A McLaren ekkorra Ron Dennis vezet�s�vel rohamos fejl�d�snek indult: m�r volt turb� motorjuk (Porsche) �s most m�r k�t �lpil�t�juk is. Lauda k�pviselte a tapasztalatot, Prost volt a felt�rekv� fiatal. Remek kombin�ci�! Az id�m�r� edz�seken �ltal�ban az ifj� dinamika gy�z�tt: Prost gyorsabb volt Laud�n�l. A versenyeken azonban kiegyns�lyozottak voltak az er�viszonyok.

Alain lelkivil�g�nak nagyon j�t tett, hogy megnyerte az 1984-es szezon els� verseny�t Braz�li�ban. Ut�na m�sodik lett Kyalamiban Lauda m�g�tt, Zolderben mindk�t McLaren-versenyz� kiesett, Imol�ban ism�t Prost nyert.

M�jus 12-�n az �j N�rburgring megnyit�ja alkalm�b�l rendeztek egy g�laversenyt, ahol a megh�vott pil�t�k ugyanolyan aut�val - egy Mercedes 190 E-vel - �lltak rajthoz. Prost csak a 15. helyen v�gzett, �m csak az�rt ennyire h�tul, mert az els� k�rben �tk�z�tt egy rendk�v�l ambici�zus Forma-1-es �jonccal, bizonyos Ayrton Senn�val, aki meg is nyerte ezt a futamot. Persze ennek a versenynek �s az ott t�rt�nteknek akkor m�g senki sem tulajdon�tott igaz�n nagy jelent�s�get...

A Forma-1-es szezon Franciaorsz�gban folytat�dott, ahol Alain csak a hetedik helyen v�gzett, mik�zben Lauda nyert. Azt�n j�tt az 1984-es �v tal�n legbotr�nyosabb futama - �s a botr�ny egyik f�szerepl�je Alain volt:
A Monac�i Nagyd�j es�verseny volt. Alain Pironi balesete �ta gy�l�lte az es�versenyeket, de az�rt derekasan pr�b�lta meg�rizni els� hely�t, amelyet az id�m�r� edz�sen szerzett meg (pole). Ennek ellen�re egy id� ut�n megel�zte Nigel Mansell (Lotus-Renault), de azt�n az angol r� is fizetett a mer�sz temp�ra: mind�ssze n�h�ny k�rt t�lt�tt az �len, miel�tt kics�szott volna. Prost ism�t az �len volt, de nem � volt a verseny szt�rja, hanem Senna (Toleman-Hart), aki a hetedik helyr�l indult �s rettenetes k�r�lm�nyek k�z�tt �gy v�gta �t mag�t a mez�ny�n, mintha az a vil�g legterm�szetesebb dolga lett volna. A 20. k�rben a brazil m�r m�sodik volt, de m�g majd 34 m�sodperccel maradt el Prostt�l. Tizenegy k�r m�lva azonban m�r csak 7,4 m�sodperc volt a k�l�nbs�g. Nem volt k�ts�ges, hogy el�bb-ut�bb � is �s a m�g�tte hajt� n�met Stefan Bellock (Tyrrell) is be�ri �s megel�zi Prostot. Ekkor azonban a versenyigazgat�, az egykori Forma-1-es pil�ta, Jacky Ickx el�vette a piros z�szl�t �s az id�j�r�si k�r�lm�nyekre hivatkozva lenintette a versenyt. Prost nyert teh�t Senna el�tt, de Ickx d�nt�s�nek jogoss�g�t sokan megk�rd�jelezt�k ugyanis a versenyen kor�bban uralkodtak rosszabb id�j�r�si k�r�lm�nyek is, mint a leint�s pillanat�ban. Ickx a mai napig �ll�tja, hogy semmif�le h�ts� sz�nd�k nem vez�relte �s neki mindegy volt, hogy Prost nyer vagy Senna - � csak azt figyelte, hogy mennyien cs�sznak ki, p�rd�lnek meg �s t�rt�netesen a 31. k�rben gondolta �gy, hogy ideje v�get vetni a roncsderbinek. Ennyi �s nem t�bb. A Forma-1-es k�zv�lem�ny term�szetesen er�sen megoszlik a dolog kapcs�n. T�ny azonban, hogy mivel a futamot id� el�tt intett�k le, mindenki csak a helyez�s��rt eredetileg j�r� pontsz�mok fel�t kapta - �gy Prost 4,5 pontot a gy�zelem�rt - �s ez Alain-nek v�g�l majd nagyon sokba fog ker�lni...

Montrealban Nelson Piquet (Brabham-BMW) nyert Lauda �s Prost el�tt. Detroitban Alain �t�dik lett a p�ly�n, majd negyedik a z�ld asztaln�l, miut�n Martin Brundle-t (Tyrrell-Ford) ut�lag m�szaki szab�lytalans�g miatt diszkvalifik�lt�k el�le. Dallasban kiesett, ak�rcsak Brands Hatch-ben, ahol Lauda nyert. Ekkor m�r vil�gosan l�tszott, hogy a vil�gbajnoks�g a k�t McLaren-pil�ta k�z�tt fog eld�lni.

Hockenheimban Prost nyert Lauda el�tt, Ausztri�ban - hazai p�ly�j�n - Lauda nyert, Alain kiesett. Zandvoortban Prost nyert Lauda el�tt, azt�n Monz�ban Lauda nyert, m�g Alain kiesett. K�t versennyel a vil�gbajnoks�g v�ge el�tt Lauda vezetett 63 ponttal, Prostnak pedig 52,5 pontja volt. M�g semmi nem d�lt el! A k�vetkez� versenyen, a N�rburgringen eld�lhetett volna, �m ehelyett szorosabb lett az �ll�s: Prost nyert, Lauda viszont megp�rd�lt �s csak a negyedik helyen �rt c�lba. Niki m�r csak 66-62,5 ar�nyban vezetett az utols� verseny el�tt. �m ez m�g mindig azt jelentette, hogy Estorilban Laud�nak el�g volt a m�sodik hely a vil�gbajnoki c�mhez.

Prost helyzete nagyon j�nak t�nt az id�m�r� edz�s ut�n: � a m�sodik rajtkock�b�l indulhatott, m�g Lauda a tizenegyedikb�l! Alain remek�l vezetett a versenyen, nyert �s t�bbet nem is tehetett volna a vil�gbajnoki c�m�rt ezen a napon, �m pechj�re Lauda p�lyafut�sa egyik legjobb teljes�tm�ny�vel felk�zd�tte mag�t a sz�m�ra sz�ks�ges m�sodik helyre �s ezzel megszerezte harmadik vil�gbajnoki c�m�t. A v�gs� �ll�s: 72 pont Laud�nak, 71,5 Prostnak - minden id�k legszorosabb vil�gbajnoks�g�ban! Ha ott Monac�ban csak a m�sodik helyen intik le Prostot, de teljes pontsz�mmal... De a sportban - mint tudjuk - nincs "ha".

Lauda a verseny ut�n azzal vigasztalta a k�nnyeivel k�szk�d� Alain-t, hogy meggy�z�d�se: 1985 Prost �ve lesz. A tehets�ge - ez m�r vil�gosan l�tszott - megvolt a vil�gbajnoki c�mhez, 1984-ben Lauda csup�n nagyobb tapasztalat�val gy�zte le. Arra mindenk�ppen j� volt a Niki mellett t�lt�tt szezon, hogy megtanulja hogyan kell higgadtan, taktikusan versenyezni �s a lehet� legkevesebb kock�ztat�ssal a lehet� legjobb eredm�nyeket el�rni.

