Nigel Ernest Mansell 1953. augusztus 8-�n sz�letett az angliai Birminghamben. Rajta k�v�l m�g h�rom gyermeke volt sz�leinek: egy fi�, Michael �s k�t l�ny, Gail �s Sandra. Nigel �desapja, Eric rep�l�m�rn�k volt, �m szabadidej�ben gokartversenyz�ssel foglalkozott �s nagy Forma-1 rajong� volt, �gy gyermekei is hamar "megfert�z�dtek" a benzing�zzel. K�z�l�k is legink�bb Nigel, akit az 1962-es Brit Nagyd�jon annyira leny�g�z�tt a futamgy�ztes Jim Clark teljes�tm�nye, hogy azon nyomban elhat�rozta, hogy � is aut�versenyz� lesz �s - ak�rcsak Clark - egy napon � is a Lotus korm�nykerek�t fogja tekerni a Forma-1-ben...

Mansell�k m�r Upton-on-Severnben �ltek, amikor Nigel els� vezet�si �lm�nyeit szerezte a "60-as �vek elej�n egy bar�tja ki�regedett Austin 7-es�vel, amit a f�ldeken ny�st�ltek a kiskamaszok. 1965-ben, amikor Nigel 12 �ves volt r�vette �desapj�t, hogy v�sroljon meg neki egy �reg gokartot, amelyet egy f�ny�r� motorja hajtott. Eleinte csak a h�z k�r�l hajtotta a kis g�pet, �m 1968-ban ap�nak �s fi�nak az az �tlete t�madt, hogy benevezik Nigelt egy versenyre Shenningtonban, Midlandsben. Mansell �sszeeszk�b�lt gokartja nem volt arra alkalmas, hogy felvegye a versenyt a gy�ri j�rg�nyokkal, �gy ez az els� �lm�ny nem volt t�l kellemes sz�m�ra, hiszen nagy zak�val z�rult. K�s�bb azt�n egyre jobbak lettek az eredm�nyek, ahogy �j motor ker�lt a g�pbe, majd �j gokartot kapott. Els� gy�zelm�re 1969-ben ker�lt sor Turnhillben, Shropshire-ben �s ez egyben a nagy �tt�r�st is jelentette, mert innent�l fogva sorozatban j�ttek a sikerek: 1969 �s 1976 k�z�tt h�tszer lett Midlands bajnoka, 1970-ben �s 1971-ben Wales-i bajnok volt, 1972-ben �szaki-bajnok, majd 1973-ban r�vid p�ly�s brit bajnok.

Nigel 16 �ves kor�ban azzal �llt �desapja el�, hogy hivat�sos aut�versenyz� szeretne lenni. Eric term�szetesen szeretett volna "tisztess�ges szakm�t" adni fia kez�be, �gy fia rosszall�sa ellen�re megk�vetelte t�le, hogy els� legyen a tanul�s. Nigel kij�rta h�t Solihull-i m�szaki egyetemet �s m�rn�k lett bel�le - ez pedig k�s�bb el�nyt jelentett sz�m�ra ahhoz, hogy meg�rtse a versenyaut�k "lelkivil�g�t" is �s ut�lag nagyon h�l�s volt apj�nak, hogy er�ltette a tanul�st. R�ad�sul egyetemi �vei alatt ismerkedett meg k�s�bbi feles�g�vel, Rosanne-nal is. Azonban ezalatt az id� alatt egyre t�volabb ker�lt r�gi v�gy�t�l, hogy aut�versenyz� legyen. A diploma megszerz�se ut�n a Lucas Aerospace-n�l helyezkedett el laborat�riumi technikusk�nt �s t�bbek k�z�tt �zemagyagot tesztelt. K�s�bb termel�si menedzser lett, majd �zletk�t� a l�gcsavaros rep�l�g�pek elad�si oszt�ly�n. De legbel�l sosem szak�tott �lm�val!

1976-ban �gy d�nt�tt, hogy ideje aut�ra v�ltani a gokartot. Igen �m, de az aut�versenyz�s rengeteg p�nzbe ker�l �s �desapja kerek perec kijelentette, hogy nem k�pes fi�t ezen hobbij�ban anyagilag t�mogatni. Nigelnek az volt a szerencs�je, hogy feles�ge nagyon meg�rt� �s �nfel�ldoz� volt! Rosanne k�zgazd�szk�nt helyezkedett el az egyetem ut�n �s mivel b�zott Nigel tehets�g�ben hajland� volt elt�rni, hogy gyakorlatilag �sszes kereset�ket arra tett�k f�lre, hogy abb�l Nigel azt�n tudjon v�s�rolni egy kiv�nhedt Forma-Ford aut�t, amivel rajthoz �llhatott Mallory Parkban egy versenyen. Mansell negyedik lett ezen a futamon, ami remek teljes�tm�ny volt azzal az "�cskavassal".

�s enn�l csak m�g nagyszer�bb dolgok k�vetkeztek: 1976-ban Mansell �sszesen h�t Forma-Ford 1600-as versenyen indult �s ebb�l �t�t megnyert. 1977-ben is maradt a Forma-Ford 1600-ban, de m�r a teljes szezonra. Egy Javelin aut�ban kezdte a szezont, amelyet k�s�bb Crossle-re v�ltott. Ak�rhogyan is, rendk�v�l sikeres volt: �sszesen 27 versenyen 20 gy�zelem - m�g �gy is, hogy egy s�lyos baleset is be�rny�kolta az �v�t, amelyet j�niusban szenvedett Brands Hatch-ben �s amely ut�n az orvosok azt j�solt�k neki, hogy soha t�bb� nem fog tudni aut�kkal versenyezni. A nyaks�r�l�s �s a figyelmeztet�sek ellen�re �t h�t m�lva �jra versenyzett - m�g ha a szezon h�tral�v� r�sz�ben nyakmerev�t�t kellett is viselnie - �s megnyerte a bajnoks�got...

A k�vetkez� logikus l�p�s a Forma-3 lett volna. Mansell az �v sor�n egy alkalommal m�r tesztelt is egy Forma-3-as Lol�t Snettertonban, �m ahhoz, hogy val�ban leh�zhasson egy szezont a bajnoks�gban p�nzre volt sz�ks�ge. �s ism�t Rosanne t�relm�re... Eladt�k a lak�sukat �s b�reltek egy m�sikat helyette. Az �gy felszabadult p�nzb�l azt�n Nigel bev�s�rolta mag�t a brit Forma-3 1978-as szezonj�nak �t verseny�re.

Szenz�ci�s volt a felhozatal abban az �vben ifj� tehets�gekb�l a brit Forma-3-ban: Nelson Piquet, Alain Prost, Stefan Johansson - �s �t verseny erej�ig teh�t Nigel Mansell is. Silverstone-ban r�gt�n pole poz�ci�t szerzett, a versenyen pedig - ami es�verseny volt - m�sodik lett. Indult m�g Thruxtonban (hetedik hely), Brands Hatch-ben (hetedik), Oulton Parkban (hetedik) �s Donington Parkban (negyedik). Ekkor azonban elfogyott a p�nze, �gy ezzel be is fejez�d�tt az 1978-as szezon sz�m�ra.

1979-ben azt�n r�mosolygott a szerencse, amikor Dave Price Forma-3-as csapata tesztel�sre h�vta Twickenhambe. Nigel j� benyom�st tett a kis csapat vezet�ire, �gy leszerz�dtett�k Brett Riley csapatt�rs�ul. �rdekes m�don Riley valamivel gyorsabb volt Manselln�l, �m Nigel hihetetlen akaratereje seg�ts�g�vel ezt az akad�lyt is lek�zd�tte.

