor n�lk�l maradt a Sk�t Rali el�tt. Felh�vta Andrew Cowant, a Berwick �s K�rny�ke Motor Klub eln�k�t, hogy aj�nljon neki valakit. Cowan t�rt�netesen az Ednami Fiatal Farmerek Klubj�nak is az eln�ke volt �s ismerte Jim Clarkot. Tudta r�la, hogy nemr�g otthagyta az iskol�t, n�h�ny h�napja megszerezte a jogos�tv�nyt �s nagyon �rdeklik a sportok, a versenyz�s. �t aj�nlotta teh�t. Potts felh�vta Clarkot, aki nagy �r�mmel fogadta el a felk�r�st.

Az els� k�t napon Jim csak az any�s�l�sen �lt, navig�lt �s figyelt, de a harmadik napon egy nem m�rt szakaszon Potts megk�rdezte, hogy lenne-e kedve vezetni is egy kicsit az Austin Healy 100M-et. Term�szetesen volt. Jim �vatosan elindult, de ekkor hirtelen elviharzott mellett�k egy XK120-as �s Clark annyira megijedt, hogy a s�v�nyker�t�sben k�t�ttek ki. Miut�n azonban visszatolt�k az aut�t az �tra m�r nem volt t�bb� probl�ma. Jim r�l�pett a g�zra, utol�rte �s visszael�zte az XK120-ast �s �ri�si �lm�nyk�nt �lte meg, hogy ilyen gyorsan vezethet egy aut�t.

Jim els� igazi aut�verseny�re 1956-ban ker�lt sor a Crimond Airfield-en, Aberdeen k�zel�ben Sk�ci�ban. Tal�n ut�lag hihetetlennek t�nik, de az utols� helyen v�gzett - igaz, aut�ja, egy n�met DKW 3-6 nem a legjobb g�p volt. Ez a kudarc azonban nem kedvetlen�tette el. S�t, v�s�rolt egy Sunbeam Talbot Mark III-t a jobb eredm�nyek �rdek�ben. Sz�lei nem n�zt�k j� szemmel Jim egyre nagyobb vonz�d�s�t az aut�khoz, hiszen fiukat a csal�di hagyom�ny folytat�s�ra, a farmerked�sre sz�nt�k.

Pedig Jim ekkor m�g nem d�delgetett �lmokat a Forma-1-r�l. Egyszer�en csak a vezet�s �s a verseny ir�nti szenved�lyb�l csin�lta. K�v�l�ll�k voltak azok, akik el�sz�r felfigyeltek a tehets�g�re �s biztatt�k, hogy t�rekedjen min�l magasabbra.

Els� gy�zelm�re 1957. okt�ber 5-�n ker�lt sor Border Motor Racing Club tr�fe�j��rt ki�rt versenyen Charterhallban. Clark bar�tja Porsche 1600-as�t vezette, amelyet k�s�bb azt�n meg is v�s�rolt. Ugyanebben az �vben egy Triumph TR-3-assal megnyerte a "Rest-and-be-Thankful" elnevez�s� hegyi versenyt is.

1958-ban a Border Reivers csapat adott al� egy Jaguar D-Type-ot �s ezzel m�r Sk�ci�n k�v�l rendezett versenyeken is elindult - v�ltakoz� sikerrel. El�sz�r Angli�ban szerepelt, majd m�jusban sor ker�lt els� nemzetk�zi verseny�re is a belgiumi Spa-Francorchamps-ban, ahol a nyolcadik helyen v�gzett. Az �v sor�n Jaguar-j�val, Triumph-j�val �s Porsch�j�vel sok futamon indult �s n�h�nyat meg is nyert, de az igazi �tt�r�st a kar�csony m�snapj�n rendezett Brands Hatch-i Gemini Forma-Junior verseny jelentette. Ez volt Clark p�lyafut�s�nak els� egy�l�ses versenye. Lotus 14-es�vel sok�ig vezetett, majd v�g�l a m�sodik helyen v�gzett az aut� k�sz�t�je, bizonyos Colin Chapman m�g�tt...

Chapman m�r n�h�ny h�nappal kor�bban megh�vta Clarkot egy Forma-2-es tesztel�sre, ahol Jim lassabb volt ugyan, mint a Lotus akkori Forma-1-es pil�t�ja, Graham Hill, de az�rt el�g j� benyom�st tett. A Border Reivers ezt k�vet�en v�s�rolt egy Lotus 14-est Clarknak, amivel azt�n remekelt a kar�csonyi Brands Hatch-i viadalon.

Jim els� gy�zelm�re a Lotus 14-essel a Mallory Park-i 1000 cc-1600cc GT versenyen ker�lt sor 1959 m�rcius�ban. A Border Reivers k�s�bb vett neki egy Lister-Jaguart, amellyel rendszeresen nyerni tudott �s j� helyez�seket �rt el. K�ridei olyan j�k voltak, hogy felvehette a versenyt a kor Forma-1-es csillagaival, akik gyakran elindultak az als�bb kateg�ri�kban is. Erre figyelt fel az Aston Martin Forma-1-es csapat�nak f�n�ke, Reg Parnell �s le akarta szerz�dtetni Clarkot Forma-1-es csapat�ba 1960-ra. K�zben Jim tesztelte Colin Chapman Lotus 18-Cosworth aut�j�t is a Forma-Juniorban.

Az Aston Martin v�g�l is kifutott az id�b�l �j Forma-1-es aut�ja elk�sz�t�s�vel, �gy Jim a Forma-Juniorban �s Forma-2-es versenyeken kezdte az 1960-as �vet a Lotusszal. A Forma-Juniorban csapatt�rs�val, Trevor Taylorral k�z�sen megnyerte a Brit Bajnoks�got - nyert h�rom versenyt �s vezetett Monac�ban. Az Aston Martin sz�neiben indult viszont a Le Mans-i 24 �r�s versenyen, ahol Roy Salvardorival a harmadik helyet szerezt�k meg a k�t Ferrari m�g�tt.