Az els� vil�gbajnoki c�m! - 1985

Az 1985-�s McLaren-Porsche - tervez�je, John Barnard bevall�sa szerint - nem volt olyan j�, mint az 1984-es. De az�rt m�g mindig el�g j� volt ahhoz, hogy a vil�gbajnoki c�m�rt lehessen vele k�zdeni. Abban az id�ben sarkalatos pontja volt a Forma-1-es versenyz�snek az �zemanyaggal val� takar�koskod�s (mivel szab�lyozt�k, hogy egy futamon maximum mennyit lehet felhaszn�lni) �s a gumik �v�sa. Prost mindk�t ter�leten kiv�l� volt.

Alain remek�l kezdte a szezont, amikor megnyerte a Brazil Nagyd�jat Mich�le Alboreto (Ferrari) �s Elio de Angelis (Lotus-Renault) el�tt. Azt�n kiesett Portug�li�ban, diszkvalifik�lt�k Imol�ban, majd �jra nyert Monac�ban Alboreto el�tt. Montrealban harmadik lett Alboreto �s Stefan Johansson (Ferrari) m�g�tt. Azt�n Detroitban kiesett, Paul Ricard-on harmadik lett Nelson Piquet (Brabham-BMW) �s Keke Rosberg (Williams-Honda) m�g�tt. Angli�ban nyert Alboreto el�tt, azt�n N�metorsz�gban ford�tott volt a helyzet: Alboreto gy�z�tt, Prost a m�sodik helyen v�gzett. Ausztri�ban �jra Prost� volt a gy�zelem Ayrton Senna (Lotus-Renault) �s Alboreto el�tt. Hollandi�ban Lauda gy�z�tt, Prost lett a m�sodik. Nikinek ez volt az els� gy�zelme egy olyan szezonban, amelyet m�r rendk�v�l motiv�latlanul "k�szk�d�tt" v�gig - Zandvoortig mind�ssze �t pontja volt, mik�zben csapatt�rsa, Prost vezette a vil�gbajnoks�got. Az osztr�k legenda ekkorra m�r eld�nt�tte, hogy az �v v�g�n visszavonul �s idej�t teljesen l�git�rsas�g�ra, a Lauda Air-re sz�nja. Fejben tal�n m�r ink�bb ott j�rt, mint a versenyp�ly�kon...

Prost ann�l ink�bb koncentr�lt: Monz�ban �jra nyert - mik�zben legnagyobb vet�lyt�rsa, Alboreto kiesett. Spa-ban - szok�s szerint - esett az es�, ez�rt Alain nem volt hajland� t�bbet kock�ztatni, mint amire felt�tlen�l sz�ks�ge volt: Senna nyert Nigel Mansell (Williams-Honda) el�tt, Prost pedig harmadik lett. � nem r�vid t�vra (a verseny), hanem hossz� t�vra (a vil�gbajnoks�g) gondolkodott �s mivel Alboreto kiesett, a fontos most a c�lba�r�s volt �s hogy n�h�ny ponttal n�velje el�ny�t vet�lyt�rs�val szemben.

Brands Hatch-ben az Eur�pa Nagyd�jon Alboreto ism�t ki�llt (motorhiba miatt). Alain a negyedik helyen �rt c�lba �s ez el�g is volt sz�m�ra ahhoz, hogy el�ny�t behozhatatlanra n�velje a vil�gbajnoks�gban! V�gre beteljes�lt az �lom �s vil�gbajnok volt! A verseny ut�n az�rt m�g eleresztett egy fricsk�t a Renault fel�, amikor sz�nd�kosan kihangs�lyozta, hogy angol kasztnival �s n�met motorral nyert - nem pedig franci�val. Ut�lag n�zve igazi szerencse volt, hogy a Renault 1983 v�g�n kitette: 1985-ben a francia csapat legjobb pil�t�ja, Patrick Tambay a vil�gbajnoks�g tizenegyedik hely�n v�gzett 11 ponttal. Ezzel szemben Alain a McLarenn�l vil�gbajnok volt 73 ponttal �s �t futamgy�zelemmel...

Miut�n Brands Hatch-ben bes�p�rte a vil�gbajnoki c�met, m�g h�tra volt k�t futam az �vb�l: Kyalamiban harmadik lett, Adelaide-ben pedig kiesett - de ennek m�r nem sok jelent�s�ge vol.

C�mv�d�s a Williams-Hond�k ellen - 1986

Miut�n Lauda visszavonult, 1986-ra Keke Rosberg lett Prost csapatt�rsa. Rosberg ezt a szezont levezet� �vnek sz�nta - m�r tudta, hogy a v�g�n vissza fog vonulni, �m - amint mondta - szeretett volna el�tte a Williams mellett m�g egy cs�csist�ll�t kipr�b�lni. A finn viszonya nem volt rossznak mondhat� Alainnel, de az�rt konfliktusok itt is voltak: f�leg amiatt, mert Keke �gy �rezte, hogy az � v�lem�ny�re �s ig�nyeire kev�sb� figyelnek oda a m�rn�k�k. Ennek tulajdon�totta azt is, hogy mik�zben Prost a vil�gbajnoki c�m�rt k�zd�tt, addig neki legjobb helyez�se az �v sor�n monac�i m�sodik helye volt, egy�bk�nt pedig rengeteg alkalommal kiesett, mik�zben Prostnak alig volt m�szaki hib�ja. Ugyanakkor azt Rosberg is elismerte, hogy Prost gyorsabb �s �gyesebb volt n�la. Ha pedig �gy volt, akkor valahol term�szetes is, hogy a m�rn�k�k ink�bb r� figyeltek. Ez mindig is �gy volt a Forma-1 t�rt�nete sor�n - �s ebb�l mindig is sok konfliktus �s vita sz�rmazott...

Az �v els� verseny�t Braz�li�ban Nelson Piquet (Williams-Honda) nyerte Aryton Senna (Lotus-Renault) el�tt. Mindk�t McLaren kiesett. Spanyolorsz�gban Prost Senna �s Nigel Mansell (Williams-Honda) m�g�tt lett harmadik. Imol�ban Prost nyert Piquet �s az ifj� Gerhard Berger (Benetton-BMW) el�tt. Azt�n Monac�ban t�k�letes h�tv�g�t tudhatott maga m�g�tt: pole, leggyorsabb k�r, gy�zelem. Belgiumban Mansell nyert, Alain csak a hatodik helyen v�gzett. Kanad�ban m�sodik volt Mansell m�g�tt. A Williams-Hond�k egy�rtelm�en a szezon leggyorsabb aut�inak t�ntek. Prostnak minden taktikai �rz�k�re �s a h�res kiegyens�lyozott versenyz�s�re volt sz�ks�ge ahhoz, hogy versenyben maradhasson vel�k.

Detroitban Senna nyert Jacques Laffite (Ligier-Renault) el�tt, Prost a harmadik helyen v�gzett. Azt�n Franciaorsz�gban m�sodik volt Mansell m�g�tt, majd harmadik Angli�ban Mansell �s Piquet m�g�tt. Ebben a pillanatban �gy t�nt, hogy 1986 Mansell �ve lesz. Vagy Piquet-�, aki a k�vetkez� k�t versenyen visszav�gott csapatt�rs�nak �s nyert. Prost mind N�metorsz�gban (hatodik hely), mind az �j Hungaroringen (kies�s) csak mell�kszerepl� volt.