A Dolomit-motorral felszerelt Forma-3-as aut� a gyeng�bbek k�z� tartozott, Mansell m�gis tudott vele nyerni egy versenyt Silverstone-ban. Az igazs�ghoz persze hozz�tartozik, hogy ehhez az is kellet, hogy egy sik�n lev�g�s��rt kiz�rt�k el�le Andrea de Cesarist. Ezzel egy�tt is �ri�si barv�r volt versenyt nyerni azzal az aut�val �s Nigel term�szetesen hat�rtalanul boldog volt els� Forma-3-as gy�zelme ut�n. Ezen k�v�l m�g k�tszer (Thruxtonban �s Doningtonban) a m�sodik helyen v�gzett abb�l a 19 futamb�l amelyen elindult, �m a sorsford�t�t m�gsem ezek jelentett�k, hanem egy hatodik hely a Forma-1-es Brit Nagyd�j bet�tfutamak�nt megrendezett Forma-3-as versenyen Silverstone-ban. Itt figyelt fel r� ugyanis a legend�s Lotus csapat m�g legend�sabb f�n�ke, Colin Chapman. M�ly benyom�st tett r� Nigel vezet�stechnik�ja �s az hogy egy meglehet�sen gyenge aut�val is remek�l k�zd�tt. �s persze az sem volt h�tr�ny, hogy angol.

N�h�ny h�ttel k�s�bb Nigel v�ratlanul megh�v�st kapott Chapmant�l egy Paul Ricard-i tesztel�sre. Mansell "begy�gyszerezve" ment el, mert n�h�ny nappal kor�bban volt egy �tk�z�se De Cesarisszal az Oulton Park-i Forma-3-as versenyen, minek k�vetkezt�ben z�z�d�sokkal k�rh�zba is kellett sz�ll�tani. A Forma-1-es teszten Nigelen k�v�l m�s fiatal tehets�geket is megn�ztek - Elio de Angelist, Eddie Cheevert, Jan Lammerst �s Stephen South-t -, s v�g�l De Angelist versenyz�sre, Mansellt tesztpil�t�nak v�lasztott�k ki 1980-ra.

Az 1980-as szezonban a tesztel�s mellett r�szt vett kilenc Forma-3-as futamon �s n�gy Forma-2-esen is (a Forma-3000 el�dje), de gy�zelmet nem siker�lt szereznie. Az �v cs�cspontja azonban az a h�rom Forma-1-es verseny volt sz�m�ra, amelyen a Lotus-Cosworth az � sz�m�ra is versenybe �ll�tott egy aut�t (akkoriban ez m�g megengedett volt) a k�t t�rzspil�ta, az 1978-as vil�gbajnok, Mario Andretti �s Elio de Angelis mellett. 

Kezd� l�p�sek a "Sz�guld� Cirkuszban" - 1980 �s 1981

Nigel 1980. augusztus 17-�n deb�t�lt a Forma-1-ben az Osztr�k Nagyd�jon, az �sterreichringen. Nem volt a legszerencs�sebb deb�t�l�s ez: amikor Mansell aut�j�t a rajtr�cson megtankolt�k, az �zemanyag egy r�sze mell� ment - egyenesen a pil�ta�l�sbe -, s�t meg is gyulladt. A szerel�k ezt hamar eloltott�k, �m Nigel els� �s m�sodfok� �g�si s�r�l�seket szenvedett. Ennek ellen�re v�llalta a versenyt, s ki is tartott addig, am�g a 41. k�rben motorja fel nem mondta a szolg�latot. Pedig nagy f�jdalmai lehettek...

Nigel k�t h�t m�lva a Holland Nagyd�jon �llhatott rajthoz, Zandvoortban, ahol a nyolcadik sorba kvalifik�lta mag�t, �m a verseny 16. k�r�ben f�kprobl�m�kkal kics�szott. A k�vetkez� futamon, az imolai Olasz Nagyd�jon balesetet szenvedett az edz�sen, �gy nem tudta mag�t kvalifik�lni a versenyre.

1981-ben m�r tizenh�rmon indulhatott el a tizen�t versenyb�l. Az els� futamon, a d�l-afrikai Kyalamiban el�sz�r �rt c�lba - a tizedik helyen. Az Egyes�lt �llamokban, Long Beach-en egy �tk�z�s k�vetkezt�ben kiesett, majd Braz�li�ban, Rio de Janeir�ban tizenegyedik lett. Buenos Airesben �jabb feladott verseny k�vetkezett (motorhiba), majd egy nagy siker a belgiumi Zolderben: az eredetileg 70 k�r�sre ki�rt es�versenyt az 54. k�rben piros z�szl�val leintett�k az id�j�r�si k�r�lm�nyek miatt �s ekkor Mansell a harmadik helyen �llt Carlos Reutemann (Williams) �s Jacques Laffite (Ligier) m�g�tt. Els� pontjait a Forma-1-ben teh�t r�gt�n egy dobog�s helyez�ssel szerezte!

A monac�i id�m�r� edz�sen folytatta a remekl�st: a harmadik helyen kvalifik�lta mag�t - ez egyben legjobb id�m�r�se is volt a szezonban. A futamon azonban a felf�ggeszt�s meghib�sod�sa miatt kiesett. Ezut�n egy �jabb pontszerz� hely k�vetkezett a spanyolorsz�gi Jaram�ban, majd egy hetedik hely a Francia Nagyd�jon, Dijonban.

Az �v legnagyobb csal�d�s�t minden bizonnyal a Brit Nagyd�j jelentette sz�m�ra, hiszen hazai p�ly�n nem tudta mag�t kvalifik�lni a versenyre. Ez azonban nem az � hib�ja volt: a Lotus egy technikai �j�t�ssal �llt el� a futam el�tt, az �gynevezett "iker-kocsiszekr�nnyel", amit azonban a FISA (Federation Internationale du Sport Automobile - a FIA el�dje) szab�lytalannak �t�lt, �gy r�viddel az id�m�r� edz�s el�tt kellett visszaalak�tani a kocsit �s m�r nem siker�lt j�l felk�sz�teni azt.

A k�vetkez� �t versenyen - Hockenheimban, az �sterreichringen, Zandvoortban, Monz�ban �s Montrealban - Nigel sorozatban kiesett, majd az utols� versenyen, Las Vegasban negyedik helyet szerzett. Els� teljes szezonj�t Mansell teh�t a tizennegyedik helyen fejezte be 8 ponttal, m�g csapatt�rsa, Elio de Angelis nyolcadik lett tizenn�gy ponttal. Mansell volt azonban az, aki zolderi harmadik hely�vel a csapat legjobb eredm�ny�t sz�ll�totta az 1981-es szezonban.

Lotus, De Angelis, Warr, Chapman - 1982 �s 1983

1982-re Chapman �j csapatmenedzsert szerz�dtetett a Lotushoz Peter Warr szem�ly�ben. Mansellnek nem siker�lt j� kapcsolatot kialak�tania Warr-ral �s az csak tov�bb rontott a dolgon, hogy Warr tehets�gesebbnek tartotta De Angelist. Chapman azonban ragaszkodott hozz�, hogy Mansell is kapja meg azt a b�n�sm�dott, mint amit De Angelis �s ez �gy is t�rt�nt. De Angelis ennek ellen�re sikeresebb volt n�la - t�bbek k�z�tt futamgy�zelmet szerzett Ausztri�ban - �s ez gyanakv�v� tette Mansellt. Nehezen fogadta el, hogy olasz csapatt�rsa val�ban gyorsabb, mint �.

