A Williams visszaes�se miatt az 1988-as �v sz�rnyen alakult Nigel �s �j csapatt�rsa, Riccardo Patrese sz�m�ra. (Piquet a Lotus-Hond�hoz szerz�d�tt 1988-ra, miut�n Ayrton Senna Alain Prost csapatt�rsa lett a McLaren-Hond�n�l, amely domin�lt.) Mansell els� c�lba�r�s�re a szezon nyolcadik verseny�n, az es�s Brit Nagyd�jon ker�lt sor. Igaz, hogy ez egy remek m�sodik hely volt - �s a leggyorsabb k�rt is megfutotta - de ez nem sokat jav�tott a Williams frusztr�l� helyzet�n. Az el�tte val� h�t verseny a k�vetkez�k�ppen alakult Mansell sz�m�ra: Braz�li�ban �s Imol�ban elektronikai hiba miatt esett ki, Monac�ban �nhib�j�b�l, Mexik�ban �s Kanad�ban motorhib�val, Detroiban ism�t egy elektronikai hiba k�vetkezett, majd Paul Ricard-on a felf�ggeszt�s meghib�sod�sa. Azt�n j�tt egy pillanatnyi fell�legz�s Silverstone-ban, de a szezon m�sodik fele sem ment jobban.

A N�met Nagyd�jon kics�szott, a Hungaroringen betegs�g (b�r�nyhiml�) miatt feladta a versenyt, majd ugyenezen okn�l fogva a k�vetkez� k�t futamra - Belga �s Olasz Nagyd�j - nem ment el. (Spa-ban honfit�rsa, Martin Brundle, Monz�ban a francia Jean-Louis Schlesser volt a helyettese.) Portug�li�ban a harmadik hely�rt harcolt Senn�val, amikor koccantak �s Nigel emiatt kip�rd�lt. Azt�n Jerezben �jra megcsillogtatta tud�s�t. A m�sodik helyr�l indulva lerajtolta Senn�t �s �ld�z�be vette Prostot, s�t egy darabig szorongatni is tudta a domin�ns McLaren-Hond�ban �l� k�tszeres vil�gbajnokot! A boxki�ll�sok ut�n azt�n Prost m�giscsak elh�zott, �m Mansell el�gedett lehetett m�sodik hely�vel - hiszen p�ld�ul a m�sik McLaren-versenyz�t, Senn�t maga m�g�tt tudhatta.

Az utols� k�t verseny nem volt ennyire sikeres: mind Suzuk�ban, mind Adelaide-ben kics�zott. Ezzel z�rult le egy nem t�l sikeres esztend�, amikor mind�ssze k�tszer �rt c�lba - igaz, mindk�tszer a m�sodik helyen - �s 12 pontot szerezve a vil�gbajnoks�g kilencedik hely�n v�gzett.

"Il Leone" - 1989

Elj�tt teh�t az id�, hogy Nigel v�ltson �s �j �letet kezdjen. A Ferrari az�ta is rajta tartotta a szem�t, ami�ta k�t �vvel kor�bban kikosarazta �ket, s most, hogy a Williams m�r nem volt vil�gbajnok aut�, Mansell k�nnyebben "cs�b�that�nak" bizonyult. 1988 j�lius�ban al��rta szerz�d�s�t a maranell�i csapattal 1989-re. Agusztusban Enzo Ferrari meghalt - �gy Nigel volt az utols� olyan aut�versenyz�, akit a Commendatore m�g maga v�lasztott ki csapat�ba.
Csapatt�rsa az a Gerhard Berger lett, akivel kor�bban mindig nagyon j� viszonyt tartott fenn.

A t�li tesztek alapj�n senki sem v�rta, hogy a John Barnard �ltal tervezett Ferrari 640-es ki fogja b�rni 1989 els� futam�t. Az aut� gyors volt, de addig egyetlen tesztel�sen sem b�rta ki a versenyt�vot...

Az els� versenynek, Rio de Janeir�ban Mansell a harmadik rajthelyr�l v�ghatott neki. A rajtt�l csapatt�rsa Berger j�tt el a legagressz�vabban �s �ssze�tk�z�tt Senn�val. Riccardo Patrese (Williams-Renault) hasznot h�zott a kavarod�sb�l �s az �lre �llt. Csapatt�rsa, Thierry Boutsen k�vette, majd �ket Mansell. Az angol a harmadik k�rben megel�zte Boutsent, majd a tizenhatodikban Patres�t �s az �lre �llt. K�s�bb, a boxki�ll�sok sor�n Prost keveredett az �lre, �m kuplungprobl�m�i voltak �s Mansell utol�rte, majd elment mellette. K�s�bb Nigel m�g egyszer kiment kereket cser�lni, �gy Prost visszaker�lt vezet� poz�c�ba, �m az angol �jra ledolgozta h�tr�ny�t pillanatok alatt �s megint megel�zte Prostot. V�g�l pedig learatta a gy�zelmet! Els� futam�n a Ferrarival, r�gt�n gy�zni tudott �s ezzel egy csap�sra a tifosik h�se lett. Ekkor kapta t�l�k az "Il Leone" (Oroszl�n) becenevet. A legmeglep�bb Mansell sz�m�ra az volt, hogy aut�ja v�gig kib�rta a t�vot �s a k�vetkez� versenyek meg is mutatt�k, hogy mi�rt volt ez akkora meglepet�s...

Imol�ban Berger nagyon s�lyos balesetet szenvedett a Tamburello kanyarban - m�szaki hiba k�vetkezt�ben. Gerhard k�rh�zba ker�lt, de k�t versennyel k�s�bb ism�t rajthoz �llhatott. Mansell �gy d�nt�tt, hogy csapatt�rsa aut�j�nak furcsa meghib�sod�sa ellen�re rajthoz �ll, �m a 23. k�rben v�lt�hiba miatt kiesett a harmadik helyen aut�zva. Monac�ban ugyanez t�rt�nt a 30. k�rben - szint�n a harmadik helyen aut�zott -, majd Mexik�ban is a 43. k�rben - mik�zben a m�sodik helyen hajtott. Phoenixben, az Egyes�lt �llamok Nagyd�j�n �jra a harmadik helyr�l �llt ki - ez�ttal a gener�tor meghib�sod�sa miatt.