Azt�n Ausztri�ban visszahozta rem�nyeit, amikor nyert, mik�zben egyik Williams sem �rt c�lba. Monz�ban kiesett - Piquet nyert Mansell el�tt. Portug�li�ban m�sodik lett Mansell m�g�tt, azut�n Mexik�ban �jra m�sodik volt - ez�ttal Berger m�g�tt. A d�nt�s Adelaide-re maradt, ahol m�g h�rom pil�t�nak volt es�lye a vil�gbajnoki c�mre: Mansellnek, Piquet-nek �s Prostnak.

Rosberg - aki utols� verseny�t futotta - a verseny el�tt �g�retet tett Prostnak, hogy amennyiben teheti, seg�teni fogja �t a csapat�rdeket szem el�tt tartva. Azonban erre nem volt alkalma. A rajtt�l Mansell j�tt el a legjobban, �t Senna �s Piquet k�vette. A hetedik k�rben m�r m�s volt a sorrend: Rosberg az �lre t�rt, Prost pedig megel�zte Senn�t �s ezzel a negyedik volt. A k�t McLaren-pil�ta k�z�tt Piquet �s Mansell aut�zott. Prost ezut�n megel�zte Nigelt, majd amikor a 23. k�rben Piquet megp�rd�lt �s visszaesett a negyedik helyre, Alain m�r m�sodik volt Rosberg m�g�tt. Ekkor azonban defektet kapott a jobb els� gumija �s - noha nem tervezett boxki�ll�st - ki kellett �llnia. A ker�kcsere 17 m�sodpercig tartott �s a negyedik helyre tudott vissza�llni Rosberg, Mansell �s Piquet m�g�. Rosberg el�nye 30 m�sodperc volt a k�t Williams el�tt, de �gy d�nt�tt, hogy bev�ltja �g�ret�t Prostnak �s el kezdett lass�tani, hogy seg�teni tudjon csapatt�rs�nak. Ez a seg�ts�g azonban sosem �rkezett meg a francia pil�ta sz�m�ra: Rosberg a 63. k�rben defekt miatt kiesett. �gy t�nt a Goodyear az el�zetes sz�m�tgat�sokkal ellent�tben nem b�rja ki a teljes versenyt�vot: �s nemcsak a k�t McLaren-, hanem a k�t Williams-pil�ta is ilyen gumikkal rendelkezett...

Piquet k�zben az �lre t�rt, s Prost is megel�zte Mansell-t, akinek azonban m�g a harmadik hely is el�g lett volna a vil�gbajnoki c�mhez. De ezt val�ban csak felt�teles m�dban mondhatjuk, ugyanis a Goodyear t�ved�s�nek k�vetkezm�nye �t is utol�rte: majdnem 300 km/h-s sebess�gn�l defektet kapott �s kiesett. M�r csak Piquet �s Prost volt versenyben a vil�gbajnoki es�lyesek k�z�l. A brazil �llt az �len, de mivel gumijai neki is elkoptak �s defekttel fenyegettek, k�nytelen volt beiktatni egy boxki�ll�st. Prost ker�lt az �lre �s innent�l kezdve nem engedte ki kez�b�l a gy�zelmet �s a vil�gbajnoki c�met. Az �zemanyagmutat� negat�v tartom�nyban volt, amikor c�lba �rt - Prost kock�ztatott, de bej�tt. �sszesen 72 pontott szerzett �s n�gy futamot nyert az �v sor�n. Piquet ugyan �t gy�zelmet aratott, de k�t ponttal elmaradva Prostt�l a m�sodik helyre szorult. Mansell h�tr�nya h�rom pont volt a vil�gbajnokhoz k�pest.

M�sodik vil�gbajnoki c�m�vel Prost egyben sportt�rt�nelmet is �rt: addig ugyanis mind�ssze h�rom versenyz� volt a Forma-1 t�rt�net�ben, aki vil�gbajnoki c�m�t a k�vetkez� �vben meg tudta v�deni: Alberto Ascari (1952, 1953), Juan Manuel Fangio (1954, 1955, 1956, 1957) �s Jack Brabham (1959, 1960). Imm�r Alain Prost is ott volt ebben a sorban.

Williams-dominancia 1987-ben

1987-re a sv�d Stefan Johanssont kapta csapatt�rsul, aki azonban nem volt egy kateg�ri�ban vele. A McLaren pedig m�r nem volt egy kateg�ri�ban a Williams-Hond�kkal, amelyek taroltak ebben az �vben...

Prost ezzel egy�tt gy�zelemmel nyitotta az �vet Braz�li�ban, azt�n az imolai kies�s ut�n �jabb gy�zelem j�tt Belgiumban. Ezt k�vet�en azonban egyre ink�bb mell�kszerepbe k�nyszer�lt Piquet �s Mansell csat�j�nak �rny�k�ban. Monac�ban kilencedik lett, Amerik�ban �s Franciaorsz�gban harmadik, azt�n Angli�ban �s N�metorsz�gban kiesett. Magyarorsz�gon �jra harmadik volt, Ausztri�ban hatodik, Monz�ban mind�ssze tizen�t�dik. Portug�li�ban v�gre �jra nyerni tudott, Spanyolorsz�gban m�sodik volt Mansell m�g�tt. Ez volt utols� pontszerz�se az �vben. Mexik�ban kiesett, Jap�nban hetedik lett, Ausztr�li�ban �jra kiesett. �sszesen 46 pontot gy�jt�tt az 1987-es esztend�ben, h�rom futamot nyert �s negyedik lett Piquet, Mansell �s Ayrton Senna (Lotus-Honda) m�g�tt.

Az 1987-es Olasz Nagyd�jon bejelentett�k, hogy a McLaren Ayrton Senn�t szerz�dtette le 1988-ra Prost mell�. Senna saj�t tehets�g�n k�v�l m�g valamit mag�val hozott, amit a McLaren nagyon akart: a Hond�t, melynek embereivel remek kapcsolatot alak�tott ki a Lotusn�l. Ekkor m�g mindketten udvarisasan nyilatkoztak egym�sr�l �s nem lehetett tudni, hogy a Forma-1-es t�rt�nelem egyik legviharosabb csapatt�rsi viszony�nak n�znek el�be.

1988: Senna-Prost: 1-0

Az 1988-as szezon Prost gy�zelm�vel kezd�d�tt Braz�li�ban, ahol Senn�t kiz�rt�k mert a megism�telt rajt ut�n �t�lt a tartal�k aut�j�ba, ami tilos. Imol�ban Senna nyert Prost el�tt. Monac�ban is a brazil vezetett, de egy pillanatra kihagyott a figyelme, a korl�tnak �tk�z�tt �s kiesett. Prost nyert. A verseny ut�ni g�l�n Ron Dennis azt tal�lta mondani, hogy bizony�ra Senna aut�j�val volt valami baj, mert a brazil nem hib�zhatott. Prost �gy �rezte, hogy ezzel a menteget�ssel a csapatf�n�k Senna oldal�ra �llt �s s�rt�nek tal�lta mindezt saj�t mag�ra n�zve...

Mexik�ban Prost nyert Senna el�tt s ezzel a fesz�lts�g fokoz�dott kettej�k k�z�tt, hiszen Senna nem tudta egyk�nnyen elfogadni a veres�get. A vil�gbajnoks�g egy�bk�nt is csak kettej�kr�l sz�lt, hiszen a McLaren-Honda ebben az �veben verhetetlennek bizonyult. A k�vetkez� futamok is ennek megfelel�en alakultak: Kanad�ban Senna nyert, Prost m�sodik lett; az Egyes�lt �llamokban ugyanez ism�tl�d�tt; azt�n Franciaorsz�gban Prost visszav�gott �s nyert Senna el�tt.