Nigelnek rossz �ve volt: mind�ssze k�tszer szerzett pontot: Braz�li�ban a harmadik helyen v�gzett, Monac�ban pedig a negyediken. Ezeken k�v�l n�gy alkalommal �rt m�g c�lba: Long Beach-en hetedik lett, Hockenheimban kilencedik, Dijonban nyolcadik �s Monz�ban hetedik. A Holland Nagyd�jon egy s�r�l�s miatt nem indult, az �sszes t�bbi versenyen kiesett. Ez �sszesen h�t pontot jelentett Mansell sz�m�ra - �s tizennegyedik helyet a vil�gbajnoks�gban. Ek�zben De Angelis nyert egy versenyt Ausztri�ban, j�val kiegyens�lyozottabb teljes�tm�nyt ny�jtott Nigeln�l �s �sszetettben a kilencedik helyen v�gzett 23 ponttal.

A Lotus sz�m�ra nagy neh�zs�get jelentett, hogy hagyom�nyos Cosworth motorokkal kellett az �j turb�k ellen k�zdeni�k. R�ad�sul 1982. december 16-�n s�lyos trag�dia �rte a csapatot, amikor sz�vroham k�vetkezt�ben v�ratlanul meghalt a csapat alap�t�ja, Colin Champan.

Az ist�ll� vezet�s�t Warr vette �t, aki t�rgyal�sokat kezdett a Renault-val turb�motorok sz�ll�t�s�r�l. A szezon els� nyolc verseny�n azonban m�g k�nytelenek voltak a Cosworth-n�l maradni. Ez az eredm�nyeken is megl�tszott: tizenkettedik hely Ri�ban �s Long Beach-en, majd diszkvalifik�l�s Paul Ricard-on, azt�n kies�s Imol�ban, Monte-Carl�ban �s Spa-Francorchamps-ban, s v�gre egy pontot �r� hatodik hely Detroitban, majd egy �jabb kies�s Montrealban - ez volt Mansell eredm�nylist�ja. De Angelis m�g rosszabbul j�rt: egyetlen pontot sem szerzett ez id� alatt.

Azt�n Silverstone-t�l j�tt v�gre a turb� Renault motor, valamint egy �j aut�, amit a Warr �ltal szerz�dtetett �j f�m�rn�k, a francia G�rard Ducarouge �p�tett. Nigel azonban az id�m�r� edz�sen k�nytelen volt a r�gi Cosworth-ot haszn�lni, mert a Renault-val gondok voltak. Csak a 18. rajtkock�ba kvalifik�lta mag�t. A versenyre azonban �sszekapt�k az aut�j�t �s par�d�s versenyt futva - t�bbek k�z�tt l�tv�nyos man�verrel megel�zve Ren� Arnoux Ferrarij�t - a negyedik helyen v�gzett. De Angelis motorhib�val kiesett.

Hockenheimban egy kies�s j�tt, az �sterreichringen egy �t�dik hely, Zandvoortban �jabb kies�s, Monz�ban nyolcadik hely �s azt�n az �v cs�cspontja Nigel sz�m�ra Brands Hatch-ben! A Lotus-Renault-k kit�n�ek voltak azon a p�ly�n: De Angelis a pole poz�ci�ba, Mansell a harmadik helyre kvalifik�lta mag�t! Mi t�bb, m�snap a versenyen is meg�rizte a harmadik helyet (De Angelis kiesett) �s a leggyorsabb k�rt is megfutotta. Ez a h�tv�ge mentette meg Nigel �ll�s�t a Lotusn�l, ugyanis Warr kor�bban m�r er�s k�s�rt�st �rzett arra, hogy 1984-re a hely�re egy brazil tehets�get - bizonyos Ayrton Senn�t - szerz�dtessen le. A szezon utols� futam�t Kyalamiban helyezetlenk�nt z�rta, de ekkor m�r biztos volt helye a csapatban a k�vetkez� szezonra is, s azt is elmondhatta mag�r�l, hogy ez�ttal De Angelis el�tt v�gzett a vil�gbajnoks�gban: 12. hely 10 ponttal (De Angelis 17. hely 2 ponttal).

Oly k�zel - �s m�gis t�vol - az els� futamgy�zelem - 1984

1984 a Lotus els� teljes �ve volt a Reanult-val �s �rthet�en t�bbet v�rtak a szezont�l, mint amin 1983-ban el�rtek. Az els� versenyen, Ri�ban Mansell - a harmadik sor�bol indulva - a harmadik helyen aut�zva hib�t k�vetett el �s kiesett. D�l-Afrik�ban m�r a m�sodik sorba kvalifik�lta mag�t, s az �t�dik helyen aut�zott, amikor a turb�-vezet�k meghib�sod�sa miatt visszaesett a 22. helyre, majd kiesett. Zolderben az �d�dik helyr�l indult, majd kuplung probl�m�k miatt ki�llt a 16. k�rben. Imol�ban a kilencedik helyr�l indulhatott, miut�n k�t �tk�z�se is volt az id�m�r� edz�sek sor�n. A versenyen f�khiba miatt a m�sodik k�rben ki�llt.

A Francia Nagyd�jon, Dijonban Mansell az �v egyik legjobb eredm�ny�t produk�lta - a harmadik sorb�l indulva, a versenyen nagyszer� csat�t v�vva a honfit�rssal �s bar�ttal, Derek Warwick-kal, v�g�l a harmdik lett - �m ez nem volt �r�mteli nap Nigel sz�m�ra. Otthon �desanyja temet�s�re kellett mennie...

Mansell remek�l edzett Monac�ban - m�sodik rajthely Alain Prost (McLaren-Porsche) m�g�tt. A futamon zuhogott az es� �s Prost a 11. k�rben bel�tk�z�tt egy Brabhambe �s visszaesett (de nem esett ki). Mansell �let�ben el�sz�r vezetett Forma-1-es nagyd�jon! M�r nem sok volt h�tra a versenyb�l, amikor - tal�n a k�r�nk�nt 2 m�sodperccel gyorsabb Prost nyom�s�ra, aki ott aut�zott m�g�tte - hib�t k�vetett el �s nekiment a korl�tnak. Diadal helyett �jabb frusztr�l� h�tv�ge...

Kanad�ban legal�bb pontot szerzett - hatodik hely. Ezt k�vet�en Detroitban �jabb �tk�z�s ut�n - Prosttal �s Nelson Piquet-vel (Brabham-BMW) - kies�s k�vetkezett. Hi�ba ind�tott�k �jra a versenyt, a 25. k�rben, Piquet m�g�tt a m�sodik helyen aut�zva elvesztette uralm�t az aut�ja f�l�tt, �gy a m�sodik lehet�s�ggel sem tudott �lni.

A k�vetkez� versenyre maradtak az Egyes�lt �llamokban, de �tk�lt�ztek Dallasba. Mansell fantasztikus volt az id�m�r� edz�sen �s megszerezte p�lyafut�sa els� pole poz�ci�j�t! Csapatt�rsa, De Angelis indulhatott mell�le. A futamon t�madta Derek Warwick (Renault) �s De Angelis is, de nem b�rtak vele. S�t, Warwick a nagy igyekezetben maga hib�zott �s ken�d�tt fel a falra. Azt�n Keke Rosberg (Williams-Honda) t�madta. Mansell a nyom�s hat�s�ra �rint�t vett a falr�l �s t�nkrement a v�lt�ja. N�h�ny m�terrel a c�l el�tt �llt le az aut� �s ekkor ker�lt sor arra a h�res jelenetre, amikor a m�r am�gy is kimer�lt Nigel minden erej�t megfesz�tve betolta aut�j�t a c�lba, majd �sszeesett. Ez v�g�l is egy hatodik helyet �s egy pontot eredm�nyezett neki - a futamgy�zelem helyett, amihez pedig oly k�zel volt. R�ad�sul m�g be kellett zsebelnie csapatf�n�ke m�ltatlankod�s�t is: Warr egy�rtelm�en �t hib�ztatta �s egyre fogyott a t�relme...