�j csillag a Forma-1-ben

Remekl�se jutalmak�nt Chapman elind�totta a Forma-1-ben is. Deb�t�l� verseny�n, a Holland Nagyd�jon Clark a negyedik helyen aut�zott, amikor v�lt�hiba miatt kiesett. A k�vetkez� futamon, a belgiumi Spa-Francorchamps-ban Clark m�r pontot szerzett �t�dik hely�vel. Sajnos azonban nem az eredm�nyek miatt marad eml�kezetes ez a futam: a szabadedz�sen Clark csapatt�rsa, az angol Stirling Moss s�lyosan megs�r�lt egy balesetben. A verseny azt�n m�g rosszabbul alakult: el�bb Chris Bristow (Cooper-Climax), majd Clark egyik csapatt�rsa, Alan Stacey szenvedett hal�los balesetet.

Jim a k�vetkez� futamon, Franciaorsz�gban �jabb k�t pontot szerzett, majd Nagy-Britanni�ban nem tudott a pontszerz�k k�z� ker�lni. Portug�li�ban nem kezd�d�tt j�l a h�tv�ge sz�m�ra, miut�n bukott a szabadedz�sen. A verseny azonban addigi legjobb eredm�ny�t hozta: egy harmadik helyet Jack Brabham �s Bruce McLaren (mindkett� Cooper-Climax) m�g�tt.

A monzai futamot a brit csapatok - k�zt�k a Lotus - bojkott�lt�k a p�lya d�nt�tt kanyarja miatt. Az �v utols� verseny�re azt�n, az amerikai Riverside-ba, visszat�rtek. Itt Clark az �t�dik helyen kvalifik�lta mag�t, �m a versenyen csak tizenhatodik lett. Jim az 1960-as szezonban 8 pontot szerzett �s nyolcadik lett a vil�gbajnoks�gban. Ez el�g volt ahhoz, hogy Chapman a j�v�ben is fontos szerepet sz�njon neki Forma-1-es csapat�ban. A szezont egy�bk�nt a farmotoros Cooperek �s Lotusok uralt�k, s ez kijel�lte az utat a Forma-1-es konstrukt�r�k sz�m�ra.

Az 1961-es Forma-1-es szezon Monac�ban kezd�d�tt. Clark nem szerzett pontot, de a k�vetkez� versenyen, Hollandi�ban hamradik lett k�t Ferrari-pil�ta, Wolfgang von Trips �s Phil Hill m�g�tt. Azt�n �jabb pont n�lk�l z�rt verseny k�vetkezett Belgiumban, majd megint harmadik hely Giancarlo Baghetti (Ferrari) �s Dan Gurney (Porsche) m�g�tt. A Brit Nagyd�jat nem fejezte be, N�metorsz�gban negyedik lett, Olaszorsz�gban ism�t nem �rt c�lba, az Egyes�lt �llamokban pedig befutott, de nem pontszerz� helyen. 11 pontj�val a vil�gbajnoks�g hetedik hely�n v�gzett holtversenyben Bruce McLarennel (Cooper-Climax). Csapatt�rsa, Innes Ireland 12 pontot szerzett, r�ad�sul megnyerte az �v utols� futam�t Watkins Glenben. Ez volt a Lotus els� gy�zelme, s amellett, hogy term�szetesen nagy �r�m volt Colin Chapman sz�m�ra, n�mi gondot is okozott. Chapman ugyanis tudta, hogy ennek ellen�re Clark a tehets�gesebb �s benne t�bb lehet�s�g rejlik. 1962-ben ez�rt Jimet kezdte els� sz�m� pil�tak�nt kezelni �s ezzel nyilv�nval�an s�relmekett okozott Ireland-nek. Csapatvezet�k�nt azonban kem�nynek kellett lennie �s a csapat �rdekeit szem el�tt tartania.

Jim 1961-ben indult el�sz�r az �gynevezett Tasman Kup�n. Ezt a versenysorozatot ausztr�liai �s �j-z�landi helysz�neken rendezt�k �s nagy jelent�ss�ggel nem b�rt a Forma-1-hez k�pest. Ennek ellen�re a Grand Prix szt�rok sz�vesen vettek r�szt rajta �s m�rt�k �ssze tud�sukat egym�ssal �s a helyi versenyz�kkel - egy kicsit m�s k�r�lm�nyek k�z�tt, mint a Forma-1-ben. Amolyan vak�ci� hangulata volt az eg�sznek, a vet�lyt�rsak laz�tottak, viccel�dtek egym�ssal az aut�n k�v�l - a versenyeken persze ugyanolyan kem�nyen hajtottak, mint m�skor - hiszen a preszt�zs fontos dolog. Az �vek sor�n indult itt Jack Brabham, Bruce McLaren, Jackie Stewart, Graham Hill, Denis Hulme, Chris Amon, Frank Gardner, Piers Courage, Jochen Rindt, Richard Attwood - �s persze Clark. Jim els� szerepl�se a sorozatban nem siker�lt t�l f�nyesre - legjobb eredm�nye egy m�sodik hely volt. K�s�bb azonban m�g vissza fog t�rni ide...

A Forma-1-ben a Chapman �ltal �p�tett Lotus 24-Climax remek g�pnek t�nt, �gy nem csoda, hogy sok csapat �llt sorba az aut��rt az 1962-es szezon el�tt. (Akkoriban m�g bevett szok�s volt, hogy a csapatok v�s�roltak egym�st�l aut�t.) �m a zseni�lis tervez�nek volt egy enn�l is jobb tal�lm�nya, a Lotus 25-Climax, amit nem adott el senkinek, hanem ink�bb saj�t pil�t�j�t, Jim Clarkot �ltette bele.