A Brit Nagyd�jat Senna nyerte, Prost pedig a 25. k�rben ki�llt az es�versenyen. �jra a Pironi-f�le baleset eml�ke k�s�rtett �s Prost nem volt hajland� kock�ztatni, m�g ha ezzel mag�ra is vonta a m�dia egy r�sz�nek megvet�s�t. Azoknak az �js�g�r�knak a megvet�s�t, akik sosem �ltek Forma-1-es versenyaut�ban ilyen id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt...

N�metorsz�gban, Magyarorsz�gon �s Belgiumban Senna nyert Prost el�tt. Monz�ban Prostnak a rajtt�l kezdve gondjai voltak az aut�j�val �s sejtette, hogy nem fog v�gig�rni. Ennek ellen�re igyekezett a maximumot kihozni a helyeztb�l: nyom�s alatt tartotta Senn�t, hogy a brazil ne tudjon takar�koskodni az �zemanyaggal �s m�g a c�l el�tt elfogyjon. V�g�l erre nem lett sz�ks�g, hiszen Senna �tk�z�tt a lek�r�z�tt Jean-Louis Schlesserrel (Williams-Judd) �s kiesett. Prost pedig a m�r el�re megsejtett m�szaki hiba miatt esett ki. Mivel a k�t McLaren nem �rt c�lba ez volt az �v egyetlen versenye, amikor nem a wokingiak �nnepelhettek gy�zelmet, hanem Gerhard Berger r�v�n a Ferrari.

Estorilban el�sz�r ker�ltek igaz�n felsz�nre a m�lyben h�z�d� fesz�lt�sgek Prost �s Senna k�z�tt. M�r a rajtn�l kem�ny csat�t v�vtak egym�ssal, melyb�l Senna ker�lt ki gy�ztesen. A brazil haladt el�l, Prost k�vette. Az els� k�r v�g�n, miut�n �jra befordultak a c�legyenesbe Senna balra h�z�dott, Prost pedig megl�tta a k�n�lkoz� r�st jobb oldalon. Beb�jt a brazil mell�. Amikor ezt Senna megl�tta, elkezdte jobbra h�zni az aut�j�t �gy, hogy a 250 km/h sebess�gn�l majdnem a boxutca fal�hoz szor�totta Prostot. Azt�n az els� kanyarban a bel�l l�v� Prost volt az, aki "r�legyezett" a k�v�lr�l bekanyarodni k�sz�l� Senn�ra, �gy a francia fordult els�k�nt �s megszerezte a vezet�st, majd megnyerte a versenyt. Senna v�g�l hatodik lett.

Prost nagyon megr�k�ny�d�tt azon a minden �ron val� gy�zni akar�son, amelyet Senn�ban megl�tott, amikor a brazil majdnem a falhoz nyomta - nemcsak saj�t �let�ket, de a boxutc�ban l�v�k�t is kock�ra t�ve egy pillanatra. Alain kijelentette, hogy neki ilyen �ron nem kell a vil�gbajnoki c�m, s ha Senn�nak ez ennyire fontos, h�t legyen az �v�...

Spanyolorsz�gban azonban ism�t Prost nyert, mik�zben Senna negyedik lett. Azt�n elj�tt a Jap�n Nagyd�j, ahol, noha Prost vezetett �t ponttal, Senn�nak volt es�lye megnyerni a vil�gbajnoks�got az akkori pontrendszer miatt, amely csak a legjobb tizenegy eredm�nyt sz�m�totta be a v�geredm�nybe. A brazil indult a pole-b�l, de leragadt a rajtr�cson, �gy csak tizenharmadikk�nt fordult be az els� kanyarba. Prost vezetett. Ez azonban Senna napja volt. K�nnyed�n v�gta mag�t kereszt�l a mez�ny�n �s a 27. k�rben m�r Prost m�g�tt volt. Azt�n a c�legyenesben egyszer csak kiv�gott a francia sz�l�rny�k�b�l �s megel�zte. Senna v�gig meg�rizte a vezet�st, Prost m�sodik lett, s ezzel eld�lt a vil�gbajnoks�g Ayrton jav�ra.

H�tra volt m�g az Ausztr�l Nagyd�j Adelaide-ben, ahol Prost nyert Senna el�tt. Alain sz�m�ra egy�rtelm�en h�tr�nyos volt a "11-legjobb-eredm�ny" pontsz�m�t�si m�dszer, hiszen ha minden eredm�ny besz�m�tott volna, akkor f�l�nyesen - tizenegy pontos el�nnyel (�sszesen 105 ponttal) - � nyerte volna az 1988-as vil�gbajnoks�got... �gy azonban h�rom ponttal (�sszesen 87 pontja volt) elmaradt csapatt�rs�t�l...

Prost gratul�lt neki, hiszen ekkoriban m�g viszonylag norm�lis volt viszonyuk Senn�val - kiv�ve az estorili esetet �s azt, hogy Prost egyre ink�bb kezdett gyanakodni, hogy Senna jobb motort kap a Hond�t�l, mint � (Ayrton tizenh�rom pole-t szerzett az �vben, m�g Prost csak h�rmat).

Ezek a probl�m�k ekkor azonban m�g csak a felsz�n alatt h�z�dtak. A vihar 1989-ben t�rt ki...

Prost visszav�g - 1989

Az �v els� verseny�t, n�mi meglepet�sre Nigel Mansell (Ferrari) nyerte, m�g Prost a m�sodik, Senna pedig - egy �tk�z�s ut�n - a tizenegyedik helyen �rt c�lba.

Az 1989-es imolai verseny k�t dologr�l marad eml�kezetes. Az egyik Berger hatalmas buk�sa a Tamburello-kanyarban, amelyet azonban viszonylag k�nnyed�n meg�szott. A m�sik pedig a "v�g kezdete" Prost �s Senna kapcsolat�ban. A futamon a k�ls� szeml�l� semmit sem sejthetett. Csup�n annyi t�rt�nt, hogy Prost - a m�sodik rajt ut�n - ugyan lerajtolta a pole-b�l indul� Senn�t, de azt�n a brazil visszael�zte a franci�t a Tosa-kanyarban, elh�zott t�le �s megnyerte a versenyt. Hogy nem volt ennyire egyszer� az �gy azt jelezte, hogy Prost nem jelent meg a verseny ut�ni sajt�t�j�koztat�n. Mint ut�bb kider�lt Alain d�h�s volt Senn�ra, mert szerinte a brazil felr�gta azt a meg�llapod�sukat, hogy nem t�madj�k egym�st az els� kanyarban. Ayrton azonban teljesen m�sk�nt �rtelmezte ezt a meg�llapod�st, mint csapatt�rsa. �gy v�lte, hogy az csak �s kiz�r�lag az els� kanyarra vonatkozott, � pedig m�r a kanyar el�tt Prost el�tt volt...