Nagy-Britanni�ban, hazai p�ly�n Nigel kiesett, majd a N�met Nagyd�jon szerzett egy negyedik helyet, azt�n Ausztri�ban �jra kiesett. Warrnak pedig v�gleg elfogyott a t�relme: a Holland Nagyd�jon, Zandvoortban bejelentette, hogy a Lotus 1985-re Ayrton Senn�t szerz�dtette le Mansell hely�re. Nigel egy pillanatra tal�n elveszettnek �rezte mag�t, azonban megfordult a szerencs�je: augusztus v�g�n szerz�d�st aj�nlott neki a Williams csapat - az a Williams csapat, amely 1980-ban �s 1982-ben vil�gbajnok volt. Annak hivatalos bejelent�s�re, hogy Mansell a Williamshez szerz�dik szeptember 10-�n ker�lt sor. Az akkori felfog�s szerint Mansell szerz�dtet�se nagy kock�zatv�llal�s volt Frank Williamst�l, hiszen Nigel h�re nem volt t�l j�: t�ls�gosan sok aut�t t�rt �ssze a Lotusn�l. Semmi esetre sem volt �ltal�nos v�lem�ny, hogy a j�v� egyik nagy szt�rj�r�l lehet sz�. Frank Williams azonban �gy nyilatkozott, hogy hisz honfit�rsa kitart�s�ban �s k�pess�geiben - k�l�nben nem szerz�dtette volna le. Valamit megl�tott benne, amit m�sok nem...

De m�g nem �rt v�get 1984. Zandvoortban - rossz h�r ide vagy oda - Nigel a harmadik helyen v�gzett. Olaszorsz�gban �nhib�j�b�l (13. k�r - kisodr�d�s), a N�rburgringen motorhib�val (51. k�r) �llt ki. Portug�li�ban Nigel "d�nt�tt" a vil�gbajnoki c�m sors�r�l Prost �s Niki Lauda (szint�n McLaren-Porsche) k�z�tt - de nem �nsz�nt�b�l:

Prost az els� sorb�l indult, Lauda a hatodikb�l. Ha Prost nyer, akkor Laud�nak m�sodiknak kell lennie, ahhoz, hogy � legyen a vil�gbajnok. �s Prost �tvette a vezet�st a kilencedik k�rben. Lauda viszont j�tt f�l. A 33. k�rben m�r a harmadik helyen �llt, viszont a m�sodik helyen aut�z� Mansell f�l perccel megel�zte. Ezt lehetetlen behozni. Nigel azonban n�h�ny k�rrel a verseny v�ge el�tt kics�szott. Micsoda dr�ma! Addigi p�lyafut�sa legjobb helyez�s�t dobta el mag�t�l, de ezzel most senki sem foglalkozott: Niki Lauda - a nagy "�reg" - a vil�gbajnok! Mansell kilencedik lett a VB-pontversenyben 13 ponttal (De Angelis haramdik 34 ponttal). Tal�n egy szebb �s szerencs�sebb j�v� �ll el�tte a Williams-Hond�n�l...

�j kezdet a Williamsn�l - 1985

Keke Rosberg - aki 1982-ben vil�gbajnoks�got nyert a Williamsszel - nem �r�lt annak, hogy Mansell lesz az �j csapatt�rsa �s err�l besz�lt Frank Williamsnek is. Rosberg elmondta, hogy embereileg kedveli Nigelt, �m szakmailag nem tartja j� v�laszt�snak a Williams sz�m�ra. Ezzel egy�tt el kellett fogadnia, hogy m�gis csapatt�rsak lesznek...

Az 1985-�s szezon els� verseny�n, Braz�li�ban Nigel az els� kanyarban �tk�z�tt Mich�le Alboret�val (Ferrari) �s kiesett. Portug�li�ban a boxutc�b�l kellett rajtolnia, mivel r�viddel a verseny rajtja el�tt megs�r�lt a g�zkar aut�j�ban. Mansell remek�l futott az es�versenyen �s v�g�l felj�tt az �t�dik helyre. A nap h�se azonban Senna volt, aki els� futamgy�zelm�t aratta.

Imol�ban Nigel t�ves adatot kapott a fed�lzeti sz�m�t�g�pt�l, ami miatt le kellett lass�tania, �gy csak �t�dik lett. Monac�ban ugyan az els� sorb�l indulhatott (a pole-b�l indul� Senna mell�l), �m f�kprobl�m�k miatt v�g�l csak hetedik lett. Kanad�ban azt�n egy felt�n�smentes versenyen hatodik lett, azt�n Detroitban - megint a m�sodik helyr�l indulva Senna mell�l - hi�ba vezetett a 24. k�rig: hib�zott �s megint a gumifalban k�t�tt ki.

Paul Ricard-on, Franciorsz�gban �ri�si balesetet szenvedett az id�m�r� edz�sen: kidurrant a h�ts� kereke, � pedig hatalmas sebess�ggel a betonfalba csap�dott - r�ad�sul az egyik kereke leszakadva �s visszapattanva m�g fejen is tal�lta �t - elvesztette az eszm�let�t. K�rh�zba sz�ll�tott�k �s agyr�zk�d�st �llap�tottak meg - term�szetesen a m�snapi versenyen nem indulhatott.

A k�vetkez� versenyen, Silverstone-ban azonban m�r ott volt. Az id�m�r� edz�sen Keke Rosberg fel�ll�totta a Forma-1 addigi sebesess�gi rekordj�t. A m�snapi versenyen azonban egyik Williams-pil�ta sem �rt c�lba: Mansell az �t�dik helyen aut�zott, amikor t�nkrement a kuplungja.

A szezon fel�n�l j�rtunk �s Nigelnek m�g mindig csak �t pontja volt - mik�zben Rosberg m�r szerzett egy futamgy�zelmet (Detroit), egy m�sodik (Paul Ricard) �s egy negyedik (Kanada) helyet. Frank Williams azonban tov�bbra is b�zott Mansellben �s Silverstone-ban bejelentette, hogy 1986-ra is meghosszabb�tja szerz�d�s�t.

N�metorsz�gban Nigel szerzett egy pontot, Ausztri�ban nem fejezte be a versenyt, majd Hollandi�ban �jabb hatodik hely k�vetkezett. Olaszorsz�gban a k�t Williams volt a leggyorsabb: Rosberg vezetett, m�g�tte Mansell. Azonban Mansell motorja elkezdett kihagyni, �gy be kellett mennie a boxba jav�t�sra. Sok id�t vesztett, �gy hi�ba futotta meg a leggyorsabb k�rt, nem tudott pontszer� helyre felj�nni.

Spa-ban Nigel a negyedik helyr�l indult. Spa-i "szok�snak" megfelel�en esett az es� a versenyen. Az els� k�r v�g�n Senna, Prost, Mansell volt a sorrend. A ker�kcser�k ut�n Mansell az �lre �llt, de Senna megel�zte. Azt�n Rosberg t�madta, de Nigel meg�rizte m�sodik hely�t a verseny v�g�ig. Ez volt addigi legjobb eredm�nye 71 futama sor�n.