Az els� versenyen - Hollandia, Monaco - a sk�t versenyz� m�g kiesett v�lt�hiba miatt, Spa-Francorchamps-ban azonban megszerezte p�lyafut�sa els� futamgy�zelm�t. Pedig ez a verseny is rosszul indult: a szabadedz�seken m�szaki gondokkal k�zd�tt, ez�rt nem tudott eleget gyakorolni. Ennek az lett az eredm�nye, hogy az id�m�r� edz�sen csak az �t�dik sorba kvalifik�lta mag�t. A versenyen azonban szenc�ci�s teljes�tm�nyt ny�jtott! Az els� k�r ut�n m�r �t�dik volt, majd feldolgozta mag�t az �lre, hogy v�g�l f�l perces el�nnyel nyerjen Graham Hill (BRM) el�tt. Ez a diadal �gy t�nt, hogy meghozta Clark �nbizalm�t.

A Francia Nagyd�jon vezet� poz�ci�b�l esett ki, azt�n az angliai Aintree-ben ism�t nyert. A N�rburgringen hib�zott �s visszaesett a rajtn�l, azt�n egy kem�ny hajsza ut�n a vizes p�ly�n v�g�l a negyedik helyet szerezte meg. Kor�bban egy�bk�nt m�r j�rt ezen a p�ly�n egy sportaut� versenyen, ahol egy Lotus 23B protot�pust vezetett. Jim negyed t�vig vezetett, amikor v�lt�hiba miatt az �rokba borult. El�tte azonban az � aut�j�n�l jobbnak tartott Ferrarikat �s Porsch�kat k�r�nk�nt 20 m�sodperccel verte!

A Forma-1-es szezon Monz�ban folytat�dott, ahol Clarkot ism�t saj�t v�lt�ja fosztotta meg a gy�zelemt�l. Mivel Jim nem szerzett pontot, Hill viszont nyert, a h�tral�v� k�t versenyt a sk�tnak meg kellett volna nyernie ahhoz, hogy � legyen 1962 bajnoka. Watkins Glenben meg is tette a mag��t: gy�z�tt Hill el�tt. A d�nt� futamot majdnem h�rom h�nap m�lva, december 29-�n rendezt�k East Londonban, D�l-Afrik�ban. Jim a verseny h�romnegyed�ig vezetett �s m�r f�l perces el�ny birtok�ban volt, amikor t�nkrement a motorja �s kiesett. Hill nyert �s ezzel �v� volt a vil�gbajnoki c�m. Aut�ja nem volt olyan gyors, mint Clark�, de megb�zhat�s�ga sokat seg�tett �s az angol maga is v�gig kem�nyen k�zd�tt. Hill 52 pontot szerzett (ebb�l 42 sz�m�tott) �s n�gy futamgy�zelmet, m�g Clarknak meg kellett el�gednie 30 ponttal �s h�rom gy�zelemmel - viszont kilenc versenyen hat alkalommal �v� volt a pole poz�ci� �s ez nagy rem�nyekre jogos�totta fel a Lotust 1963-ra.

Vil�gbajnoki c�m a Forma-1-ben, leny�g�z� teljes�tm�ny az Indy 500-on - 1963

Az �j �vben Clark az els� versenyen m�g v�lt�gondok miatt kiesett, de azt�n beindult a henger �s sorozatban n�gy futamgy�zelem k�vetkezett. Spa-ban Jim sikerrel �llt ki egy kem�ny pr�b�t, hiszen egy olyan p�ly�n tudott nyerni es�ben, amelyet nem igaz�n kedvelt. A zandvoorti diadal sima volt, de azt�n a reimsi Francia Nagyd�jon sokkal nehezebb k�r�lm�nyekkel kellett megk�zdenie. Clark a pole-b�l indult �s eleinte gond n�lk�l tartani tudta els� hely�t, �m azt�n hirtelen egy motorhiba miatt eredetileg 8000 fordulat/perccel p�rg� V8-as Climax motorja 1500 fordulatot vesz�tett. Ebben a helyzetben Jim zsenij�re volt sz�ks�g ahhoz, hogy �vva a motort, c�lba �rjen - r�ad�sul az els� helyen!

Silverstone-ban r�gt�n elh�zott a rajtn�l �s kezdeti gyors k�reivel megt�rte a vet�lyt�rsak �nbizalm�t. Ez a harcmodor egy�bk�nt is jellemz� volt r� - n�h�ny �vtizeddel k�s�bb pedig egy bizonyos Ayrton Senn�n�l l�tjuk viszont...
A N�rburgringen be kellett �rnie egy m�sodik hellyel John Surtees (Ferrari) m�g�tt, de Monz�ba ezzel egy�tt is �gy ment, hogy ott bebiztos�thatja a vil�gbajnoki c�met.

Az Olasz Nagyd�j h�tv�g�je azonban nem kezd�d�tt j�l: a szabadedz�sek v�gig probl�m�kkal teltek, �gy Clark az id�m�r� edz�sen is csak a m�sodik sorba tudta mag�t kvalifik�lni. A versenyen a sk�t ugyan j�l rajtolt, de Graham Hill (BRM) �s Surtees hamar visszael�zt�k. Azt�n Surtees �s Clark elment Hill mellett. Jimnek szerencs�je volt, hiszen John motorja a 19. k�rben felmondta a szolg�latot, �gy a sk�t ker�lt az �lre. Hill �s Dan Gurney (Brabham-Climax) azonban utol�rt�k �s v�gig nyom�s alatt tartott�k, de Jim kitartott �s learatta a gy�zelmet. �s ezzel vil�gbajnok volt!

H�rom futam azonban m�g h�tra volt. Watkins Glenben a rajtn�l motorgondjai voltak, �gy egy k�r h�tr�nyb�l kezdte a versenyt - m�gis felverekedte mag�t eg�szen a harmadik helyig! Mexik�ban �s D�l-Afrik�ban azt�n nem tal�lt legy�z�re. 1963-as m�rlege leny�g�z� volt: t�z versenyen h�t futamgy�zelem, h�t pole poz�ci� �s megszerezte a maxim�lisan megszerezhet� 54 pontot (az akkori pontrendszerben csak a legjobb hat futam eredm�nye sz�m�tott be a v�geredm�nybe - egy�bk�nt Clark �sszesen 73 pontot szerzett a "63-as szezonban)!