Kanad�ban v�zes, �m felsz�rad�ban l�v� p�ly�r�l indulhatott a mez�ny, �gy k�t pil�ta - Mansell �s Alessandro Nannini (Benetton-Ford) kock�ztatott �s hirtelen �tlett�l vez�relve a m�sodik rajt el�tt (miut�n az els�n�l Berger leragadt �s �jra ind�tott�k a futamot) sz�raz p�ly�ra val� gumikra v�ltott. Ez m�g �gy is kifizet�dhetett volna, hogy �gy nekik a boxutc�b�l kellett indulniuk. Igen �m, de a boxutca kij�rat�n�l nem m�k�d�tt megfelel�en a l�mpa �s p�lyab�r� sem ir�ny�totta �ket z�szl�jelekkel, �gy Mansell �s Nannini nem a mez�ny ut�n indultak el - ahogy kellett volna - hanem m�g el�tt�k! Ez diszkvalifik�ci�t vont maga ut�n mindkettej�k sz�m�ra.

Paul Ricard-on klasszis teljes�tm�ny k�vetkezett Mansellt�l. A m�sodik rajtkock�b�l indulhatott eredetileg, �m a rajtn�l Mauricio Gugelmin (March-Judd) t�megbalesetet okozott - t�bbek k�z�tt Nigel Ferrarij�t is mag�val sodorva. Amikor �jra ind�tott�k a futamot, Mansellnek a boxutc�b�l kellett indulnia, r�ad�sul egy sz�m�ra nem optim�lisan be�ll�tott aut�val, ugyanis Berger - aki olajsziv�rg�sra panaszkodott - elvitte a tartal�k aut�t, Nigelnek �gy maradt Berger aut�ja. Ezzel egy�tt Mansell remekelt: az utols� helyr�l indulva a verseny v�g�ig felj�tt eg�szen a m�sodik poz�ci�ba - csak Prost v�gzett el�tte! Mansell p�lyafut�sa egyik legjobb teljes�tm�ny�nek nevezte ezt - �s val�sz�n�leg az is volt!

Prost a Francia Nagyd�j ut�n bejelentette, hogy a szezon v�g�n elhagyja a McLarent - ahol igencsak megromlott a viszonya csapatt�rs�val, Senn�val - �m az akkor m�g nem d�lt el, hogy hov� fog szerz�dni. Berger m�g a k�vetkez� verseny, a Brit Nagyd�j el�tt bejelentette, hogy � fogja elfoglalni Prost meg�resedett hely�t a McLarenn�l, s ennek nyom�n r�gvest elkezd�dtek a tal�lgat�sok, hogy Prost akkor tal�n �ppen Berger hely�re megy majd a Ferrarihoz. �m a hivatalos bejelent�sre m�g v�rni kellett.

A Brit Nagyd�jakon Mansell az esetek 99 sz�zal�k�ban j� versenyeket futott �s ez 1989-ben sem volt m�sk�nt. Az �lr�l a k�t McLaren indulhatott, �m Senna a 12. k�rben megp�rd�lt �s kiesett. Mansell ezzel a m�sodik helyre ker�lt Prost m�g�. Ugyan a domin�ns McLarenben �l� franci�t komolyan sosem tudta vesz�lyeztetni, de adott k�r�lm�nyek k�z�tt remeknek volt mondhat� a m�sodik hely, amelyet v�g�l megszerzett - r�ad�sul a leggyorsabb k�rt is � futotta.

A N�met Nagyd�jon mindk�t McLaren c�lba �rt, Mansell pedig a harmadik helyet szerezte meg m�g�tt�k. Azt�n Magyarorsz�gon egy �jabb eml�kezetes futama k�vetkezett Nigel p�lyafut�s�nak. A Hungaroringen futott verseny els� k�re ut�n m�g a nyolcadik volt. Azt�n sorra el�zte meg az el�tte l�v�ket - egy olyan p�ly�n, ahol Monaco mellett tal�n a legnehezebbnek tartj�k az el�z�st. M�r a harmadik helyen �llt, amikor az addig m�sodik Senna megel�zte a m�szaki probl�m�kkal k�zd� Patres�t �s k�s�bb �gy tett Mansell is. Ha csak ennyi lett volna a verseny, m�r akkor is meg kellett volna emeln�nk kalapunkat Nigel teljes�tm�nye el�tt. De m�g nem volt v�ge! Senna hajtott az �len, m�g�tte Mansell. Nigel gyorsabb volt a p�lya technik�s r�szein, a kanyarokban, �m ott, ahol el�zni lehetett volna - a c�legyenesben - elh�zott t�le a Honda motorral szerelt McLaren. �gy r�tt�k a k�r�ket egym�s m�g�tt, amikor a c�legyenesben utol�rt�k Stefan Johanssont (Onyx-Ford), hogy lek�r�zz�k. Johansson �szrevette az �llovasokat �s kih�z�dott a p�lya bal sz�l�re. Senna jobbr�l megkezdte az el�z�st. Nigel ekkor �szrevette, hogy Johansson �gy leh�z�dott, hogy ak�r h�rom aut� is elf�rhet egym�s mellett. Mansell szemf�les m�don �gy hat�rozott, hogy nem sorol be Senna m�g�, hanem eg�szen jobbra h�z�dik a brazil �ltal szabadon hagyott helyre �s megk�s�rli az el�z�st. Egy ideig �gy haladtak egym�s mellett: Johansson bal oldalt, Senna k�z�pen, Mansell a p�lya jobb oldal�n. Ez a vakmer�s�g tal�n mag�t Senn�t is meglepte �s nem tudott mit tenni az elsz�nt angol ellen. Mansell megcsin�lta! Egyszerre k�r�zte le Johanssont �s el�zte meg Senn�t - azt a versenyz�t, aki kora legagressz�vebb pil�t�j�nak h�r�ben �llt a ker�k a ker�k melletti csat�k tekintet�ben. Ez azonban most Nigel pillanata volt! Meg is nyerte a versenyt �s igaz�n b�szke lehetett arra a m�dra, ahogyan ezt tette. Mansell addigi p�lyafut�s�nak egy�rtelm�en legjobb verseny�nek nevezte a mogyor�di futamot.