Brands Hatch-ben azt�n megt�rt a j�g! Az id�m�r� edz�sek alapj�n a harmadik helyr�l indulhatott. A rajtn�l egy pillanatra felj�tt a m�sodik helyre Senna m�g�, �m a brazil f�kez�sre k�nyszer�tette, �gy Rosberg �s Nelson Piquet (Brabham- BMW) is el tudott mellette menni. Azonban n�h�ny k�rrel k�s�bb a csata hev�ben Rosberg �s Piquet �tk�ztek �s kip�rd�ltek el�le. Rosberg egy "gener�l szerv�z" ut�n visszat�rt a p�ly�ra - egy k�r h�tr�nyban ugyan, de pont az els� hely�rt harcol� Senna �s Mansell el�. Senna jobb oldalon ment el a finn mellett. Mansell ekkor elk�peszt� szemf�less�ggel �gy d�nt�tt, hogy balr�l megy be csapatt�rsa mell�. �s m�k�d�tt! Egyszerre el�zte meg Senn�t �s k�r�zte le Rosberget! Innent�l pedig nem hib�zott: tartotta vezet� poz�ci�j�t �s learatta a futamgy�zelmet! 1985. okt�ber 6-�n - Forma-1-es p�lyafut�sa els� futamgy�zelm�t, r�ad�sul hazai k�z�ns�g el�tt!

�s ha egy "�zlet" beindul... A d�l-afrikai Kyalami-ba politikai okokb�l nem ment el a Renault, a Ligier, a RAM �s a Zakspeed; Alan Jones (Lola-Hart) pedig betegs�g miatt maradt t�vol. Mansell nem k�v�nt politiz�lni, � egyszer�en versenyezni j�tt ide �s megszerezte a pole poz�ci�t. A versenyen Prost �s Rosberg is kem�nyen t�madta, �m � mindkettej�ket maga m�g�tt tudta tartani. V�g�l nyert Rosberg �s Prost el�tt!

Az utols� versenyen, az ausztr�liai Adelaide-ben Nigel a m�sodik helyr�l indult, Senna m�g�l. A versenyen meg akarta el�zni a brazilt, �m �sszekoccantak - mindketten kiestek, Rosberg pedig nyert. Nigel a hatodik helyen v�gzett a vil�gbajnoks�gban 31 ponttal (csapatt�rsa, Rosberg harmadik lett 40 ponttal), a l�nyeg azonban az volt, hogy ebben az �vben v�gre r��rezhetett milyen futamot nyerni �s m�gis csak bizony�totta, hogy k�pes r�!

Balszerencs�s verses�g Prostt�l - 1986

1986 rettenetes trag�di�val kezd�d�tt a Williams csapat sz�m�ra: Frank Williams �s egyik munkat�rsa, Peter Windsor egy Paul Ricard-i tesztel�sr�l tartott hazafel� egy b�relt aut�val. Williams vezetett �s elk�vetett egy hib�t. Az aut� t�bbsz�r egym�s ut�n megp�rd�lve landolt a mez�n. M�g Windsor karcol�sokkal meg�szta, addig Williams nagy �rat fizetett: nyakt�l lefel� megb�nult. M�r az is csoda volt, hogy egy�ltal�n �letben maradt s�lyos gerincs�r�l�se ellen�re.

A csapat vezet�s�t Patrick Head vette �t �s term�szetesen mindenki rendk�v�l elsz�nt volt, hogy a k�rh�zban fekv� Frank Williams�rt megnyerik az els� - Braz�li�ban rendezett - versenyt. Nigel �j csapatt�rsa a brazil Nelson Piquet volt, miut�n Rosberg a McLaren-Porsch�hoz szerz�d�tt. Piquet ekkor k�tszeres vil�gbajnok volt (1981, 1983) �s ennek megfelel�en jobban csengett a neve, mint Mansell�. A Rio de Janeiro-i verseny a k�t barzil, Piquet �s Senna (Lotus-Renault) preszt�zscsat�j�t hozta. Az id�m�r� edz�sen Senna szerezte meg a pole-t, Piquet indult mell�le, Mansell pedig a harmadik rajtkock�ba szorult. Nigel az els� kanyarban nekikoccant Senn�nak �s kiesett. Senna versenyben maradt, �m elvesztette a vezet�st Piquet-vel szemben. Nelson k�nyelmesen nyert �s Frank Williamsnek aj�nlotta a gy�zelmet.

A spanyolorsz�gi Jerez-ben ism�t Senna �s Piquet indult Mansell el�l. A versenyen azt�n Senna megel�zte Piquet-t �s Mansell is csapatt�rsa el� ker�lt. Mansell k�s�bb Senn�t is megel�zte, �m mellette meg elh�zott Prost. H�rom k�rrel a verseny v�ge el�tt Nigel - imm�r friss gumikkal egy ker�kcsere ut�n - visszael�zte egy franci�t, majd Senn�t is utol�rte. Az utols� m�tereken egy mindent eld�nt� el�z�sre sz�nta el mag�t. Mansell Senna mell� is �rt, �m 0,014 m�sodperces el�nnyel a sz�m�t�g�p a brazilt "l�tta" gy�ztesnek

Imol�ban motorprobl�m�kkal kiesett - Alain Prost (McLaren-Porsche) nyert Piquet �s Gerhard Berger (Benetton-BMW) el�tt. Monte-Carl�ban Prost nyert csapatt�rsa, Rosberg �s Senna el�tt - Mansell a negyedik lett.

1986. m�jus 15-�n egy La Castellet-i tesztel�sen �jabb csap�s s�jtott le a Forma-1-re: Nigel egykori csapatt�rsa, az igen nagy tehets�gk�nt sz�mon tartott Elio de Angelis hal�los tesztbalesetet szenvedett. Noha sosem voltak igaz�n k�zeli bar�tok - s�t, voltak s�rl�d�saik is - a h�r term�szetesen nagyon megr�zta az eg�sz Forma-1-es vil�ggal egy�tt Mansellt is. A k�vetkez� futamon, Spa-ban Mansell �rte is versenyzett...

A Belga Nagyd�jon Nigelnek Prost, Piquet �s Senna volt a legnagyobb ellenfele. Prost kiesett a futamgy�zelemre es�lyesek sor�b�l, amikor megs�r�lt az aut�ja �s be kellett iktatnia egy extra boxki�ll�st. Ekkor Piquet vezetett Senna �s Mansell el�tt. Azt�n Nigel megel�zte Ayrtont a La Source-ban. K�s�bb azonban hib�zott a Buszmeg�ll�ban �s Senna ism�t el� ker�lt, s�t m�g az egyik Ferrari is. Piquet-nek el�l felrobbant a motorja. Mansell v�g�l a boxban el�zte vissza a barzilt, s noha ut�na Senna v�gig nyom�s alatt tartotta, nem engedte ki a gy�zelmet kezei k�z�l - a gy�zelmet, amit Elio de Angelis eml�k�nek aj�nlott.

Kanad�ban folytat�dott Nigel remekl�se: megszerezte a pole-t, majd a versenyen - miut�n visszael�zte az �t kor�bban megel�z� Rosberget - diadalmaskodott. Mansell ekkor 27 pontj�val a m�sodik helyen �llt a vil�gbajnoks�gban a 29 pontos Prost m�g�tt �s a 19 pontos csapatt�rs, Piquet el�tt.

Detroitban Senna indult az �lr�l, Mansell mell�le. A versenyen azonban Nigel megel�zte a brazilt, s �gy t�nt, hogy folytat�dik a sikersorozat. �m ekkor Mansell aut�j�ban t�nkrement a f�k. A versenyt ugyan folytatni tudta, de egyre lassult �s Senna ut�n Jacques Laffite (Ligier-Renault), Prost �s Mich�le Alboreto (Ferrari) is megel�zt�k, �gy annak is �r�lt, hogy az �t�dik helyen c�lba tudott gurulni.