Ebben az �vben a Lotus t�rt�nete sor�n el�sz�r elindult a h�res Indy 500-as versenyen Amerik�ban. Chapman k�t versenyz�t nevezett: Clarkot �s az amerikai Dan Gurney-t. Az amerikaiak el�sz�r kinevett�k a furcs�n kicsi Lotusokat, amelyek Ford motorral voltak felszerelve (a Fordok 80 l�er�vel gyeng�bbek voltak az amerikaiak �ltal favoriz�lt Offenhauserekn�l). R�ad�sul a szervez�k arra k�nyszer�tett�k Clarkot - aki a Forma-1-es vil�gbajnoks�g egyik �lmen�jek�nt pedig el�g j� aj�nl�lev�llel rendelkezett - hogy �tmenjen az �gynevezett "�jonc-teszten". Al�bbhagyott a g�nyol�d�s, amikor Jim a m�sodik helyre, Gurney pedig a pole poz�ci�ba kvalifik�lta mag�t! A Lotus-Ford motorja lehet, hogy nem volt olyan er�s, mint az Offenhauserek, de a Forma-1-es konstrukt�r�k m�r akkor is el�r�bb j�rtak az amerikai sorozatok tervez�in�l! A robosztus amerikai aut�k mellett a Lotus kicsinek �s t�r�kenynek t�nt ugyan, de pont ebben rejlett az ereje: ugyanis sokkal k�nnyebb volt, mint vet�lyt�rsai, s ez b�ven kiegyenl�tette a motorer�beli h�tr�nyt! R�ad�sul Chapman alkalmazta a felf�ggeszt�st, ami gyorsabb kanyarod�st tett lehet�v� �s az aut� fogyaszt�sa is kedvez�bb volt - mind gumi, mind �zemanyag tekintet�ben.

A versenyen m�gink�bb lesett az amerikaiak �lla. A boxki�ll�sok ut�n Dan er�sen visszaesett, mert a csapat t�l lass� volt, Jim pedig a m�sodik helyre �llt vissza az amerikai Parnelli Jones m�g�. Jones el�nye �ri�si volt - 40 m�sodperc. Clark azonban "begy�jtotta a rak�t�kat" �s mind�ssze harminc k�r alatt n�gy m�sodpercre dolgozta le h�tr�ny�t! Ekkor elkezdett folyni az olaj Jones aut�j�b�l. Clark visszavett a temp�b�l �s v�rta, hogy mikor fogj�k az amerikait - a szab�lyoknak megfelel�en - kiinteni a versenyb�l. A hazai p�lya azonban nagyon lejtett �s Jones-t nem z�rt�k ki, noha t�bben kics�sztak az olaj�n �s m�g s�rga z�szl� alatt is el�z�tt (a s�rga z�szl�t pont az � olaja miatt lengett�k). V�g�l Jones - er�sen vitathat� k�r�lm�nyek k�z�tt - nyert, Clark pedig m�sodik lett. Jim azonban rendk�v�l sportszer� m�don m�ltatta vet�lyt�rsa teljes�tm�ny�t �s azt is hozz�tette, hogy sz�m�ra �rt�ktelen lett volna egy olyan gy�zelem, amit az�rt arat, mert ellenfel�t kiz�rj�k el�le. Az �v �jonca c�met azonban term�szetesen hazavihette �s azok k�z� a tr�fe�i k�z� helyezte Edington Mains-i h�z�ban, amelyek a legt�bbet jelentettek sz�m�ra. Ebben az �vben elindult a Milwaukee Mile-i futamon is amerik�ban, amelyet f�l�nyesen megnyert.

Veres�g a Ferrarit�l �s Surtees-t�l - 1964

Az 1964-es szezon els� Forma-1-es verseny�n�l, a Monac�i Nagyd�jn�l "csak" egy negyedik helyet l�thatnunk Jim Clark neve mellett a Forma-1 statisztik�ival foglalkoz� k�nyvekben, de ez t�volr�l sem mond el mindent arr�l a teljes�tm�nyr�l, amelyet a "Rep�l� Sk�t" ny�jtott. Vezetett a versenyben, amikor egy m�szaki hiba miatt rendk�v�l nehezen kezelhet�v� - kr�nikusan alulkorm�nyzott� - v�lt Lotus 33-asa. Clark azonnal lereag�lta a dologot - m�ghozz� nem is ak�rhogyan: megv�ltoztatta a vezet�si st�lus�t a k�r�lm�nyekhez alkalmazkodva �s a hiba felmer�l�s�t k�vet� k�rben azonnal leggyorsabb k�rt futott! Azonban a probl�ma miatt egy nem tervezett boxki�ll�st is meg kellett ejtenie, ami 18 m�sodperc�be ker�lt �s a harmadik helyre esett vissza Dan Gurney (Brabham-Climax) �s Graham Hill (BRM) m�g�. Miut�n Gurney kiesett, m�r a m�sodik helyen aut�zott, amikor �jabb balszerencse s�jtotta Clarkot: leesett az olajnyom�sa �s emiatt a futam v�g�re a negyedik helyre cs�szott vissza. Az eredm�ny nem t�kr�zte a versenyen mutatott teljes�tm�ny�t, de megfelel� v�lasz volt kritikusainak, akik kor�bban azt �ll�tott�k, hogy Clark csak akkor j�, ha minden k�r�lm�ny neki dolgozik �s t�k�letes az aut�ja.

A Holland Nagyd�jon Jim sima gy�zelmet aratott, a Spa-Francorchamps-i diadal azonban m�r kalandosabb k�r�lm�nyek k�z�tt sz�letett. Az id�m�r� edz�sen motorgondok miatt csak a harmadik sorba kvalifik�lta mag�t - t�bb, mint �t m�sodperccel elmaradva a pole-t megszerz� Gurney-t�l. A rajtot azonban remek�l kapta el �s az Eau Rouge-ba m�r a harmadik helyen ment be. Azt�n John Surtees (Ferrari) kies�se ut�n m�sodik volt Gurney m�g�tt, �m Hill �s Bruce McLaren (Cooper-Climax) utol�rt�k �s elmentek mellette. Ezut�n hihetetlen esem�nysorozat vette kezdet�t: el�sz�r a f�l�nyesen vezet� Gurney aut�j�b�l fogyott ki az �zemanyag, majd az utols� k�rben Hill �s McLaren is �gy j�rt. Clark �l�be hullott a gy�zelem - igaz, ehhez val�sz�n�leg nemcsak a szerencse kellett, hanem Jim finom vezet�si st�lusa is, ami miatt az � aut�ja kevesebbet fogyasztott, mint m�sok�.