Spa-ban a Ferrari ism�t nem vehette fel a versenyt Senna �s Prost McLarenj�vel, �gy Nigel a harmadik lett. Ez volt az utols� pontszerz�se az �vben. Monz�ban v�lt�hib�val adta fel a versenyt, azt�n j�tt egy sokat vitatott Portug�l Nagyd�j. Mansell a boxutc�ban megfordult, ami nyilv�nval�an szab�lytalan, s ez�rt fekete z�szl�val kiz�rt�k. � azonban folytatta a versenyt - k�s�bb azt �ll�totta, hogy nem l�tta a fekete z�szl�t - �s �ssze�tk�t�tt a vil�gbajnoki c�m�rt versenyben l�v� Senn�val. A brazil d�he �rthet� volt: olyan pil�ta �t�tte ki, akinek m�r p�ly�n sem szabadott volna lennie. Nigelt eltiltott�k a k�vetkez� versenyt�l, a jerezi Spanyol Nagyd�jt�l. Az angol ezt t�l szigor� �t�letnek tartotta, hangs�lyozva, hogy nem sz�nd�kosan hagyta figyelmen k�v�l a fekete z�szl�t �s k�l�n�sk�ppen nem sz�nd�kosan �t�tte ki Senn�t a versenyb�l. Ezzel egy�tt a b�ntet�st tudom�sul kellett vennie �s le kellett t�ltenie.

A k�vetkez� futamon, a Jap�n Nagyd�jon vitatott m�don d�lt el a vil�gbajnoks�g Senna �s Prost k�z�tt, amikor a k�t McLaren-pil�ta az els� kanyarban �ssze�tk�z�tt �s �gy Prost lett a bajnok. Nigel motorhib�val kiesett. Az utols�, Adelaide-ben megrendezett futamon zuhogott az es� �s Mansell egy kip�rd�l�ssel fejezte be az �vet, melynek v�g�n k�t futamgy�zelmet sz�ml�lhatott �s 38 pontj�val a negyedik helyen v�gzett a vil�gbajnoki pontversenyben Prost, Senna �s Patrese m�g�tt.

Konflitusokkal terhes csapatt�rsi viszony Prosttal - 1990

Ekkorra m�r hivatalos volt, hogy 1990-ben a vil�gbajnok Prost lesz Nigel csapatt�rsa a Ferrarin�l. Mindketten diplomatikusan �s j�lnevelten nyilatkoztak egym�sr�l �s arr�l, hogy mindig is j� viszonyban voltak, �gy nem jelenthet majd gondot az egy�ttm�k�d�s...

A csapatt�rsi viszony a Forma-1-ben egy nagyon felem�s viszony: egyr�szt a csapat �rdek�ben egy�tt kell m�k�dn�d legk�zelebbi koll�g�ddal, m�sr�szt viszont � a legnagyobb ellenfeled is - hiszen ugyanolyan technik�val m�rettetsz meg vele. Ha pedig k�t "neh�zfi�" ker�l ugyanazon ist�ll�hoz, abb�l k�l�n�sen sok probl�m�val terhelt kapcsolat lehet. Nem volt ez m�sk�nt 1990-ben sem Mansell �s Prost eset�ben a Ferrarin�l.

Prost h�romszoros vil�gbajnokk�nt �rkezett Maranell�ba, Mansell pedig - noha az �lversenyz�k k�z� sz�m�tott�k - ekkor m�g nem rendelkezett vil�gbajnoki c�mmel. Emiatt azt�n a francia tekint�lye egy�rtelm�en nagyobb volt - Mansell hi�ba szolg�lt m�r le egy �vet a Scuderi�n�l, melynek sor�n voltak brili�ns pillanatai is. Nigel k�s�bb �gy nyilatkozott, hogy Prost, amint betette a l�b�t a csapathoz, elkezdte maga k�r� gy�jteni a legjobb embereket �s elkezdett ellene intrik�lni. Hogy ez t�nyleg �gy volt-e, vagy csup�n a f�lt�kenys�g sz�lt Mansellb�l - hiszen Prost sikeresebb volt n�la 1990-ben - azt k�v�lr�l nem tudjuk meg�t�lni. Az eredm�nyek azonban Prost mellett sz�ltak - s Nigel egy�rtelm�en h�tt�rbe szorult.

Az els� versenyen, Phoenix-ben mindketten kiestek (Manselln�l motorhiba) - Senna nyert Jean Alesi (Tyrrell-Ford) el�tt. A m�sodik futamon, Sao Paul�ban Prost nyert, mik�zben Nigel csak negyedik tudott lenni. Azt�n Imol�ban �jra motorhiba s�jtotta Mansellt, Prost pedig a negyedik helyen v�gzett Patrese, Berger �s Nannini m�g�tt. Monac�ban egyik Ferrari sem �rt c�lba - Mansell akkuml�torhib�val esett ki.

Azt�n elj�tt a Kanadai Nagyd�j, ahol Nigelnek el�sz�r siker�lt Prost el�tt v�geznie �gy, hogy mindketten c�lba �rtek: � harmadik lett Senna �s Piquet (Benetton-Ford) el�tt, m�g Prost az �t�dik helyen v�gzett. De azt�n j�tt a visszav�g� Mexik�ban: Prost m�sodik futamgy�zelm�t aratta - Mansell �s Berger el�tt. Paul Ricard-on hi�ba volt Nigel� a pole �s a leggyorsabb k�r, a versenyen csak a 18. helyen v�gzett - mik�zben Prost �jra nyert. �s azt�n Silverstone - a Brit Nagyd�j ez�ttal cs�cspont helyett az �v m�lypontj�t hozta Mansellnek. Vezetett a versenyben, amikor v�lt�hiba miatt ki�llni k�nyszer�lt - �gy Prost �l�be hullott a gy�zelem. Nigel ekkorra a sok sikertelens�g, Prost f�l�nye �s a csapaton bel�li politiz�l�s miatt m�r annyira frusztr�lt volt, hogy a verseny ut�n bejelenti: a szezon v�g�n visszavonul. Ez d�bbenetes bejelent�s volt, hiszen az Oroszl�nr�l senki sem hitte, hogy valaha is feladja...