La Castellet-ben a Paul Ricard p�ly�t n�mileg �talak�tott�k De Angelis hal�la �ta, amikorra oda �rkezett a mez�ny a Francia Nagyd�jra. Senna szerezte meg a pole-t, �m a m�sodik rajtkock�b�l indul� Mansell megel�zte a rajtn�l. Miut�n Senna kics�szott De Cesaris olaj�n, Prost bizonyult a legkem�nyebb ellenf�lnek. Alain azzal ker�lt Mansell el�, hogy csup�n egyszer ment ki ker�kcser�re, m�g Nigel k�tszer. �m a brit nem hagyta mag�t. Kilenc m�sodperccel volt lemaradva Prostt�l, amikor visszat�rt a p�ly�ra �s �j gumijain gyorsan ledolgozta h�tr�ny�t, majd az 59. k�rben a c�legyenesben megel�zte a franci�t. Innent�l kezdve pedig nem engedte ki kez�b�l az �jabb gy�zelmet. �sszetettben Prost m�r csak egy ponttal vezetett Nigel el�tt.

Brands Hatch-ben, hazai p�ly�n Mansellnek term�szetesen csak egyetlen c�lja lehetett: nyerni �s �tvenni a vezet�st a vil�gbajnoks�gban. Erre j�k is voltak a kil�t�sai az id�m�r� edz�s ut�n, amikor is megszerezte a pole-t Piquet, Gerhard Berger (Benetton-BMW) �s Senna el�tt. Prost csak az �t�dik volt. A verseny rajtj�n�l t�megbaleset t�rt�nt, melyben Laffite l�b�t t�rte �s k�rh�zba kellett sz�ll�tani. �j rajtot rendeltek el, amelyt�l Piquet j�tt el a legjobban �s megel�zte Mansellt. A 23. k�rben azt�n a brazil elk�vetett egy apr� hib�t, ami lehet�s�get adott Nigelnek, hogy visszael�zze. Ekkor �k ketten m�r messze j�rtak a t�bbiekt�l - a verseny csak r�luk sz�lt. Piquet pr�b�lta visszael�zni Mansellt, de nem tal�lt rajta fog�st. J�ttek a boxki�ll�sok, �m Nelson ezek sor�n sem tudott el�zni. S�t, a verseny v�g�re Nigel le is r�zta k�tszeres vil�gbajnok �ld�z�j�t �s v�g�l hat m�sodperces el�nnyel nyert. Hazai p�ly�n, hazai k�z�ns�g el�tt �let�ben el�sz�r �tvette a vil�gbajnoki pontversenyben a vezet�st - n�gy ponttal el�zte meg Prostot! Mellesleg 18 ponttal volt sikerekben gazdag csapatt�rsa el�tt...

A N�met Nagyd�jon elterjedt a h�r, hogy Mansellt megk�rny�kezte a Ferrari, s ennek volt is alapja, hiszen az angolt tett egy l�togat�st a maranell�i csapatn�l. A bizonytalan helyzetet jelezte, hogy a Honda hivatalos sajt�t�j�koztat�n bejelentette, hogy 1987-ben motorral l�tja el a Lotust �s tov�bbra is a Williamset, �m ut�bbi csapatn�l m�g csak Piquet szerz�d�se volt biztos a k�vetkez� szezonra.

A versenyen Nigel a harmadik helyr�l indulhatott, �m a rajtn�l visszaesett a hatodik helyre. K�s�bb, amikor megel�zte Ren� Arnoux-t (Ligier-Renault), felj�tt az �t�dik helyre, majd amikor Rosberg �s Prost aut�j�b�l a verseny v�g�n kifogyott az �zemanyag, a harmadikra. Ez�ttal szerencs�je volt �s Piquet valamint Senna m�g�tt c�lba �rve h�t pontra n�velte el�ny�t a vil�gbajnoks�gban Prosttal szemben.

1986. augusztus 10-�n el�sz�r tartottak Forma-1-es versenyt a Vasf�gg�ny m�g�tt - ez volt az els� Magyar Nagyd�j id�pontja. A h�tv�g�n bejelentett�k, hogy Mansell a k�vetkez� �vre is meghosszabb�tja szerz�d�s�t a Williamsszel - pedig a h�rek szerint a Ferrari t�bb p�nzt aj�nlott neki. De a Williams-Honda jobb aut� volt �s Nigel nyerni akart.

Az els� Magyar Nagyd�jra Mansell a negyedik helyen kvalifik�lta mag�t Senna, Piquet �s Prost m�g�tt. A rajtn�l Nigel megel�zte Prostot �s Piquet-t, �m k�s�bb mindketten visszael�zt�k. Prost azt�n 17. k�rben kiesett, �gy Mansell ism�t dobog�n volt, de nem tudott belesz�lni a k�t brazil csat�j�ba, amelyet v�g�l Piquet nyert. Nigel h�tr�nya t�bb, mint egy k�r volt csapatt�rsa m�g�tt a futam v�g�re �s ez gyan�ra adott okott az angol sz�m�ra. Val�ban kider�lt, hogy m�g a tartal�k aut�t - amely Piquet-� volt �s v�g�l ebben is �lt a versenyen - is jobban felk�sz�tett�k, mint Mansell g�p�t. Pedig Nigel vezette a vil�gbajnoks�got...
M�g a Magyar Nagyd�j ut�n �s az ott t�rt�ntek ellen�re is � vezette, �m m�r nem Prost k�vetkezett ut�na, hanem Senna (h�t pont lemarad�ssal) �s Piquet (nyolc pontos h�tr�nnyal).

Ausztri�ban a m�dia botr�nyra �hesen v�rta a Williams csapatot, �m csal�dniuk kellett: Nigel - angol gentleman-hez m�lt�an - nem kezdett s�rdob�l�sba Piquet vagy csapata ellen. Csak az el�tte �ll� versenyekre akart koncentr�lni, nem a m�ltra. Az id�m�r� edz�sen �t�dik lett, �m ezen a versenyen hullottak a favoritok: Senna, Piquet �s Mansell is motorhib�val esett ki, ami megnyitotta az utat Prost gy�zelm�hez �s ahhoz, hogy �jra felj�jj�n a m�sodik helyre a vil�gbajnoki pontversenyben - mind�ssze k�t pont h�tr�nyban Nigelhez k�pest.

Monz�ban meglepet�sre Teo Fabi (Benetton-BMW) indulhatott az �lr�l �s Prost - kev�sb� meglep� m�don - a m�sodik helyr�l. Mansell� a harmadik rajtkocka volt. Azonban a rajtn�l mind Fabinak, mind Prostnak gondjai akadtak - �gy az olasz a mez�ny v�g�r�l, a francia pedig a boxutc�b�l v�ghatott neki a versenynek. Mansell ezzel az �lre ker�lt, de nem sok�ig, ugyanis a mell�le rajtol� Berger megel�zte az indul�sn�l. A 7. k�rben Nigel visszael�zte az osztr�kot, �m nem sokkal k�s�bb, m�r csapatt�rsa, Piquet loholt m�g�tte, aki nem is kegyelmezett neki �s elment mellette. Ez is lett a v�geredm�ny Nelson Nigel el�tt, m�g�tt�k pedig Stefan Johansson (Ferrari) �s Rosberg. A vil�gbajnoki pontversenyben imm�r a k�t Williams vezetett: Mansellnek �t pont el�nye volt Piquet-vel szemben.