Franciaorsz�gban Clark kiesett, majd a Brit Nagyd�jon nyerni tudott Hillt maga m�g� utas�tva. A vil�gbajnoks�g ezen szakasz�ban �gy t�nt, hogy Jim magabiztosan megv�di c�m�t - senki sem sejtette el�re azt a balszerencse sorozatot, ami ezut�n k�vetkezett r�. Kiesett N�metorsz�gban, Ausztri�ban �s Olaszorsz�gban. Watkins Glenben vezetett, amikor egy m�szaki hiba h�tra vetette �s hi�ba utas�tott�k csapatt�rs�t, Mike Spence-t, hogy adja �t neki aut�j�t (akkor ez m�g megengedett volt), a m�sodik sz�m� Lotusszal is gond volt, �gy Jim csak hetedik lett.

Az utols� versenyre, Mexik�v�rosba �gy �rkezett a mez�ny, hogy m�g h�rom versenyz�nek - Surteesnek, Hillnek �s Clarknak - volt es�lye a vil�gbajnoki c�mre. A futam j�l kezd�d�tt Jim sz�m�ra, hiszen az els� k�rben m�ris k�t m�sodperces el�nyre tett szert a mez�nyh�z k�pest. Azonban Hill volt a m�sodik helyen, ami azt jelentette, hogy abban a pillanatban � sz�m�tott "virtu�lisan" vil�gbajnoknak. Eg�szen addig, am�g Lorenzo Bandini (Ferrari) ki nem �t�tte a versenyb�l...
A m�sik vet�lyt�rs, Surtees ekkor a negyedik helyen aut�zott, ami Jim vil�gbajnoki c�m�t jelentette volna - ha v�gig �gy marad. De nem maradt. Clark aut�j�b�l elkezdett sziv�rogni az olaj �s vissza kellett vennie a temp�b�l. Gurney elment mellette, majd k�s�bb eg�szen az �t�dik helyig esett vissza. A m�sodik helyen aut�z� Bandinit a Ferrari - feltehet�leg - utas�totta, hogy engedje maga el� Surteest, �gy 1 pont el�nnyel az angol� lett az 1964-es vil�gbajnoki c�m, aki 40 pontot szerzett. Jim harmadik lett Hill m�g�tt 32 ponttal.

Az �v sor�n a Lotus ism�t indult az Indy 500-on is. Az amerikaiak tanultak az el�z� �vben t�rt�ntekb�l (abb�l, hogy a Lotusok csak a balszerencse miatt nem vert�k agyon az � aut�ikat) �s m�r t�bb szt�rjuk - A.J. Foyt, Parnelli Jones, Rodger Ward, Eddie Sachs - eur�pai st�lus� aut�kat is hozott mag�val (noha a versenyen azt�n m�gis a r�gi t�pus� amerikai "roadsterekkel" indultak). Clark ett�l nem zavartatta mag�t �s megszerezte a pole poz�ci�t. A futama azonban balszerencs�sen alakult. Az els� k�rben Sachs balesete miatt le�ll�tott�k a versenyt - sajnos a versenyz� �let�t vesztette. Clark az �j rajt ut�n is vezetett, de k�s�bb a Dunlop gumik hib�ja miatt fel kellett adnia a versenyt. Foyt nyert �s - n�mi szerencs�vel - ism�t megmenek�lt az amerikai aut�k becs�lete.

A Forma-2-ben k�zben Clark kilenc versenyb�l n�gyet nyert meg, a Brit T�raaut� Bajnoks�gban pedig egy Lotus-Cortin�val (Lotus 28) els� lett. Haz�j�ban egyike volt a legnagyobb szt�roknak �s ezt az is jelezte, hogy megkapta az OBE (Order of the British Empire) �rdemrendet a kir�lyn�t�l, mik�zben a Beatles-t p�ld�ul csak az alacsonyabb fokozat� MBE (Member of the British Empire) rendjellel t�ntett�k ki.

Jim Clark nagy �ve - 1965

1965 olyan fok� dominanci�t hozott Jim Clark sz�m�ra, amilyenre ritk�n ad�dik p�lda a Forma-1-ben. S nemcsak a "kir�lykateg�ri�ban" volt leny�g�z� a teljes�tm�nye: megnyerte az amerikai Indy 500-at, a Tasman Kup�t, nyert futamokat a Lotus-Cortin�val �s a sportaut�sok k�z�tt a Lotus 30-al. Az embernek az lehetett az �rz�se, hogy egyszer�en nem tud vesz�teni!

A Forma-1-es szezon janu�r 1-j�n kezd�d�tt D�l-Afrik�ban. Clark megszerezte a pole poz�ci�t, szok�sos taktik�j�val m�r az els� k�rben elh�zott �s demoraliz�lta az ellenfeleket �s v�g�l f�l perccel nyert Surtees el�tt.