Ezt az elkeseredetts�get nem seg�tettek oldani a k�vetkez� versenyek sem: Hockenheimban m�szaki hib�val esett ki, majd Magyarorsz�gon csak 17. lett, azt�n Spa-ban kezelhet�s�gi gondokkal ism�t kiesett. K�zben Prost tov�bb gy�jt�getett: Hockenheimban negyedik hely, a Hungaroringen kies�s, Spaban m�sodik hely.

Monz�ban, a Ferrari hazai p�ly�j�n Mansell v�gre �jra pontot szerzett, de megint csak csapatt�rsa m�g�tt: Prost m�sodik lett, � negyedik. Azt�n felvirradt a Portug�l Nagyd�j napja: ez�ttal minden �sszej�tt �s a pole-b�l indulva sima gy�zelmet aratott Senna �s Prost el�tt. Ezzel egy�tt a vil�gbajnoki c�m�rt foly� harcba m�r nem volt belesz�l�s - az Senna �s Prost k�z�tt d�lt el.

Spanyolorsz�gban, Jerezben Alain nyert is Nigel el�tt mik�zben Senna kiesett. Azt�n j�tt ism�t Suzuka �s �jra Senna �s Prost volt a figyelem k�z�ppontj�ban ak�rcsak egy �vvel azel�tt. A t�rt�nelem ism�telte mag�t abban, hogy a vil�gbajnoki c�m sorsa megint vitatott m�don d�lt el - de ez�ttal Senna jav�ra. Az indul�sn�l a brazil belerohant Prost Ferrarij�ba �s mindketten kiestek. Noha n�h�ny �vvel k�s�bb Senna elismerte, hogy sz�nd�kosan tette, amit tett, de ez semmit sem v�ltoztatott azon a t�nyen, hogy Alainnek m�r nem maradt es�lye, hogy ford�tson. Mansell mell�kszerepl�je maradt ennek futamnak: v�lt�hib�val kiesett. Adelaide-ben azt�n �v� lett a m�sodik hely - �s a leggyorsabb k�r - Piquet m�g�tt �s Prost el�tt.

Nigel kapcsolata j�l indult a Ferrarival 1989-ben, �m Prost �rkez�se 1990-ben megkeser�tette az �let�t - �s persze az a t�ny is, amit a vil�gbajnoki pontverseny tabell�j�n lehetett olvasni a szezon ut�n: Alain Prost: 71 pont, 5 gy�zelem �s 2. hely; Nigel Mansell: 37 pont, 1 gy�zelem �s 5. hely.

Ism�t a Williamsn�l - 1991

Az 1990-es szezon k�zep�n teh�t Mansell bejelentett, hogy az �v v�g�n visszavonul. �m ekkor egykori csapatf�n�ke, Frank Williams ism�t seg�t� kezet ny�jtott neki �s felaj�nlotta, hogy �lj�n vissza az imm�r Renault motorral hajtott Williamsbe. M�rpedig ez az aj�nlat sok j�val kecsegtetett: a Williams ugyanis �jra felsz�ll��gban volt. Mansell teh�t visszavonul�s helyett a Williamset v�lasztotta, ahol Riccardo Patrese lett a csapatt�rsa. Ez a viszony sokkal k�nnyedebbnek �g�rkezett a Prosttal val� kapcsolatn�l. Patrese a boxutc�ban kedvelt ember volt - mindig �s mindenkivel bar�ts�gos �s szel�d term�szet�, aki r�ad�sul sosem ny�lt a pszichol�giai hadvisel�s eszk�z�hez senkivel szemben. Nagyon kellemes koll�ga volt �s az intrik�kkal teli 1990-es szezon ut�n ez most ide�lis volt Mansell sz�m�ra.

Az 1990/1991-es t�len a Williams nagy v�ltoz�sokon ment kereszt�l: leszerz�dtettek egy akkor m�g ismeretlen nev� m�rn�k�t, bizonyos Adrian Newey-t, aki az aerodinamika nagy szak�rt�je volt. �s persze Nigel visszat�r�se is jelent�s el�rel�p�snek sz�m�tott: az angol els� Paul Ricard-i tesztj�n n�gy m�sodperccel megd�nt�tte a csapat el�z� pil�t�j�nak, Thierry Boutsennek a Francia Nagyd�jon futott legjobb k�ridej�t...

Sok szakember m�r 1991-ben a leggyorsabb aut�nak tartott a Williams-Renault-t, ami azonban m�g nem volt el�g megb�zhat�. Ezt t�masztotta al� az els� h�rom verseny: Mansell mind Phoenix-ben, mind Interlagosban v�lt�hib�val esett ki �s tulajdonk�ppen Imol�ban is ez okozta a "veszt�t", amikor leragadt a rajtr�cson �s h�tulr�l belerohantak. Mindh�rom versenyt Senna nyerte McLaren-Hond�j�val, de a m�sodikon legal�bb Patrese megmentett egy m�sodik helyet a Williams sz�m�ra.

Monac�ban v�gre Nigel is c�lba �rt: ugyan remekbe szabott man�verrel el�zte meg Prost Ferrarij�t az alag�t ut�ni sik�nban (m�z�des pillanat lehetett Mansell sz�m�ra!), �m Senna McLarenje ellen nem volt mit tenni - �gy csak a m�sodik hely jutott neki. Miut�n Senna n�gy futamot megnyert az els� n�gy versenyb�l Nigel kijelentette, hogy a vil�gbajnoks�g eld�lt. Ayrton ezzel vitatkozott - tal�n �vatoss�gb�l, tal�n udvariass�gb�l - �m a t�nyek �nmaguk�rt besz�ltek: neki volt 40 pontja, Mansellnek - aki tal�n aut�ja gyorsas�g�n�l fogva felvehette volna vele a versenyt - 6 pont �llt a neve mellett.