Prost nem volt hajland� elfogadni ezt a magyar�zatott �s olyannyira becsapva �rezte mag�t, hogy visszavonul�ssal fenyeget�z�tt - mint oly gyakran ha valami nem tetszett neki. Ron Dennis igyekezett b�keb�r�k�nt fell�pni pil�t�i k�z�tt �s r�vette Senn�t, hogy k�rjen bocs�natot Prostt�l. A brazil ezt meg is tette egy tesztel�sen, de k�s�bb elmondta, hogy nem meggy�z�d�sb�l, csup�n a b�kess�g kedv��rt. V�lem�ny�t azonban tov�bbra is fenntartotta az esetr�l. Mint ahogy Prost is ragaszkodott a saj�t n�zet�hez �s ennek egy francia lapban meglehet�sen kem�ny szavakkal adott hangot, amikor "nem becs�letes embernek" nevezte Senn�t. Val�sz�n�leg innent�l v�ltak visszaford�thatatlann� a kettej�k k�z�tt zajl� negat�v folyamatok �s szinte kezelhetetlenn� kapcsolatuk. Mindketten kijelentett�k, hogy a felt�tlen�l sz�ks�ges �rintkez�sen k�v�l nem k�v�nnak sz�ba �llni a m�sikkal...

Monac�ban Senna nyert Prost el�tt, majd Mexik�ban is a brazil� volt a futamgy�zelem, mik�zben Prost az �t�dik helyen v�gzett. Az Egyes�lt �llamok Nagyd�j�t Prost nyerte, Senna kiesett. Kanad�ban mindk�t McLaren kiesett, Thierry Boutsen (Williams-Renault) nyert. A Francia Nagyd�jat Prost nyerte a pole poz�ci�b�l, Angli�ban pedig szerencs�je volt, amikor Senna �t k�rrel a verseny v�ge el�tt kiesett el�le �gy � nyerni tudott. N�metorsz�gban ennek ellenkez�je t�rt�nt: ott Prost vezetett szinte v�gig, amikor h�rom k�rrel a futam v�ge el�tt m�szaki gondjai t�madtak, lelassult, Senna pedig elment mellette. Alain a m�sodik helyet az�rt m�g megmentette. A Magyar Nagyd�j Nigel Mansell (Ferrari) nagy versenye volt. Senna m�sodik lett, Prost negyedik. A Spa-i vizes p�lya Ayrtonnak kedvezett �s nyert Prost el�tt.

Mire a mez�ny Monz�ba �rt, Prost �gy �rezte, hogy helyzete a csapatban tarthatatlann� v�lt. Meggy�z�d�se volt, hogy � �s Senna nem azonos b�n�sm�dban r�szes�lnek, s ezt a gyan�j�t csak al�t�masztotta, amikor csapatt�rsa k�t m�sodperccel(!) gyorsabb volt n�la az Olasz Nagyd�j id�m�r� edz�s�n. Prost elismerte, hogy Senna egy k�r�n gyorsabb n�la, de nem ennyivel! �vekkel k�s�bb egy inrej�ban Alain azt mondta, hogy ebben az id�szakban Senn�nak k�t aut�ja volt h�sz szerel�vel, neki pedig egy n�gy-�t emberrel. A McLaren ugyan vehemensen c�folta, hogy b�rmelyik versenyz�j�kkel kiv�telezn�nek a m�sik k�r�ra, �m Prost �ll�t�sa szerint k�s�bb a Honda eln�ke egy n�gyszemk�zti besz�lget�s sor�n elismerte neki, hogy megalapozott volt a gyan�ja - a Honda val�ban jobb motort sz�ll�tott Senn�nak. A vezet� a jap�n munkam�dszerrel indokolta a dolgot �s azzal, hogy a jap�nok Senn�ban l�tt�k meg a "szamur�jt", ami k�zelebb �llt az � mentalit�sukhoz, mint Prost sz�m�t� higgadts�ga.

Alain ekkor m�r r�g elhat�rozta, hogy m�sik csapathoz megy. S�t, az Olasz Nagyd�jon m�r zseb�ben volt a Ferrari-szerz�d�s 1990-re.

A versenyen Prostnak szerencs�je volt, ugyanis a 44. k�rben Senna ki�llni k�nyszer�lt az �lr�l motorhiba miatt, �gy � nyert. A verseny v�g�n t�ntet�leg leadta tr�fe�j�t a dobog�r�l a tifosik t�meg�nek. Ez egy fricska volt a McLaren csapat fel�, amelyr�l �gy gondolta, hogy cserben hagyta �t �s amelynek vezet�je, Ron Dennis most nagyon d�h�s volt, hiszen a tr�fe�kat csapata tulajdon�nak tekintette �s nem a pil�t�k tulajdon�nak, amivel szabadon rendelkezhetnek.
Portug�li�ban Senna �ssze�tk�z�tt Mansellel, Prost pedig a m�sodik helyen v�gzett Berger m�g�tt. Spanyolorsz�gban Senna nyert, Prost harmadik lett.

K�t verseny volt m�g h�tra a szezonb�l �s Prostnak 81 pontja volt (ebb�l a "11 legjobb eredm�ny" szab�lya miatt 76 sz�m�tott), mik�zben Senn�nak 60. Ez azt jelentette, hogy a brazilnak mindenk�ppen meg kellett nyernie az utols� el�tti versenyt, a Jap�n Nagyd�jat ahhoz, hogy m�g es�lye legyen Adelaide-ben a maga jav�ra ford�tania a vil�gbajnoki k�zdelmet.

Suzuka el�tt Prost arr�l besz�lt, hogy Senna taktik�ja a megf�leml�t�sen alapul, s azon, hogy tudja a legt�bben ink�bb f�lre�llnak el�le, minthogy megkock�ztassanak egy �tk�z�st, amikor nagy elsz�nts�ggal �s agressz��val meg�rkezik a vet�lyt�rs m�g�, mell�. Prost kijelentette, hogy addig � is mindig megnyitotta Senna el�tt a "kaput", �m Suzuk�ban nem fogja. Ink�bb v�llalja a kock�zatot...

Senna indult az �lr�l, �m Prost jobban kapta el a rajtot �s az �lre v�gott. A francia remek�l tartotta a brazilt, aki 46 k�r�n kereszt�l nem tal�lt fog�st rajta. Azt�n a 47. k�rben a c�legyenesben m�gis elsz�nta mag�t az el�z�sre. Prost kiss� balra h�z�dott, Senna pedig a p�lya jobb sz�l�n pr�b�lkozott elmenni mellette. Prost el�r�bb volt Senn�n�l, amikor az egyenest k�vet� jobbkanyarba �rtek. Prost �g�ret�hez h�ven nem nyitott "kaput" Senna el�tt, viszont a brazil sem engedett. �ssze�tk�ztek �s mindketten kigurultak a p�ly�r�l. Prost nem tudott tov�bb menni, Senna azonban k�rte a p�lyamunk�sokat, hogy tolj�k meg, akik ezt meg is tett�k �s a sik�nt lev�gva t�rt vissza a p�ly�ra. A brazil v�gigment �s nyert is, �m a versenyb�r�s�g ut�lag diszkvalifik�lta. Ezzel Prost volt a vil�gbajnok!

Senna teljes m�rt�kben hitt igaz�ban, amikor sportpolitikai h�ts� sz�nd�kot sejtett a dologban �s ennek hangot is adott (Jean-Marie Balestre, a FISA eln�ke Prost honfit�rsa volt).
A McLaren csapat meg�vta az eredm�nyt, mint mondt�k nem az�rt, mert Senn�t favoriz�ln�k volna Prosttal szemben, csup�n a "tiszt�nl�t�s kedv��rt". Az �v�st v�g�l elutas�tott�k, s�t Senna egy versenyr�l val� eltilt�st kapott hat h�napra felf�ggesztve plusz p�nzb�ntet�st.