A k�vetkez� futamra csak m�jus 30-�n ker�lt sor, de Clark term�szetesen nem t�lt�tte t�tlen�l a k�ztes id�szakot: ekkor nyerte meg a Tasman Kup�t (nyolc versenyen �t gy�zelem) �s a vil�gbajnoks�gba nem besz�m�t� Forma-1-es futamokon is r�szt vett. Indult p�ld�ul a Brands Hatch-i "Bajnokok Verseny�n", ahol nyert az els� futamban, de a m�sodikban - nagy igyekezet�ben, hogy utol�rje Gurney-t - kics�szott.
Nem sok�ig b�nk�dott. Hamar a Sebringen tal�ljuk, ahol k�t k�r�s el�nnyel megnyer egy h�rom�r�s t�raaut� versenyt a Lotus-Cortin�val! Azt�n visszarep�lt Nagy-Britanni�ba, hogy Goodwoodban �s Silverstone-ban a vil�gbajnoks�gba nem besz�m�t� Forma-1-es, sportaut� �s t�raaut� versenyeken vegyen r�szt - �s nyerjen. �prilis v�g�n megnyert egy es�s Forma-2-es futamot is Pauban, a francia bajnoks�gban - amelyeben k�s�bb �sszes�t�sben is gy�z�tt. M�jusban az Indy 500-on indult - �s nyert - �s emiatt kihagyta a Forma-1-es Monac�i Nagyd�jat is (ami pedig m�r belesz�m�tott a vil�gbajnoks�gba). M�g ezt is megengedhette mag�nak - amint az �v h�tral�v� r�sze mutatja.

A Forma-1-es vil�gbajnoks�gba a j�nius 13-i Belga Nagyd�jon t�rt vissza, amelyet egy perces el�nnyel nyert honfit�rsa, az ifj� Jackie Stewart (BRM) el�tt - mindenki m�st lek�r�zve. A Francia Nagyd�j szabadedz�s�n felforrt a motorja, ez�rt a Lotus 33-as helyett egy r�gi Lotus 25-�ssel kellett teljes�tenie a h�tv�g�t. Ezzel is megszerezte az els� rajtkock�t �s a versenyen f�l perc el�nnyel nyert Stewart el�tt.

A Brit Nagyd�jon ism�t �v� volt a pole �s �jra elh�zott a rajtn�l. F�lt�vn�l azonban probl�ma t�madt a motorj�val - olajnyom�s - �s a h�tra l�v� id�ben igyekeznie kellett �vnia az aut�t, de az�rt annyira nem lelassulnia, hogy az egyre k�zeled� Hill megel�zhesse. Siker�lt! A v�g�n Jim 3,2 m�sodperces el�nnyel nyert. Hollandi�ban enn�l k�nyelmesebben �s f�l�nyesebben nyert �s azt�n j�tt a N�rburgring, ahol addig m�g sosem siker�lt nyernie. 1965-ben azonban itt is meg�ll�thatatlan volt: ez�ttal tizenhat m�sodperccel verte Hillt. R�ad�sul ezzel m�sodik vil�gbajnoki c�m�t is megnyerte, hiszen el�nye m�r matematikailag is behozhatatlan volt n�gy futammal a szezon v�ge el�tt (54 ponttal rendelkezett, mik�zben a m�sodik helyen �ll� Hillnek 32 pontja volt)! Az utols� h�rom futamon - Olaszorsz�g, USA, Mexik� - nem �rt c�lba, de ez m�r l�nyegtelen volt.

Jim sikerei hat�s�ra egy filmszt�r�val veteked� n�pszer�s�get �lvezett haz�j�ban - val�sz�n�leg nagyobbat, mint amiben addig aut�versenyz�nek valaha is r�sze volt. A szak�r�k szuperlativuszokban cikkeztek r�la - t�bbek k�z�tt �ll�tva, hogy Clark jobb versenyz�, mint az �tsz�r�s vil�gbajnok Juan Manuel Fangio, vagy a Nagy-Britanni�ban addig lekedveltebbnek sz�m�t� Stirling Moss. Clarknak azonban sosem sz�llt fej�be a dics�s�g: mindig megmaradt szer�nynek, s�t kiss� f�l�nknek - ez persze csak m�g szimpatikusabb� tette.

1965-ben v�gre az Indy 500-as tr�fea is az �v� lett. Amerika megadta mag�t Eur�p�nak - legal�bbis az aut��p�t�s ter�n. A mez�ny tele volt Lotusokkal �s Lol�kkal - s imm�r a "roadsterek" sz�m�tottak kiv�telnek. Jim az eg�sz m�just az Indy-re sz�nta �s emiatt m�g a Forma-1-es Monac�i Nagyd�jat is kihagyta, hogy ne kelljen �lland�an ing�znia a k�t kontinens k�z�tt. A Lotus tanult az el�z� �vek hib�ib�l: jobban felk�sz�tett boxcsapatot vittek magukkal �s jobb gumikat. Clark gyakorlatilag rajt-c�l gy�zelmet aratott Lotus 38-Fordj�val (csak egy boxki�ll�s erej�ig �tengedve a vezet�st A.J. Foytnak) �s a futam v�g�re k�t teljes k�rrel el�zte meg a m�sodik helyen v�gz� Parnelli Jones-t! Jim volt az els� nem amerikai versenyz� 1916 �ta, akinek siker�lt diadalmaskodnia a h�res versenyen.

Hirtelen zuhan�s a cs�csr�l - 1966

1965 a 1,5-literes formula utols� �ve volt, miel�tt 1966-ban bevezett�k volna az �j, 3-literes motorokat. A Lotusnak azonban nem siker�lt az �t�ll�s. V�s�roltak egy bonyolult BRM H16-os motort, amely azonban rossz v�laszt�snak bizonyult �s ez megpecs�telte a szezonjukat.

Az els� futamot Monac�ban rendezt�k, s a technik�s p�ly�n Clark vezet�si tud�sa pole poz�ci�t hozott. A versenyen azonban a h�ts� felf�ggeszt�s meghib�sod�sa miatt ki�llni k�nyszer�lt - mik�zben a m�sodik helyen futott. Belgiumban �jabb kies�s k�vetkezett, majd Franciaorsz�gban rajthoz sem tudott �llni, mivel az edz�sen eltal�lt egy madarat �s az arca megs�r�lt. Emiatt m�g Nagy-Britanni�ban is gondjai voltak, de az�rt siker�lt az els� pontszerz�s az 1966-os szezonban - egy negyedik hellyel. A Holland Nagyd�jon a Lotus �gy d�nt�tt, hogy az el�z� �vi aut�t, a 33-ast ind�tja egy 2 literes motorral. A szezon sor�n addig domin�l� Jack Brabhamnek (Brabham-Repco) meglep�dve kellett tapasztalnia, hogy Clark azzal az aut�val is tudja vele tartani a temp�t. Ekkor azonban elromlott a Lotus v�zh�t� rendszere �s Clarknak k�tszer is meg kellett �llnia v�z�rt. Hi�ba adott bele minden t�le telhet�t, v�g�l a harmadik hellyel kellett be�rnie.