Montrealban �jra les�jtott a Mansell-f�le balszerencse. A k�t Williams az eg�sz h�tv�g�t domin�lta: Patrese indult a pole-b�l �s Mansell a m�sodik rajtkock�b�l. Azt�n a versenyen a k�t Williams elh�zott, messze maguk m�g�tt hagyva Senn�t �s csak egym�ssal k�zdve. �m ekkor Patrese gumidefektet kapott �s egy k�r h�tr�nyba ker�lt. Mansell maradt az �len. Senna ekkor m�r nem volt versenyben - elektronikai hiba - �gyhogy Nigelnek itt volt a kiv�l� alkalom arra, hogy t�z pontot ledolgozva m�giscsak valamivel szorosabb� tegye a vil�gbajnoki c�m�rt foly� harcot. Az utols� k�rben 52 m�sodperccel vezetett Piquet el�tt. Itt m�r semmi baj nem t�rt�nhet! Vagy m�gis? Biztos el�nye tudat�ban Mansell elkezdett integetni a k�z�ns�gnek. �s ekkor valami eg�szen hihetetlen dolog t�rt�nt: Nigel aut�ja lelassult, majd teljesen le�llt. A f�lautomata v�lt� �resbe kapcsolt �s lefulladt a motor...
Gyors aut� ide vagy oda, m�gis �gy t�nt, hogy Mansellnek semmi sem akar �sszej�nni. T�z helyett egyetlen ponttal v�gasztal�dhatott, mert a hatodik helyen klasszifik�lt�k.

Mexik�ban Patrese indulhatott a pole-b�l, Mansell mell�le. Patrese azonban nem j�l rajtolt �s visszaesett a negyedik helyre Mansell, Senna �s Alesi m�g�. Ez azonban az � versenye volt. El�bb megel�zte Senn�t - akit id�k�zben megel�z�tt Alesi - majd ugyanezt tette a fiatal franci�val is �s m�r ott is loholt Mansell nyak�n. Rajta is tal�lt fog�st, elment mellette is �s nyert. Nigel a m�sodik helyen v�gzett �s nyilv�nval�an neh�z volt megem�sztenie, hogy tapasztalt, �m n�l�n�l kevesebbre tartott csapatt�rsa ilyen tiszt�n megverte �s megszerezte a Williams els� futamgy�zelm�t 1991-ben.

Ebben a szezonban rendezt�k el�sz�r a Francia Nagyd�jat Magny-Cours-ban. A pole ism�t Patrese� volt, ez�ttal Senna indult mell�le �s Mansell m�g�le. A rajtot azonban ism�t nem kapta el j�l az olasz �s visszaesett. Prost v�gott az �lre, m�g�tte Mansellel �s Senn�val. Prost el�bb eg�rutat nyert, �m k�s�bb Mansell utol�rte �s megel�zte. Azt�n - hogy m�gse legyen ennyire egyszer� a dolog Nigel sz�m�ra - a boxban a francia megint el� ker�lt. De Mansell ezt is megoldotta �s megint megel�zte Prostot. Ez�ttal nem �llt le az aut� sem �s v�gre megvolt Nigel els� futamgy�zelme 1991-ben �s a tizenhatodik p�lyafut�sa sor�n. Ez az�rt volt m�rf�ldk�, mert be�rte Stirling Mosst az �r�kranglist�n - aki addig a legsikeresebb angol versenyz� volt a futamgy�zelmek sz�m�t tekintve.

Silverstone-ban t�k�letes h�tv�ge k�vetkezett. Megszerezte pole-t �s noha Senna lerajtolta, m�r az els� k�rben visszael�zte a brazilt. Innent�l kezdve semmi sem vesz�lyeztette gy�zelm�t - �s megfutotta a leggyorsabb k�rt, azaz megcsin�lta a pole-leggyorsabb k�r-futamgy�zelem "mesterh�rmast".

A Brit �s a soron k�vetkez� N�met Nagyd�j k�z�tt trag�dia r�zta meg az aut�sportot, ami Mansellt eg�szen k�zelr�l �rintette: az Oulton Park-i Forma-3000-es versenyen hal�los versenybalesetet szenvedett a 22 �ves Paul Warwick, az egykori Forma-1-es pil�ta, Derek �ccse. Paul a Mansell-Magdwick csapat versenyz�je volt, amelynek Nigel volt az eln�ke, ez�rt Mansellt k�l�n�sen sokkolta az eset.

Hockenheimban azonban m�r a versenyre koncentr�lt: megszerezte a pole-t �s sima rajt-c�l gy�zelmet aratott. Senna kezdeti �ri�si el�ny�b�l a vil�gbajnoki pontversenyben nyolc pont maradt Mansellel szemben.

Magyarorsz�gon azonban Senna kiss� �jra megugrott: a brazil indulhatott a pole-b�l, mell�le Patrese �s m�g�le Mansell. A 45. k�rben Nigel elment csapatt�rsa mellett �s a m�sodik helyen k�s�rte c�lba a futamgy�ztes Senn�t.
A verseny el�tt mindk�t Williams-pil�ta szerz�d�s�t meghosszabb�tott�k, �gy a szezon v�g�hez k�zeledve mind Nigel, mind Patrese megnyugodhatott a j�v� fel�l.

Spa-ban Nigel m�g t�volabb ker�lt az 1991-es vil�gbajnoki c�mt�l: a m�sodik helyen aut�zott Senna m�g�tt, amikor elektronikai hib�val ki�llni k�nyszer�lt. Monz�ban Senna hajtott az �len, Mansell a m�sodik helyen, Patrese a harmadikon, amikor Riccardo megel�zte Nigelt. Patrese azt�n Senn�t is megel�zte, �m nem sok�ig vezethetett: egy k�r m�lva v�lt�ja felmondta a szolg�latot �s kics�szott. Nigel ism�t Senna nyom�ban volt, majd az Ascari-sik�nban - ott ahol kor�bban Patrese is el�z�tt - elment a brazil mellett �s meg sem �llt a gy�zelemig.
N�gy versennyel a vil�gbajnoks�g v�ge el�tt Senna 18 pont el�nyben volt Mansellel szemben, teh�t matematikailag m�g semmi nem d�lt el. Emiatt Patrese v�llalta a v�zhord� szerep�t Nigel mellett a h�tral�v� futamokra.

Portug�li�ban ennek megfelel�en is cselekedett. Riccardo indult az �lr�l, mik�zben Nigel� csak a negyedik rajtkocka volt. A rajtn�l Mansell megel�zte Senn�t, majd k�s�bb Bergert is �s m�r ott volt Patrese m�g�tt, aki engedelmesen leh�z�dott el�le �s elengedte. A gond csak ezut�n j�tt. Amikor Mansell ker�kcser�je ut�n elhagyta a boxutc�t �s megtett n�h�ny m�tert, egyszer�en elszabadult a jobb h�ts� kereke. Szerel�i ut�naszaladtak �s visszatett�k aut�j�ra a gumit, �m szab�lytalan a boxutca azon ter�let�n dolgozni, ez�rt Mansellt diszkvalifik�lt�k a versenyb�l Patrese pedig nyert Senna el�tt. A brazil egyre k�zelebb ker�lt a vil�gbajnoki c�mhez...