Az �v utols� verseny�nek Adelaide-ben m�r nem volt t�tje. Prost a zuhog� es�ben nem volt hajland� �let�t kock�ztatni �s egy k�r ut�n ki�llt. Boutsen nyert Alessandro Nannini (Benetton-Ford) �s Riccardo Patrese (Williams-Renault) el�tt. Senna kiesett.

Prost h�romszoros vil�gbajnokk�nt imm�r egy eg�szen elit klub tagja volt 1989 v�g�n, �m ennek akkor nem igaz�n tudott �r�lni. S�t, �gy fogalmazott, hogy az az esztend� p�lyafut�sa legrosszabb �ve volt. A Ferrarin�l szeretett volna felejteni...

�jabb botr�nyos suzukai v�gj�t�k - 1990

A Ferrari 1979 �ta nem nyert egy�ni vil�gbajnoki c�met �s Prostot nem titkoltan az�rt szerz�dtett�k, hogy megt�rje a jeget. Csapatt�rsa Nigel Mansell lett, aki szint�n a kor nagy�gy�i k�z� tartozott, noha - ekkor m�g - nem volt vil�gbajnoki c�me. Prost k�s�bb azt mondta r�la, hogy b�r a p�ly�n nagyon gyors volt, az aut� fejleszt�s�b�l tesztpil�tak�nt nem igaz�n vette ki r�sz�t, mert nem volt j� inform�ci�k ny�jt�s�ban az aut�r�l.

Az 1990-es esztend� Phoenix-ben kezd�d�tt. A verseny el�tt Prost kezet ny�jtott Senn�nak a b�k�l�s �rdek�ben, a brazil azonban ezt visszautas�totta. A futamon Alain aut�j�b�l olaj kezdett sziv�rogni �s fel kellett adnia a versenyt. Senna nyert az ifj� Jean Alesi (Tyrrell-Ford) el�tt. Braz�li�ban Alain gy�zni tudott Gerhard Berger (McLaren-Honda) �s Senna el�tt. Imol�ban negyedik volt Riccardo Patrese (Williams-Renault), Berger �s Alessandro Nannini (Benetton-Ford) m�g�tt. Monac�ban kiesett, Kanad�ban �t�dik lett. Mexik�ban nyert �s ezzel egy h�rom versenyen kereszt�l tart� sorozat vette kezdet�t, ugyanis nyert hazai p�ly�n, Franciaorsz�gban �s Angli�ban is. N�metorsz�gban negyedik lett, Magyarorsz�gon kiesett, Belgiumban a m�sodik helyen v�gzett.

Monz�ban egy �js�g�r� feltette a k�rd�st Prostnak �s Senn�nak, hogy mikor b�k�lnek m�r ki, erre a kamer�k keresztt�z�ben l�tv�nyosan kezet fogtak. Hogy mennyire volt ez �szinte gesztus b�rmelyik r�szr�l, az persze m�s k�rd�s. Az Olasz Nagyd�jat egy�bk�nt Senna nyerte Prost el�tt.
Portug�li�ban Mansell indult az �lr�l, majd miut�n a rajtn�l majdnem a boxutca fal�hoz szor�totta Prostot, megnyerte a versenyt. Alain harmadik lett Senna m�g�tt. Csapatt�rs�nak egy�bk�nt ez volt els� futamgy�zelme az �vben - k�l�nben Alain egy�rtelm�en maga m�g�tt tudta �t. Mansell gyakran morgol�dott is �s azt �ll�totta, hogy Prost teljesen maga mell� �ll�totta a csapatot, ez�rt neki ellehetetlen�lt a helyzete...

Spanyolorsz�gban Senna vezetett, de m�szaki hiba miatt ki kellett �llnia, �gy Prost nyerte a versenyt. A vil�gbajnoks�gban a brazil el�nye ekkor 9 pont volt Alainnel szemben �gy, hogy m�g k�t verseny volt h�tra. Ez azt jelentette, hogy Suzuk�ban a franci�nak mindenk�ppen nyernie kellett, hogy �letben tartsa vil�gbajnoki rem�nyeit.

A verseny el�tt Senna �s Berger elmentek a versenyigazgat�hoz, hogy k�rj�k helyezz�k �t a pole poz�ci�t a p�lya kezdvez�bb oldal�ra - ugyanis addig a koszosabbik fel�n volt. Erre �g�retet kaptak, de amikor Senna szerezte meg az els� rajtkock�t, akkor megtagadt�k a dolgot. Senna �gy �rezte, hogy a FISA vezet�se ezzel ism�t Prostnak k�v�n kedvezni - aki a m�sodik helyr�l indult - �s jellemz�en �nt�rv�ny� megold�st v�lasztott. Elhat�rozta, hogy amennyiben Alain jobban kapja el a rajtot n�la, kiteszi a versenyb�l. �s pontosan ez is t�rt�nt: Prost a rajtn�l az �lre v�gott, erre Senna - kock�ztatva mindkettej�k �let�t - egyszer�en belerohant h�tulr�l. A sz�nd�koss�ghoz az�rt sem f�r k�ts�g, mert a brazil �vek m�lva maga is elismerte...

Mindketten kiestek, Senna ezzel vil�gbajnok volt. Prost �rthet�en d�h�s volt �s "elfuser�lt embernek" nevezte Senn�t. Maga Senna - ekkor m�g - nem ismerte el a hib�j�t �s Prostot v�dolta. Alain azt is igazs�gtalannak �rezte, hogy a m�dia egy nagy r�sze a t�nyek ellen�re Senna mell� �llt - csak mert � volt a n�pszer�bb. Voltak akik �gy l�tt�k, hogy 1990 csup�n bossz� volt 1989-�rt. A hiba ebben csak az, hogy 1989-r�l is er�sen megoszlanak a v�lem�nyek a felel�ss�get illet�en...

Egy verseny volt m�g h�tra az �vb�l, ahol Senna kiesett �s Prost harmadik lett. Alain 73 pontot szerzett 1990-ben (ebb�l 71 sz�m�tott) Senna 78 pontj�val szemben �s nagyon k�zel volt hozz�, hogy 1979 �ta az els� Ferrari-vil�gbajnok legyen. �m az �lom ott Suzuk�ban szertefoszlott...

Szak�t�s a Ferrarival - 1991

Prost 1991-re �j csapatt�rsat kapott ifj� honfit�rsa, Jean Alesi szem�ly�ben. Mansell a Williamshez szerz�d�tt miut�n Prost mellett nem tudott kibontakozni a Ferrarin�l �s �gy �rezte, hogy h�tr�nyosan kezelik.

Az 1991-es esztend� Phoenix-ben kezd�d�tt. Senna f�l�nyesen nyert, Prost pedig egy elrontott boxki�ll�s ut�n a hetedik helyr�l k�zd�tte fel mag�t a m�sodikra. Braz�li�ban az aut� kezelhet�s�g�vel voltak gondjai, �gy csak a negyedik helyen v�gzett.

A San Marin�i Nagyd�j el�tt Prost kritikus hangv�tel� interj�t adott a Ferrarir�l �s a csapaton bel�l uralkod� viszonyokr�l. Szerinte a sikertelens�g els�dleges oka a vezet�k szak�rtelm�nek hi�nya �s az, hogy sosem �tfog� m�don, gy�keresen igyekeznek megoldani a probl�m�kat, hanem b�nbakk�pz�ssel �s felsz�nes int�zked�sekkel. Ez megr�zta az olasz m�di�t - k�l�n�sen azok ut�n, hogy Prost m�r am�gy sem volt a sz�v�k cs�cske, miut�n egy alkalommal �ket is kem�nyen b�r�lta. Nem v�letlen, hogy az olasz �js�g�r�k csak az els� adand� alkalomra v�rtak, hogy lecsapjanak Prostra - ami m�r Imol�ban elj�tt, amikor a vizes p�ly�n kip�rd�lt �s kiesett.