Portug�li�ban Senn�� volt a pole, �m a m�sodik helyr�l indul� Mansell m�r az els� kanyarban el�tte volt. V�g�l �sszess�g�ben sima versenye volt, melynek sor�n Prostot �s Piquet utas�totta k�zvetlen�l maga m�g� a m�sodik illetve harmadik helyre. Senna aut�j�b�l kifogyott az �zemagyag, s ezzel matematikaliag is kiesett a vil�gbajnoki es�lyesek sor�b�l: maradt Mansell, Piquet �s Prost, akik k�z�l m�g mindig Nigel vezetett - t�z pont el�nnyel csapatt�rsa, �s tizeneggyel Prost el�tt.

Mexik�v�rosban Mansell a harmadik helyr�l indulhatott Senna �s Piquet m�g�l, �m gondok t�madtak a v�lt�j�val a rajtn�l, �gy mire elindult az eg�sz mez�ny elment mellette. V�g�l a verseny sor�n el�re k�zd�tte mag�t az �t�dik helyre, de ez�rt a gyakorlatban az akkor �rv�nyben l�v� "tizenegy-legjobb-eredm�ny" szab�ly miatt nem kapott pontot (minden pil�ta �sszpontsz�m�ba csak az �v sor�n megszerzett tizenegy legjobb eredm�nye sz�m�tott bele - �s nem az �sszes). A gy�ztes Berger volt Prost �s Senna el�tt, Piquet pedig a negyedik helyen v�gzett. A d�nt�s az �v utols� verseny�re, Adelaide-re maradt.

Azt�n egy pillanat alatt szertefoszlott az �lom... Mansell megszerezte a pole-t Ausztr�li�ban �s mindent megtett a vil�gbajnoki c�m�rt, amit egy pil�ta megtehetett. Hi�ba. A harmadik helyen aut�zott - �s ez a vil�gbajnoki c�mhez el�g lett volna - amikor majd" 300 km/h-s sebess�gn�l az egyik gumija defektet kapott �s k�nytelen volt a p�lya sz�l�re gurulni. Prost megv�dte vil�gbajnoki c�m�t, Nigelnek pedig k�t pont h�tr�nyban hozz� k�pest a m�sodik hely jutott. Viszont megverte sokra taks�lt csapatt�rs�t �s sokak szerint ebben az �vben mutatta meg el�sz�r igaz�n, hogy benne van a vil�gbajnoki c�m lehet�s�ge - ez volt az �tt�r�s esztendeje sz�m�ra, igazi �lpil�ta lett. R�ad�sul az a t�ny, hogy az utols� futamon �nhib�j�n k�v�l vesz�tette el a vil�gbajnoki c�met, t�bb szimpatiz�nst, szurkol�t szerzett neki a tov�bbiakra, mint addig b�rmelyik gy�zelme. Nigel Anglia kedvence, h�se lett.

�jabb Mansell-dr�ma a vil�gbajnoki c�met eld�nt� futamon - 1987

Az 1987-es szezon is Rio de Janeir�ban kezd�d�tt - s Mansell sz�m�ra nem sokkal jobban, mint az el�z� �vekben. Hi�ba indulhatott az els� rajtkock�b�l, motorprobl�m�kkal visszaesett a hatodik helyre. Alain Prost (McLaren-Porsche) nyert Nelson Piquet �s a francia �j csapatt�rsa, Stefan Johansson el�tt.

Imol�ban Piquet nem �llhatott rajthoz, mert az edz�sen olyan nagy balesetet szenvedett, melyben agyr�zk�d�st kapott. Mansellnek viszont ez�ttal nem volt gondja - megel�zte Ayrton Senn�t (Lotus-Honda) �s nyert a brazil �s Mich�le Alboreto (Ferrari) el�tt.

A k�vetkez� futamon, Spa-Francorchamps-ban �jra Nigel� volt a pole �s az els� rajtt�l j�l is j�tt el, �m a versenyt le�ll�tott�k Philippe Steriff (Tyrrell-Ford) balesete miatt. Amikor a mez�ny �jra indult Senna szerezte meg a vezet�st, Mansell pedig r�tapadt. K�t forr�fej�, elsz�nt versenyz� ha tal�lkozik... Ez t�rt�nt most is: a j�val gyorsabb Nigel megpr�b�lta k�ls� �ven megel�zni Ayrtont, ezt pedig a brazil nem hagyhatta - �tk�z�s, kies�s mindk�t versenyz� sz�m�ra. Az �gynek a boxutc�ban is volt folytat�sa, Mansell ugyanis vissza�rkezve azonnal a Lotus boxa fel� vette az ir�nyt, ahol torkon ragadta �s megfenyegette Senn�t. A brazil k�s�bb azt nyilatkozta, hogy Mansell hib�ja volt, hogy pont ott �s �gy akart el�zni - annyival gyorsabb volt, hogy b�rhol m�shol megtehette volna. Mindenesetre ez a McLaren malm�ra hajtotta a vizet, �k ugyanis �gy kett�s gy�zelmet arattak Prost �s Johansson r�v�n. Piquet szint�n a kies�k k�z�tt volt.

Monac�ban Mansell pole-t szerzett ugyan az id�m�r�n, �m Senna aut�j�ban m�r ott dolgozott az �j "csodatechnika", az akt�v ker�kfelf�ggeszt�s - �s ennek megfelel�en nagy el�nyben volt a technik�s p�ly�n: k�nnyed�n meg is nyerte a verseny Piquet �s Alboreto el�tt. Mansell kiesett, s a verseny ut�n �t�dik volt a vil�gbajnoks�gban Prost, Senna, Johansson �s Piquet m�g�tt.

Detroitban Nigel indult ism�t az �lr�l �s vezetett a 34. k�rig, �m ekkor g�rcs�t kapott a l�ba �s sz�p lassan visszaesett az �t�dik helyre. Senna ism�t nyert Piquet �s Prost el�tt. A Williamsnek l�zasan kellett dolgoznia a saj�t akt�v felf�ggeszt�s�n...

Franciaorsz�gban, Paul Ricard-on Nigelnek t�k�letes h�tv�g�ben volt r�sze: el�bb pole poz�ci�, majd egy sima rajt-c�l gy�zelem. S k�vetkezett a Brit Nagyd�j, amely mindig inspir�lta �s ahol mindig j�l szerepelt - �gy t�nik � nem azok k�z�l a versenyz�k k�z�l val� volt, akit nyomasztottak a hazai k�z�ns�g elv�r�sai. Ez�ttal Silverstone volt a verseny helysz�ne �s Mansell franciaorsz�gi gy�zelme ut�n m�r negyedik volt a vil�gbajnoks�gban - de �gy, hogy k�zte �s a vezet� Senna k�z�tt mind�ssze hat pont volt a k�l�nbs�g.