A Spanyol Nagyd�jat megel�z� pil�ta-megbesz�l�s meglehet�sen fesz�lt hangulatban folyt. Az eligaz�t�st megl�togatta a FISA eln�ke, Jean-Marie Balestre is �s �ll�t�lag vita robbant ki k�zte �s Mansell k�z�tt, de Senna �s Piquet is er�teljesen b�r�lta k�l�nb�z� �gyekben. Mansell Bergerrel is �sszek�l�nb�z�tt, akit - a szemtanuk szerint - torkon is ragadott.

Mag�n a versenyen Berger indult az �lr�l, mell�le Mansell, aki v�gig domin�lt �s nyert. Senna csak az �t�dik lett, s ez matematikailag m�g mindig es�lyt adott Mansellnek az utols� k�t versenyre, hiszen most 16 pont volt a brazil el�nye.

A Jap�n Nagyd�jon Berger indult az �lr�l, Senna a m�sodik helyr�l, Mansell a harmadikr�l. Ez maradt a k�s�bbiekben is a sorrend. Senna hagyta, hogy csapatt�rsa eg�rutat nyerjen, hiszen neki el�g volt a m�sodik hely is a vil�gbajnoki c�mhez. Mansellnek t�madnia kellett volna - �s nyernie - ahhoz, hogy az utols� versenyre halassza a d�nt�st. Ez nem siker�lt. Hib�t k�vetett el �s kics�szott a versenyb�l. Ayrton Senna harmadszor is vil�gbajnok volt, Mansell p�lyafut�s�ba pedig �jabb kihaszn�latlan lehet�s�gk�nt ker�lt ez az �v.

Az utols� versenyt Adelaide-ben a17. k�rben leintett�k a sz�rny� id�j�r�si k�r�lm�nyek miatt, �gy az els� hat csak a helyez�sek�rt j�r� pontoknak a fel�t kapta meg: a gy�ztes Senna �t pontot, a m�sodik helyezett Mansell h�rom pontot �s �gy tov�bb.

Mansell 1991-ben �sszesen 72 pontot szerzett (a vil�gbajnok Senna 95-�t) �s �t futamot nyert. Ez azonban nem volt el�g. � v�gre a vil�gbajnoki c�met akarta! Ehhez azonban megb�zhat�bb� kellett v�lnia a Williams-Renault-nak.

Az Oroszl�n �ve! - 1992

�s 1992-re megb�zhat�bb� is v�lt! A szezon a d�l-afrikai Kyalamiban kezd�d�tt - a Williams-Renault ellenfelei sz�m�ra sokkol� eredm�nnyel. Nigel az eg�sz h�tv�g�t domin�lta az �sszes szabadedz�sen, az id�m�r� edz�sen �s a versenyen is � volt a leggyorsabb. Csapatt�rs�val kett�s gy�zelmet arattak, de Mansell m�g Patres�t is 20 m�sodperccel verte. Ha az el�z� �vben Mansell azt mondta n�gy verseny ut�n a vil�gbajnoks�gra, hogy az eld�lt Senna jav�ra, akkor most az � ellenfeleiben kezdhettek ilyen gondolatok felsejleni. Egy verseny ut�n persze mer�szs�g b�rmit is kijelenteni egy eg�sz szezon v�gkimenetel�t illet�en, �m a speci�lis elektronikai �jdons�gokkal felszerelt Williamsek egy�rtelm�en egy m�sik lig�ban j�tszottak a t�bbiekhez k�pest - ez m�r az els� futam ut�n vitathatatlanul kider�lt. A k�rd�s puszt�n a megb�zhat�s�g volt, de Kyalamiban ezzel sem volt gond.

�s nem volt gond vele a k�vetkez� versenyeken sem. Mexik�ban ism�t pole poz�ci� �s k�nyelmes gy�zelem Patrese el�tt. Interlagosban mindez megism�tl�d�tt - csak Mansell �s Patrese voltak ugyanabban a k�rben...

A barcelonai es�ben - "term�szetesen" ism�t a pole-b�l indulva - Mansell �jra nyert, m�g �gy is, hogy saj�t bevall�sa szerint a verseny k�zep�n volt egy id�szak, amikor kihagyott a motor. De a Williams akkora er�f�l�nyben volt, hogy ez sem tudta megakad�lyozni Nigel negyedik gy�zelm�t az �v negyedik verseny�n. �s m�g nem volt v�ge a nagy sorozatnak: Imol�ban �jabb els� rajtkocka �s �jabb rajt-c�l gy�zelem k�vetkezett.

A m�dia elkezdett h�borogni �s javaslatokat tenni valamif�le hendikep rendszer bevezet�s�re, amely kiegyens�lyozn� a Williamsek el�ny�t �s "visszahozn� az igazi versenyeket". M�sok azon a v�lem�nyen voltak, hogy nem szabad a brit csapatot �s pil�t�ikat "megb�ntetni" csak az�rt, mert j� munk�t v�geznek.

Monac�ban r�ad�sul valamelyest megnyugodhattak a ked�lyek, hiszen ez�ttal nem Mansell nyert - igaz, csak egy balszerencse miatt nem. Ism�t a pole poz�ci�b�l indult, megfutotta a leggyorsabb k�rt �s a 71. k�rig vezetett, amikor azt�n defektet �rz�kelt �s ki�llt ker�kcser�re. Val�j�ban nem volt defektje, csup�n a bal h�ts� kerek�ben jelentkez� vibr�ci� zavarta meg, �m ezzel Senna �l�be hullott a gy�zelem, Nigel pedig a m�sodik helyen �rt c�lba.
Montrealban Nigel a 15. k�rben kip�rd�lt a versenyb�l, amit v�g�l Gerhard Berger (McLaren-Honda) nyert.