De Prost szavai nemcsak a sajt�t, hanem mag�t a csapatot is megr�zt�k. A Monac�i Nagyd�j ut�n - ahol Prost felf�ggeszt�si probl�m�k miatt csak �t�dik lett - elk�ldt�k az addigi csapatf�n�k�t, Cesare Fiori�t, akit Alain az els� sz�m� felel�s�k k�z� sorolt. Hely�re Piero Ferrari - Enzo fia - ker�lt. Ennek ellen�re Prost viszonya tov�bb romlott a csapattal. Kanad�ban v�lt�hiba, Mexik�ban a gy�jt�s meghib�sod�sa miatt volt k�nytelen ki�llni. Ut�na az �j Magny-Cours-i p�ly�n m�sodik lett, de �gy, hogy okosan megel�gedett ezzel a hellyel ahelyett, hogy felvette volna a harcot a v�g�n gy�ztes Mansellel. Ez nem tetszett Umberto Agnellinek - a Ferrarit tulajdonl� FIAT eln�k�nek, Gianni Agnellinek a testv�re - �s azt tal�lta nyilatkozni, hogy csod�lja a nagy k�zd� Senn�t, de megk�rd�jelezi Prost elsz�nts�g�t. Enn�l nagyobb s�rt�st nem is lehetett volna Alain fej�hez v�gni. Azt v�laszolta Umberto Agnellinek egy interj�ban, hogy ha a Ferrarinak Senna kell, h�t vegy�k fel �t. Umberto testv�re, Gianni Agnelli v�g�l telefonon eln�z�st k�rt Prostt�l.

Silverstone-ban Mansell nyert Berger el�tt, Prost pedig harmadik lett. Hockenheimban a Williams-Renault-k egy k�l�n lig�t k�pviseltek. Az �si riv�lisok, Prost �s Senna azonban ism�t egym�sra tal�ltak a harmadik hely�rt foly� csat�ban. Senna volt az �ld�z�tt, Prost az �ld�z�. Nyolc k�rrel a verseny v�ge el�tt Alain el�z�sre sz�nta el mag�t: a francia Senna bal oldal�ra h�z�dott, de Senna elkezdte fel� h�zni az aut�j�t �s �tk�ztek. Prost kiesett. Senna ment tov�bb, de a verseny utols� k�r�ben elfogyott az �zemagyag az aut�j�b�l, �gy � sem szerzett pontot. �jabb botr�ny robbant ki! Prost annyira d�h�s volt, hogy haragj�t nemcsak Senn�n, de a FISA-n is kit�lt�tte: azt nyilatkozta, hogy Senn�nak mindent megengednek, mert szt�r, mik�zben kev�sb� n�pszer� �s sikeres versenyz�ket kisebb v�ts�gek�rt is megb�ntetnek. A FISA nem t�rte, hogy a tekint�ly�be g�zoljanak. Prost felf�ggesztve egy versenyre sz�l� eltilt�st kapott kijelent�s��rt. A Hockenheimban t�rt�ntek�rt csak megrov�sban r�szes�tett�k Senn�t - �s Prostot is...

A Hungaroringen b�k�t� t�rgyal�sra invit�lt�k Prostot �s Senn�t az Elf s�torba. V�g�l egy k�t �r�s priv�t megbesz�l�s ut�n �gy hagyt�k el a helysz�nt, hogy mindketten azt mondt�k siker�lt tiszt�zni a n�zetelt�r�seket �s el�sni a csatab�rdot.

A Magyar Nagyd�jon Prost a negyedik helyr�l motorhiba miatt ki�llt, azt�n Spa-ban ism�t motorhiba miatt esett ki a harmadik k�rben. Monz�ban harmadik lett Mansell �s Senna m�g�tt. B�r Ayrton most is megel�zte, ez�ttal elmaradt az �tk�z�s �s a botr�ny. �gy t�nik volt haszna a megbesz�l�snek a Hungaroringen. Portug�li�ban a 40. k�rben �llt ki Alain - a "v�ltozatoss�g kedv��rt" motorhiba miatt.

A Spanyol Nagyd�j el�tt m�r er�sen tartott�k magukat azok a pletyk�k, melyek szerint Prost nem akar 1992-ben a Ferrarin�l versenyezni �s mivel m�r al��rt a maranell�iakhoz ezt csak �gy teheti meg, ha szabads�gra megy - m�s ist�ll�n�l ugyanis szerz�d�se miatt nem vezethetett. Azt is h�resztelt�k, hogy egy francia "szupercsapat" l�trehoz�s�ban sz�n f�szerepet mag�nak: francia kasznti, francia motor, francia gumik, francia pil�t�k, francia emberek, francia minden. A terv szerint a kiindul� pont a Ligier lenne, ami Renault motort kapna. Prost ezen ist�ll� megalapoz�s�ra sz�nn� az 1992-es �vet, amelynek sz�neiben azt�n 1993-t�l versenyezne is. Nem teljesen �gy alakult...

A Spanyol Nagyd�jon Alain m�sodik lett, majd Jap�nban negyedik. A verseny ut�n a Ferrari k�z�lte vele, hogy nem tartanak ig�nyt tov�bbi szolg�lataira - tal�n t�l sok volt nekik a kritika, amit Prostt�l kaptak. Azt a sz�vess�get az�rt nem tett�k meg Alainnek, hogy engedj�k m�s csapatn�l versenyezni 1992-ben, �gy k�vetkezhetett az egy�ves k�nyszerpihen�. Az 1991-es �vet nem is �rtott kipihennie: 1980 - teh�t �jonc �ve - �ta most fordult vele el�sz�r el�, hogy nem nyert versenyt az eg�sz szezonban �s 34 ponttal mind�ssze az �t�dik helyen v�gzett...

Ism�t a cs�cson a Williams-Renault-val - 1993

1993-ban azt�n meg�jult er�vel �s �j elv�r�sokkal t�rhetett vissza, ugyanis siker�lt ahhoz a Williams-Renault-hoz szerz�dnie, amellyel az el�z� �vben Mansellel domin�lta a vil�gbajnoks�got. Persze ez a v�lt�s sem zajl�dhatott le felhangok n�lk�l. Miut�n a Williams aut�ja ekkoriban szinte garanci�t jelentett a vil�gbajnoki c�mre, term�szetesen jobbn�l jobb versenyz�k tolongtak �rte. Mansell elvetette a s�lykot, amikor 23 milli� doll�rt k�vetelt az�rt, hogy maradjon. Frank Williams �gy �rt�kelte, hogy ez t�l sok figyelembe v�ve azt, hogy p�ld�ul Senna bejelentette, hogy ingyen is hajland� lenne vezetni, csak, hogy v�gre ism�t olyan aut�ba �lhessen, amivel vil�gbajnoks�got lehet nyerni. De a brazil elk�sett. A h�tt�rben ugyanis Prost sz�p csendesen m�r meg�llapodott Frank Williamsszel �s szerz�d�s�ben kik�t�tte, hogy Senn�t nem szerz�dtethetik mell� csapatt�rsnak. Amikor ez kitud�dott, azt Senna term�szetesen nem �llhatta meg sz� n�lk�l �s egy sajt�t�j�koztat�n azzal v�dolta meg Prostot, hogy a k�nny� gy�zelemre t�rekszik.