A N�rburgringen �jra a 2 literes Lotusszal indultak �s Jim pole poz�ci�t szerzett vele! �gy t�nt, hogy a 33-as egyszer�en gyorsabb volt, mint BRM motorral szerelt �j aut�, a 43-as. A gond "csup�n" az volt, hogy ezt a "65-�s szezon v�ge ut�n nem fejlesztett�k �s emiatt rendk�v�l megb�zhatatlan volt. Jim ennek a megb�zhatatlans�gnak �jra �ldozat�ul esett a n�rburgringi futamon: hi�ba volt jobb, mint a versenyt v�g�l megnyer� Brabham, nem �rhetett c�lba egy m�szaki hiba miatt. Monz�ban ism�t kiesett.

Watkins Glenben a Lotus 43-BRM-mel �lltak rajthoz �s Jimnek - n�mileg meglep� m�don - siker�lt a nem t�l j�l siker�lt konstrukci�val learatnia egyetlen gy�zelm�t az �vben. Azt�n az utols� versenyt, Mexi�ban megint feladni k�nyszer�lt. �sszesen 16 ponttal a vil�gbajnoks�g hatodik hely�n v�gzett - ami nyilv�nval�an csal�d�st jelentett sz�m�ra a domin�ns "65-�s �v ut�n.

Az 1966-os Indy 500-as versenyen Jim legnagyobb ellenfelei k�t Eur�p�b�l j�l ismert koll�ga, Graham Hill �s Jackie Stewart voltak. A verseny �gy kezd�d�tt, mint 1965-ben: Clark vezetett. K�s�bb azonban k�tszer is megp�rd�lt a verseny sor�n (remek aut�kontrollj�nak k�sz�nhet�en egyik alkalommal sem csap�dott a falba), �gy visszaesett Stewart �s Hill m�g�. Stewart sok�ig vezetett, de nyolc k�rrel a verseny v�ge el�tt m�szaki hiba miatt kiesett, �gy Hill nyert Clark el�tt. Jim ugyan�gy tudott �r�lni bar�tja siker�nek is, mint a mag��nak �r�lt volna.

Clark Tasman Kup�ja ebben az �vben nem siker�lt olyan j�l: nem tudott versenyt nyerni, m�gis azt mondta, hogy ez a kilenc h�t volt a legboldogabb peri�dus, amit valaha Eur�p�n k�v�l t�lt�tt. Megtanult rep�l�g�pet vezetni, vizis�elni �s egyszer�en csak j�l �rezte mag�t.

Ism�t felfel� �vel a teljes�tm�nyg�rbe - 1967

Az 1967-es Forma-1-es szezont az el�z� �vi Lotus 43-BRM-mel kezdte a csapat D�l-Afrik�ban - mondhatni a szok�sos megb�zhatatlans�ggal, ugyanis Jim kiesett. Monac�ban a Lotus 33-Climaxot vetett�k be, de ez az aut� sem �rt c�lba - a felf�ggeszt�s hib�ja miatt.

A Holland Nagyd�jra azt�n v�gre elk�sz�lt a Lotus �j g�pe, a 49-es egy Ford motorral szerelve. Az id�m�r� edz�sen m�g Clark �j csapatt�rsa, Graham Hill volt jobb kettej�k k�z�l, de a versenyen Jim diadalmaskodott. Belgiumban a sk�t pil�ta hatodik lett, azt�n Franciaorsz�gban kiesett, majd Nagy-Britanni�ban �jra nyerni tudott. N�metorsz�gban �s Kanad�ban kiesett.

Monz�ban �jabb klasszikus teljes�tm�nyt l�thattak a n�z�k Jimt�l. A futam elej�n az �lvonalban k�zd�tt, amikor elkezdett ereszteni az egyik gumija. Ki�llt a boxba �s egy k�r�s h�tr�nyban t�rt vissza a p�ly�ra. Clark �r�lt temp�t kezdett dikt�lni a felz�rk�z�s �rdek�ben, t�bbsz�r megd�ntve a p�lyacs�csot! Denis Hulme (Brabham-Repco) �s Hill k�zben kiesett a mez�ny elej�r�l �s m�r csak John Surtees (Honda) �s Jack Brabham (Brabham-Repco) voltak el�tte - �m �t kilom�teres el�nyben. Jim azonban nem hagyta mag�t: tov�bb sz�guldott �s az utols� k�rre az �lre verekedte mag�t! Fantasztikus k�zdelme azonban nem nyerte el jutalm�t, ugyanis ekkor kifogyott aut�j�b�l az �zemanyag �s Surtees valamint Brabham ism�t el tudtak mellette menni, �gy "csak" a harmadik lett. Akik azonban l�tt�k azt a versenyt tudj�k, hogy Clarkr�l sz�lt. Graham Hill azt mondta r�la egyszer, hogy Clark olyan versenyz� volt, akir�l nem feledkezhett�l meg akkor sem, ha megel�zted, hiszen mindig benne volt a pakliban, hogy visszaj�n. Egyszer�en nem lehetett ler�zni, megt�rni.

Az utols� k�t futamot - USA, Mexik� - meg is nyerte, de aut�ja kor�bbi megb�zhatatlans�ga miatt 41 pontj�val �gy is "csak" harmadik lett a vil�gbajnoks�gban a k�t Brabham-pil�ta, Hulme �s Jack Brabham m�g�tt. R�ad�sk�ppen a Forma-2-ben az 1967-es esztend�ben h�rom gy�zelmet aratott (Barcelona, Madrid, Finnorsz�g). Az Indy 500-on gyeng�bben szerepelt, mint kor�bban: a tizenhatodik helyen kvalifik�lta mag�t �s motorhiba miatt a 35. k�rben kiesett. A Tasman Kup�ban �t versenyt nyert meg a nyolcb�l �s ezzel a bajnoki c�m is az �v� lett Jackie Stewart el�tt.