Azt�n �jabb nagy sorozat k�vetkezett: Magny-Cours-ban, Silverstone-ban �s Hockenheimban pole poz�ci� �s sima gy�zelem - igaz, a Francia Nagyd�jon ehhez az�rt kellett az is, hogy csapatt�rsa udvariasan maga el� engedje Nigelt... �s �gy �rkezt�nk el a Magyar Nagyd�jra, hogy Mansell ak�r m�r ott bebiztos�thatta vil�gbajnoki c�m�t! A m�sodik helyr�l rajtolhatott �s megfutotta a leggyorsabb k�rt. Term�szetesen szerette volna futamgy�zelemmel �nnepelni vil�gbajnoki c�m�t, �m egy defekt miatt visszaesett a hatodik helyre. Innen �jra felk�zd�tte mag�t a m�sodik helyre - ami m�r el�g volt a vil�gbajnoki c�mhez, �gy nem kock�ztatott. Senna learatta a futamgy�zelmet, de a h�s Mansell volt, aki v�gre valah�ra r�vbe �rt �s megnyerte a h�n �h�tott Forma-1-es vil�gbajnoki c�met! 1992 minden bizonnyal a legk�nyebb esztend� volt sz�m�ra, �m sok �v elsz�nt k�zdelem �s rengeteg balszerencse ut�n senki sem sajn�lta t�le, hogy most viszonylag k�nnyed�n tudott nyerni egy remek aut� seg�ts�g�vel. Anglia term�szetesen hat�rtalanul b�szke volt h�s�re!

De az �vnek m�g nem volt v�ge. Spa-Francorchamps-ban a v�ltoz�kony, hol es�s, hol sz�raz id�j�r�s megtr�f�lta a "nagy �regeket" �s az ifj� Michael Schumacher (Benetton-Ford) arathatta le els� futamgy�zelm�t egy j�l id�z�tett boxki�ll�s seg�ts�g�vel. Mansellnek �s Patres�nek ez�ttal a dobog� m�sodik, illetve harmadik foka jutott. Nigelnek ezen a futamon is volt egy remek pillanata, amikor a vizes p�ly�n slick gumikon k�v�lr�l el�zte meg Senn�t a Blanchimon-ban.

Az Olasz Nagyd�jon Nigel maga el� engedte Patres�t - ezzel k�sz�nve meg eg�sz �ves seg�ts�g�t - �m azt�n mindk�t Williams m�szaki hiba �ldozata lett: Mansell kiesett, Riccardo pedig visszaesett az �t�dik helyre, �gy Senna tudott nyerni.

Mansell m�g ezen a h�tv�g�n bejelentette, hogy 1993-ban az amerikai IndyCar sorozatban folytatja p�lyafut�s�t. A Forma-1-ben el�rte a c�lj�t �s k�l�nben is belef�radt m�r a sok �ves k�zdelembe. Az amerikai sz�ri�ban nem olyan kem�ny a konkurenciaharc, kisebb a nyom�s. Mansell d�nt�s�t az is el�seg�tette, hogy egyre t�bbet pletyk�ltak arr�l, hogy a Williams 1993-ra Patrese hely�re Prostot (aki 1992-ben "szabads�gon" volt) vagy Senn�t akarja.

Estorilban pole poz�ci� �s futamgy�zelem k�vetkezett Nigel sz�m�ra, csapatt�rsa viszont hatalmasat bukott, amikor a c�legyenesben �tk�z�tt Bergerrel. Szerencs�re mindketten �p b�rrel meg�szt�k, de f�lelmetes jelenet volt.

Jap�nban azt�n v�gre siker�lt Mansell terve, hogy megaj�nd�kozza Patres�t egy futamgy�zelemmel. A versenyt � vezette, amikor maga el� intette az olaszt. V�g�l Nigel ugyan motorhib�val am�gy is kiesett, Riccardo viszont learathatta els� - �s egyetlen - futamgy�zelm�t az �vben.

A sima szezon azt�n m�gis vit�kkal terhelten �rt v�get Adelaide-ben. Mansell vezetett �s Senna �ld�zte, amikor a brazil "nemes egyszer�s�ggel" h�tulr�l beleszaladt. Ayrton tov�bb tudott menni �s nyert, m�g Mansell kiesett. Sokak szerint Senn�nak j�rt volna minimum egy "stop-and-go" b�ntet�s, �m a versenyb�r�s�g nem cselekedett.

Mansell �gy is el�gedett lehetett. 108 pontot szerzett �s kilenc futamot nyert 1992-ben - ami akkor rekord volt az egy szezon alatt el�rt eredm�nyek tekintet�ben. Az egy szezon alatt szerzett 14 pole poz�ci�ja pedig a mai napig az!
Term�szetesen ez nagyban volt k�sz�nhet� a domin�ns Williams-Renault-nak, de m�g egy ilyen aut�ba is kell a klasszis pil�ta. Mansell csapatt�rsa, Patrese mind�ssze 56 pontot szerzett �s egy futamot nyert...

�j �let az IndyCar-ban -1993 �s 1994

Nigel elk�sz�nt a Forma-1-t�l �s 1993-ban �j �letet kezdett az amerikai IndyCar sorozatban. A Newman/Haas Lola-Ford csapat szerz�dtette �s ez egy sokkal nyugodtabb vil�g volt a Forma-1-n�l. El�sz�r is itt Mansell volt a legnagyobb szt�r - a Forma-1-ben "csak" egyike volt a sok szt�rnak. Amerik�ban Mansell saj�t motorhome-ot kapott �s mindenben a kedv�t kerest�k. A szponzori k�telezetts�g is minim�lis volt - mik�zben a Forma-1-ben minden a PR k�r�l forgott. Teh�t Mansell sz�m�ra minden adott volt egy kellemes "levezet�h�z" karrierje sz�m�ra.