Az aut� val�ban olyan volt, hogy minden m�s eredm�ny elfogadhatatlan lett volna vele, mint a vil�gbajnoki c�m. Ez azonban egyben nyom�st is jelentett Alain sz�m�ra. Persze � nem az a fajta, aki meg szokott t�rni nyom�s alatt.
Csapatt�rsa az angol Damon Hill lett, aki 1992-ben futotta els� versenyeit a Brabhamn�l.

D�l-Afrik�ban Alain az elv�r�soknak megfelel�en nyitott: gy�zelemmel Senna el�tt. Braz�li�ban kics�szott, Doningtonban pedig teljes m�rt�kben mell�kszerepl� volt, amint Senna �lete verseny�t futotta. Hozz� kell tenni, hogy a v�ltoz�kony id�j�r�si k�r�lm�nyek mellett az sem seg�tette Prostot, hogy �sszesen hatszor(!) l�togatta meg a boxot ezen a versenyen. Harmadik lett, Senna pedig 26-14 ar�nyban vezetett vele szemben a vil�gbajnoks�gban.

A k�vetkez� k�t versenyen azt�n siker�lt ford�tania: nyert Imol�ban �s Spanyolorsz�gban. Monac�ban a pole-b�l indult, �m kiugrott a rajtn�l �s a 10 m�sodperces "stop-and-go" b�ntet�s ut�n m�r csak a negyedik helyre volt j�, mik�zben Senna nyert. Kanad�ban Prost indult az �lr�l, �m Hill lerajtolta. A francia azt�n a 6. k�rben visszael�zte �s nyert. Magny-Cours-ban Alain a boxban el�zte meg Damont �s ism�t gy�z�tt. Silverstone Hill versenye volt, �m motorhiba miatt ki�llni k�nyszer�lt �s Prost ism�t nyert. �gy t�nt az �v eleji botladoz�s ut�n helyre�llt a vil�g rendje �s Alain imm�r magabiztosan vezette a vil�gbajnoks�got az �v ezen szakasz�ban.

Hockenheimban Prost nyert Schumacher el�tt. A Magyar Nagyd�jon Hill learatta r�g�ta esed�kes els� futamgy�zelm�t, Prost azonban balszerencs�s volt. a rajtn�l lefulladt a motorja �s a mez�ny v�g�r�l indulva nem tudta mag�t annyira el�re k�zdeni a sz�k Hungaroringen, hogy pontot szerezzen. Belgiumban harmadik lett Hill �s Michael Schumacher (Benetton-Ford) m�g�tt, majd Monz�ban kiesett. Portug�li�ban a m�sodik helyen v�gzett Schumacher m�g�tt, �m ez is el�g volt ahhoz, hogy ezen a versenyen n�gyszeres vil�gbajnokk� avass�k! Addig csak egyetlen ember volt a Forma-1 t�rt�net�ben addig, aki enn�l t�bbsz�r nyert: a legend�s Juan Manuel Fangio, de � egy teljesen m�s vil�gban versenyzett.

K�t verseny volt m�g h�tra: Alain Jap�nban �s Ausztr�li�ban is m�sodik lett Senna m�g�tt, s v�g�l �sszesen 99 pontot tudhatott neve mellett a "93-as szezonban, m�g a m�sodik helyezett, Senna 73 pontot gy�jt�tt. Prost ekkor m�r 38 �ves volt, �gy nem volt meglep�, hogy 1993 v�g�n visszavonult az aut�versenyz�st�l. Utols� verseny�n a dobog�n �ssze�lelkeztek Senn�val, ezzel is jelezve, hogy a sok viharos �v ut�n v�g�l m�gis b�k�ben v�lik el egym�st�l az aut�versenyz�s k�t olyan egy�nis�ge, akik ugyan olyanok voltak, mint a t�z �s a v�z, nev�k �s sorsuk m�gis egybefon�dott �s egym�st�l elv�laszthatatlann� v�lt.

Alain Prost, a csapatf�n�k - 1997-2001

Prost 1997-ben megv�s�rolta a Ligier ist�ll�t �s saj�t nev�r�l Prost csapatnak nevezte azt el. R�gi v�gy�t akarta megval�s�tani l�p�sr�l l�p�sre: a tiszta francia csapatot. Azonban csapatvezet�nek nem bizonyult olyan sikeresnek, mint versenyz�nek. Az els� �vben a Mugen-Honda motorral m�g futott a szek�r: a pil�t�kk�nt francia Olivier Panist �s jap�n Shinji Nakan�t alkalmaz� csapat 21 ponttal a konstrukt�ri vil�gbajnoks�g hatodik hely�n v�gzett. Ez azonban egyben a legjobb �v�k is volt, ami el�rulja, hogy nem sokat fejl�dtek az �vek sor�n, s�t...

1998-ban - a "franci�sod�s" �jabb l�p�sek�nt - Peugeot-ra cser�lt�k a Mugen-Honda motorokat, de a Jarno Trulli-Olivier Panis pil�takett�s csak 1 pontot tudott szerezni. 1999 egy kicsit jobban alakult: Trulli �s Panis 9 pontot szerzett �s a csapat a hetedik helyen v�gzett a konstrukt�r�k verseny�ben. Az ist�ll� sz�m�ra az �v cs�cspontja Trulli m�sodik helye volt a kaotikus n�rburgringi futamon. 2000-ben egyetlen pontot sem szerzett a Jean Alesivel �s az �jonc n�met Nick Heidfelddel fel�ll� csapat �s megb�zhat�s�gi r�t�ja m�g az "�r�k sereghajt�" im�zs�t mag�nak tud� Minardi csapat�n�l is rosszabb volt... 2001-ben a Prost csapat Alesivel �s az argentin Gaston Mazzacane-nal (illetve k�s�bb az �t v�lt� brazil Luciano Burtival, illetve cseh Tomas Eng�vel) a vol�nn�l �s Acer motorral felszerelve 4 pontot szerzett �s kilencedik lett a konstrukt�r�k verseny�ben. �s ezzel gyakorlatilag v�get is �rt Alain Prost r�vid �s nem t�l sikeres csapatvezet�i p�lyafut�sa, ugyanis 2001/02 tel�n az ist�ll� t�nkrement �s felsz�mol�s al� ker�lt.

A suszter maradjon a kaptaf�n�l - tartja a mond�s - �s Prost "kaptaf�ja" val�ban a versenyz�s volt. Azt olyan szinten gyakorolta, mint nem sokan a sport�g t�rt�net�ben. Statisztikai mutat�i leny�g�z�ek: 199 verseny, n�gy vil�gbajnoki c�m, 51 futamgy�zelem, 798,5 pont, 33 pole poz�ci�, 41 leggyorsabb k�r. Ezek �nmaguk�rt besz�lnek, m�g ha Prost kev�sb� l�tv�nyos versenyz�si st�lusa miatt nem is volt soha akkora k�z�ns�gkedvenc, mint mondjuk Senna. Aki azonban igaz�n odafigyel, az l�thatja, hogy taktikai �rz�k - melyr�l a Professzor becenevet kapta - sokszor hat�konyabb fegyver volt, mint az agressz�v t�mad� st�lus. �s Prostot pontosan ez �rdekelte mindig: a hat�konys�g - hiszen a sportokat eredm�nyre j�tsz�k.

Alain h�zass�ga v�g�l is t�l�lte a mozgalmas Forma-1-es �veket �s ma is ifj�kori szerelme, Anne-Marie a feles�ge, akivel k�t fiuk sz�letett: Nicholas �s Sacha.