A viszony k�zte �s csapatt�rsa k�z�tt finoman sz�lva nem volt felh�tlen: most, hogy Nigel a szezon addigi hat futam�b�l �t�n a pole poz�ci�b�l indulhaott, Piquet �rezte �gy, hogy a csapatban � a h�tr�nyos helyzet�. Silverstone-ban azonban a brazil indulhatott az �lr�l, Mansell pedig mell�le. R�luk, kettej�kr�l sz�lt a verseny - mint ahogy egyre ink�bb a vil�gbajnoks�g is. A rajtn�l Prost m�g el�j�k tudott ker�lni egy remek indul�ssal, �m a francia McLarenj�t r�vid id� alatt mindk�t Williams gond n�lk�l el�zte meg - az �len Piquet, m�g�tte Mansell. Egy�rtelm�en az � aut�juk volt a leger�sebb a gyors Silverstone-i aszfaltcs�kon.
A verseny 35. k�r�ben Nigel ker�kcser�re sz�nta el mag�t, Piquet viszont �gy d�nt�tt, hogy megkock�ztatja boxki�ll�s n�lk�l v�gigfutni a versenyt. Miut�n Mansell visszat�rt a p�ly�ra 28 m�sodperc volt a lemarad�sa csapatt�rs�hoz k�pest, �m n�la volt a friss gumik jelentette el�ny. A k�rd�s az volt, hogy ez az el�ny el�g-e arra, hogy ledolgozza a h�tr�ny�t. El�g volt! Nigel innent�l kezdve megsz�llottk�nt leggyorsabb k�rt leggyorsabb k�rre halmozott �s h�rom k�rrel a futam v�ge el�tt teljesen utol�rte Piquet-t. Ha pedig utol�rte, akkor m�r ki is cselezte �s klasszis mozdulattal elment mellette! Piquet-nek innent�l kopott gumijaival nem volt visszat�r�s, Nigel pedig a sz�zezres t�meg hatalmas, euf�rikus �nnepl�se k�zepette els� helyen szelte �t a c�lvonalat �lete egyik legnagyobb verseny�n!
Hatalmasat l�pett el�re ezzel a vil�gbajnoks�gban is: imm�r m�sodik volt - holtversenyben csapatt�rs�val �s mind�ssze egy ponttal elmaradva a m�g mindig vezet� Senn�t�l, aki ezen a versenyen harmadik volt ugyan, de k�rt kapott mindk�t Williams-Hond�t�l!

Hockenheim k�vetkezett, ahol Mansell� volt �jra a pole, �m a 25. k�rben - a m�sodik helyen aut�zva Prost m�g�tt - motorhiba miatt feladni k�nyszer�lt a versenyt. Nem j�rt jobban Magyarorsz�gon sem, ahol �jra az �lr�l rajtolt, �m most egy ker�kcsavar meglazul�sa miatt nem fejezhette be a futamot. Ami m�g enn�l is rosszabb volt sz�m�ra: mindk�t alkalommal Piquet nyert �s ezzel �tvette a vezet�st a bajnoks�gban Senna el�tt. A hungaroringi verseny ut�n Nelson el�nye 15 pont volt Nigellel szemben.

Ausztri�ban azt�n Mansellnek siker�lt jav�tania valamelyest: nyert Piquet el�tt. Ezzel egy�tt egyre er�sebben tartott�k magukat a pletyk�k a brit m�di�ban, hogy Piquet jobb elb�n�st kap a Hond�t�l (�ll�t�lag a jap�n gy�r valami�rt jobban kedvelte a brazilt Manselln�l), s a kiv�telez�sr�l sz�l� v�leked�seket csak er�s�tette, amikor Piquet Monz�ban akt�v felf�ggeszt�st kapott az aut�j�ba - �s nyert - mik�zben Mansell csak harmadik lett "hagyom�nyos" aut�j�val.

Id� k�zben a Honda egy m�sfajta botr�nyr�l is gondoskodott: bejelentett�k, hogy 1988-ban a Williams helyett a McLarennek fognak motort sz�ll�tani - noha eredetileg m�g szerz�d�s�k volt erre az �vre Frank Williams csapat�val.

Portug�li�ban v�gre Mansell aut�j�ban is ott volt az akt�v felf�ggeszt�s, �m a 13. k�rben elektronikai hib�val ki�llni k�nyszer�lt. Prost nyert Berger (Ferrari) �s Piquet el�tt. Nelson el�nye egyre nagyobb volt: ekkor m�r 18 pont a m�sodik helyezett Senn�val �s 24 a harmadik helyen �ll� Mansellel szemben. M�g n�gy verseny volt h�tra a szezonb�l.

Nigel mindent megtett utols� es�ly��rt: Spanyolorsz�gban, Jerezben Piquet indulhatott ugyan a pole-b�l, �m Mansell a rajtn�l megel�zte �s azt�n sima rajt-c�l gy�zelmet aratott, mik�zben csapatt�rsa visszacs�szott a negyedik helyre. Ezzel - na �s azzal, hogy Senna csak �t�dik lett - Nigel felj�tt a pontverseny m�sodik hely�re, de h�tr�nya m�g mindig 18 pont volt Piquet-vel szemben �s m�r csak h�rom verseny volt h�tra.

A k�vetkez� futam a Mexik�i Nagyd�j volt. Mansell indult az �lr�l, de a rajtot elrontotta �s Berger v�gott az �lre Thierry Boutsen (Benetton-Ford), Piquet, Prost �s Mansell el�tt. Nem sokkal k�s�bb Prost �s Piquet �tk�ztek, melynek k�vetkezt�ben a francia kiesett a versenyb�l - s v�gleg szertefoszlottak vil�gbajnoki rem�nyei 1987-re. Piquet visszaesett a mez�ny v�g�re, k�zben az �len pedig Boutsen �s Berger is feladni k�nyszer�lt a versenyt m�szaki hiba miatt, �gyhogy Mansell vezetett. Piquet nagy versenyt futott �s egyre csak j�tt fel. M�r a negyedik helyen aut�zott, amikor a 26. k�rben Derek Warwick (Arrows-BMW) aut�ja felrobbant �s le kellett �ll�tani a versenyt. Az �j rajt ut�n az a sziszt�ma l�pett �letbe, mely szerint �sszeadj�k a futam els� �s m�sodik szakasz�nak id�eredm�nyeit �s ennek alapj�n hirdetnek gy�ztest. Piquet agressz�ven az �lre v�gott, �m Mansellnek nem kellett emiatt izgulnia. A verseny els� szakasz�ban 45 m�sodperc volt az el�nye csapatt�rs�hoz k�pest, s ezt bajos lesz a brazilnak ledolgoznia. Nem is tudta, �gy Nigel megnyerte a versenyt Piquet �s Riccardo Patrese (Brabham-BMW) el�tt. Az utols� k�t verseny el�tt Nigelnek m�g volt es�lye megnyerni a vil�gbajnoks�got, az azonban - miut�n Prost ut�n Senna is kiesett a versenyen - v�gleg eld�lt, hogy a Williams-Honda k�t pil�t�ja k�z�l ker�l ki a gy�ztes!

Suzuk�ban el�sz�r rendeztek versenyt 1987-ben, s ez�rt cs�t�rt�k�n is beiktattak egy szabadedz�st, hogy a pil�t�k jobban megismerkedhessenek a p�ly�val. Mansell sz�m�ra ez az ismerked�s a lehet� legrosszabbul siker�lt... Az egyik k�r�ben - �rtalmatlan helyzetben, �m t�bb, mint 200 km/h-s sebess�gn�l - kit�rt az aut�ja h�tulja �s hatalmasat bukott. Olyan szerencs�tlen�l csap�dott be a gumifalba, hogy s�lyos gerincs�r�l�st szenvedett. Term�szetesen a versenyen nem indulhatott el - pedig Piquet a 46. k�rben m�szaki hib�val kiesett -, s�t, a z�r�futamot, az Adelaide-i Ausztr�l Nagyd�jat is otthoni karossz�k�b�l kellett n�znie. Nelson Piquet harmadszor is vil�gbajnok lett, Mansell sz�m�ra pedig �jabb m�sodik hellyel �s �jabb szerencs�tlen epiz�ddal z�rult le egy �v. R�ad�sul 1988-ra nem voltak t�l j�k a kil�t�sok, hiszen a gy�ri Honda motorok helyett a Williamsnek be kellett �rnie a gyenge �s megb�zhatatlan Judd hajt�m�vekkel.