A szezon az ausztr�liai Surfers Paradise-ban kezd�d�tt, ahol r�gt�n meg is mutatta mennyit �r az aktu�lis Forma-1-es vil�gbajnok: pole poz�ci�t szerzett �s megnyerte a futamot. Phoenix-ben nem tudott rajthoz �llni, mert az edz�sek sor�n balesetet szenvedett, de Long Beach-en m�r ism�t ott volt a pole poz�ci�ban. A versenyen v�g�l harmadik lett, majd a soron k�vetkez� Indy500-on is harmadik helyet szerzett. Milwaukee-ban gy�z�tt, Detroitban ism�t a pole-b�l indult, �m a versenyen csak 15. lett. Portlandban ism�t els�rajtkocka, majd egy m�sodik hely k�vetkezett a versenyen. Clevelandben harmadik lett, Toront�ban pedig m�szaki hiba miatt kiesett. Michiganben nyert, majd pole-b�l indult �s �jra nyert New Hampshire-ben. Elkhart Lake-en a m�sodik lett, Vancouver-ben a hatodik. Mid-Ohio-ban pole-t szerzett, de csak 12. lett a versenyen, majd k�vetkezett egy t�k�letes h�tv�ge Nazareth-ben: pole �s gy�zelem. A szezon utols� verseny�n, Laguna Sec�ban baleset miatt kiesett, �m ez m�r nem sz�m�tott, hiszen ekkorra m�r 191 pontj�val �s �t futamgy�zelm�vel � volt az IndyCar bajnoka is! Mansell volt az amarikai sorozat t�rt�net�ben az els� versenyz�, akinek ez a brav�r �jonck�nt siker�lt!

1994-re is maradt az IndyCar-ban �s a Newman/Haas Lola-Ford sz�neiben, �m ez az �v m�r kevesebb sikert hozott sz�m�ra �s nem tudta megv�deni a bajnoki c�m�t. Surfers Paradise-ban ism�t �v� volt az els� rajtkocka, �m a versenyt csak a kilencedik helyen fejezte be. Phoenix-ben harmadik lett, Long Beach-en m�sodik. Az Indy500-at baleset miatt nem tudta befejezni. Milwaukee-ban negyedik lett, majd Detroitban m�szaki hib�val kiesett - hi�ba indult a pole-b�l. Portlandban �t�dik lett, Clevelandben m�sodik. Torontoban �s Michiganben egyar�nt m�szaki hiba vetett v�get a verseny�nek. Mid-Ohio-ban hetedik lett, New Hampshire-ben pedig egy baleset miatt nem fejezte be a versenyt. Elkhart Lake-en a 13. hely jutott neki, Nazareth-ben pedig m�szaki hiba miatt nem �rt v�gig. A szezon utols� verseny�n, Laguna Sec�ban nyolcadik lett.

Vissza a Forma-1-be - 1994 �s 1995

Ugyanebben az �vben - 1994-ben - Mansellt �jra l�thatt�k h�vei a Forma-1-ben is. M�jus 1-j�n Ayrton Senna hal�los balesetet szenvedett Imol�ban, �gy hely�re a fiatal sk�t tesztpil�ta, David Coulthard ker�lt a Williams-Renault-ba. Damon Hill v�lt a csapat vil�gbajnoki rem�nyeinek hordoz�j�v�, de a csapat vezet�s�ge sokszor �gy �rezte, hogy az �jonc Coulthard nem k�pes neki el�g hathat�s seg�ts�get ny�jtani, �gy Frank Williams �jra felvette a kapcsolatot Nigel Mansellel, aki n�gy verseny erej�ig �jra be�lhetett a Williams-Renault-ba. Az els� alkalom a Magny-Cours-i Francia Nagyd�j volt j�liusban, ahol ugyan Mansell megszerezte a m�sodik rajtkock�t Hill m�g�tt, �m ez nem sokat �rt: Hill nagy ellenfele, Schumacher remek�l rajtolt �s mindkettej�ket fak�pn�l hagyta a verseny elej�n �s azt�n nyert. K�s�bb Mansell motorhiba miatt kiesett.

Okt�berben, Jerezben ker�lt sor Nigel k�vetkez� bevet�s�re. Itt is Schumacher nyert - ez�ttal a pole-b�l -, Nigel pedig kip�rd�lt a p�ly�r�l. M�g k�t versenyen indult Mansell 1994-ben: novemberben, Suzuk�ban negyedik lett (csapatt�rsa, Hill nyert a pole-b�l indul� Schumacher el�tt), az utols� versenyt Adelaide-ben pedig a pole poz�ci�b�l indulva megnyerte. N�mi szerencs�vel, hiszen a k�t vil�gbajnoki es�lyes, Schumacher �s Hill elment mellette a verseny elej�n �s miut�n �k �tk�ztek �s mindketten kiestek hullott Nigel �l�be a gy�zelem. N�gy versenyen 13 ponttal v�g�l is Mansell kilencedik lett a bajnoks�gban ebben a csonka �v�ben.

Forma-1-es karrierje azonban m�g mindig nem �rt v�get ezzel! Neve tov�bbra is j�l csengett, �gy 1995-ben rajthoz �llhatott Imol�ban �s Barcelon�ban a McLaren-Mercedes sz�neiben. El�bbi futamon a 10. helyen v�gzett, ut�bbit pedig m�szaki hiba miatt nem fejezte be. Az eredeti tervek szerint eg�sz �vben versenyezhetett volna, �m az id�k�zben 42 �ves(!) Mansell annyira "megemberesedett", hogy m�r alig tudta bepassz�rozni mag�t az am�gy is sz�kre szabott McLarenbe, �gy v�g�l is k�nytelen volt a visszavonul�s mellett d�nteni.

Nigel Mansell 1980-t�l 1995-ig tart� Forma-1-es p�lyafut�sa sz�mos sikert foglalt mag�ba - ennek ellen�re m�gis tal�n a balszerencse �s a buk�s jutott sokaknak esz�be r�la, hiszen t�bb vil�gbajnoki c�met is ennek "k�sz�nhet�en" vesztett el. Ugyanakkor ez csin�lt bel�le h�st is, akivel az emberek azonosulni tudtak �s akinek sz�vb�l tudtak szurkolni. A t�rt�net v�ge azt�n m�giscsak "happy end" lett 1992-es Forma-1-es vil�gbajnoki c�m�vel, amelyet 1993-ban egy IndyCar bajnoki c�mmel is megtoldott. T�bb felm�r�s szerint Mansell a mai napig a legn�pszer�bb �s legk�zkedveltebb angol aut�versenyz� �s - noha ma m�r feles�g�vel, Rosanne-nel �s gyermekeivel (Chloe �s Leo) Florid�ban �l - n�ha ma is felt�nik a Forma-1-es boxutc�ban vend�gk�nt vagy szak�rt�k�nt egy-egy lapban illetve telev�zi�n�l.