Egy brilli�ns p�lyafut�s tragikus v�ge - 1968

Az 1968-as Forma1-es szezon megint nagyon kor�n, janu�rban kezd�d�tt D�l-Afrik�ban. Jim megnyerte a versenyt Lotus 49-Fordj�val, s mivel ez p�lyafut�sa 25. Forma-1-es diadala volt, az �r�kranglista �l�re ker�lt - a 24 gy�zelemmel rendelkez� �tsz�r�s vil�gbajnok, Juan Manuel Fangio el�.

Ezt k�vet�en a Lotus a Tasman Kup�ra utazott, hogy ott tesztelj�k a Lotus 49-et �s a 2,5-literes Ford motort. Jim itt is domin�lt h�t futamb�l n�gyet megnyerve. Ez volt utols� Tasman Kup�ja. P�lyafut�sa sor�n �sszesen h�romszor nyerte meg a sorozatot (rekord - holtversenyben Graeme McRae-vel), 14 futamgy�zelmet aratott a keretein bel�l (szint�n rekord) �s az egy szezonban aratott futamgy�zelmek sz�m�ban is � a rekorder (1967-ben �t gy�zelem).

Colin Chapman ebben az id�ben minden tekintetben forradalmas�totta a Grand Prix versenyz�st: nemcsak technikai �j�t�sok sora f�z�dik a nev�hez, de az is, hogy az � aut�in jelentek meg el�sz�r szponzori feliratok. Sokak szerint itt �rt v�get az "�rtatlans�g kora" a sport�g sz�m�ra, m�sok viszont egy�ltal�n nem �rt�kelt�k ezt a fejlem�nyt olyan "tragikusan", hiszen ha t�bb p�nz �ramlik a Forma-1-be, az csak el�seg�ti a fejl�d�st, �gy a n�pszer�s�d�st is.

A Tasman Kupa ut�n Clark visszarep�lt Nagy-Britanni�ba, hogy tesztelje a Lotus 56-ot, amelyet Chapman az Indy 500-on sz�nd�kozott ind�tani. Azt�n P�rizsba ment egy kicsit pihenni (itt b�relt lak�st az egyik bar�tj�t�l - hivatalosan egy�bk�nt Sv�jcban lakott ad�z�si okok miatt).

M�rcius 31-�n elindult egy Forma-2-es versenyen, de kiesett. A k�vetkez� h�ten a BOAC 500 elnevez�s� sport protot�pus versenyen akart indulni Brands Hatch-ben egy Forddal, de egy kor�bbi �g�ret�re hivatkozva a Lotus arra k�telezte, hogy Hockenheimba menjen egy Forma-2-es futamra. Jim pedig tartotta mag�t az �g�ret�hez....

Ezen a teljesen jelent�ktelen versenyen az els� futam �t�dik k�r�ben Jim Clark - minden id�k egyik legnagyobb aut�versenyz�je - 240 km/h-s sebess�ggel kiv�g�dott a vizes p�ly�r�l �s egy f�nak �tk�z�tt. A 32 �ves versenyz� azonnal �let�t vesztette.

Az okot sosem siker�lt tiszt�zni. A vezet�i hib�t kiz�rt�k, s defektr�l pletyk�ltak, de biztosat nem siker�lt kider�teni. Temet�s�n gyakorlatilag �sszes versenyz�t�rsa megjelent, s amint Chris Amon besz�molt r�la �rzelmeiket a szomor�s�g, a d�bbenet �s a f�lelem kever�kek�nt lehetett le�rni: ha ez Jim Clarkkal megt�rt�nhetett, akkor b�rkivel megt�rt�nhet!

Az 1968-as vil�gbajnoks�got Clark csapatt�rsa, Hill nyerte, aki Jim eml�k�nek aj�nlotta didal�t. A sk�t aut�versenyz�i hagyom�nyokat pedig az akkor m�g p�ly�ja elej�n j�r� Jackie Stewart vitte tov�bb m�lt� m�don.

Jim Clark egyike volt az aut�versenyz�s legnagyobb alakjainak. A k�r�lm�nyek �lland� v�ltoz�sa miatt lehetetlen lenne objekt�v alapokon megnevezni "minden id�k legjobbj�t", de a szubjekt�v �rt�kel�sekben Jim a mai napig nagyon gyakran szerepel az �lmez�nyben, s�t az els� helyen! Statisztik�i leny�g�z�ek: 72 futamon 25 versenyt nyert, ami 34,72 sz�zal�kos gy�zelmi r�t�t jelent (enn�l jobb mutat�val csak h�rman rendelkeznek: Juan Manuel Fangio, Alberto Ascari �s Michael Schumacher); szerzett 33 pole poz�ci�t - 45,83 sz�zal�kos r�ta (ebben a tekintetben csak Fangio el�zi meg - az �ltal�ban "pole-kir�lynak" tartott Ayrton Senna "csak" a negyedik 40,37 sz�zal�kkal); futott 28 leggyorsabb k�rt - 38,89 sz�zal�k (ism�t csak Fangio jobb); szerzett 274 pontot - ez versenyenk�nt �tlagosan 3,806 pontot jelent. �rdekess�g, hogy 25 gy�zelme mellett p�lyafut�sa sor�n mind�ssze egyszer volt m�sodik. Gy�ztes t�pus volt!

A fantasztikus statisztikai mutat�k �nmagukban el�gnek bizonyulhatn�nak ahhoz, hogy Clarkot m�lt�n emlegess�k a sport�g legnagyobb alakjai k�z�tt. Akik ismert�k �s l�tt�k, azok m�gis azt mondj�k, hogy a legmegragad�bb az volt benne, hogy brilli�ns tehets�ge �s sikerei ellen�re mindig szer�ny maradt, sportszer� �s olyan pozit�v szem�lyis�g, akivel a n�z� k�nnyen tudott azonosulni. Ez volt az igazi titka n�pszer�s�g�nek.