1977 november�ben az Elf-Tyrrell Team bejelentette, hogy Didier Pironi az 1978-as szezonban Patrick Depallier csapatt�rsa lesz. Ken Tyrrellnek d�ntenie kellett Stuck �s Didier k�z�tt meglepet�sre nem a tapasztalat, hanem a testi adotts�gok alapj�n d�nt�tt. Tyrrell elutas�tja a h�rihorgas bajort, s a 008-as vezet��l�s�t Pironi foglalja el. Ken nagyon is eml�kezett az Elf-es pil�ta, Didier 1972-es teljes�tm�ny�re, amikor gy�z�tt a Monacoi Forma 3 Grand Prix-n. Ezen k�v�l megszerezte az Eur�pai Forma 2 Bajnoks�g harmadik hely�t is. (Ren� Arnoux �s Eddie Cheever m�g�tt). PIRONI alaposan r�c�folt azokra a n�zetekre, miszerint nem n�tt fel a Forma 1-hez.

A FORMA 1 EL�TT

�gy kezdte, mint sok m�s fiatal sr�c, akit elb�v�lt a sz�guld�s �lm�nye: 1971-ben be�ratkozott egy versenyz�i iskol�ba, Le Castellet v�ros�ban. K�t �v m�lva tette be szekr�ny�be az els� jelent�sebb tr�fe�t: egy Elf korm�nyt. K�s�bb egy Renault R-12-essel Didier egy olyan meger�ltet� versenyt is teljes�tett, mint a hagyom�nyos Tour de Corse. A k�z�ti aut�kkal hamarosan szak�tott, ink�bb az egy�l�seseket szerette. A versenyz�t�rsakkal ellent�tben az ELF konszern t�mogat�s�t arra haszn�lja, hogy saj�t csapatot szervezzen. Aut�kat v�s�rol, s bel�p a Renault formul�ba. Richard Dallest asszisztenci�ja mellett a szezon v�g�n �jabb kup�t emelhet a feje f�l� a francia bajnok. Ez felkelti az ELF figyelm�t �s a benzin nagyhatalom seg�ts�g�vel beker�l a Renault Super formul�ba. Az �tdolgozott Martini Mk. 18-assal versenyezve a szezonban 12-szer �llhatott fel a dobog� tetej�re. Azt hiszem nem kell mondani, ki lett a francia bajnok. A Le Mans-i versenyen 1976-ban egy Porsche 936 turbo-val a 19. helyen �rt c�lba. Egy �vvel k�s�bb a Renault sz�neiben tr�fea helyett sajnos csak egy szolid roncshalmazt tudott felmutatni. A r� k�vetkez� �vben viszont a Jassaud-Pironi p�ros az Alpine Renault-val gy�zni tudott a Le Mans-i versenyen, �j p�lyarekorddal. A becenev�k (apa �s fia) picit tal�n t�lz�s volt, annyi bizonyos, hogy a k�t pil�ta k�zti kork�l�nbs�g 15 �v volt. 1976 v�g�n Pironi egy Chevron BMW-t tesztel, v�g�l az F-2-�t veszi c�lba, a Martini csapatban kezd versenyezni. Csak �gy mell�kesen indul formula 3-ban is, s gy�z a Monaco-i futamon. Ez a verseny preszt�zsk�rd�s, ugyanis majdnem mindegyik pil�ta, aki itt nyerni tudott, el�bb vagy ut�bb beker�lt a Forma 1-be. Pironi mind�ssze f�l �vet v�rt erre.

TYRRELL

Az els� F1-es id�nyben Pironi agressz�v vezet�si st�lus�val t�nt ki. Minden egyes poz�ci��rt rendk�v�l kem�nyen harcolt. A versenyz�t�rsaknak persze nem tetszett ez a k�m�letlen vezet�si st�lus, s nem �ppen a legh�zelg�bb jelz�kkel l�tt�k el: olyan beceneveket szerzett mag�nak, mint �hazard�r� meg ��r�lt�. A k�pess�geit azonban senki nem vitatta, s amikor a Renault 1979-ben meg akarta szerezni, a Tyrrell nem engedte el, mivel k�t�ves szerz�d�se volt vele. A Renault v�g�l Arnoux-t kaparintotta meg, Pironi pedig maradt a brit csapatn�l. Az 1978-as szezonban a Tyrrell-Ford 008-as ker�l bevet�sre, amelyben az amerikai Karl Kempf kifinomult elektronikai eszk�z�kkel l�tott el, k�r�lbel�l ezek lehettek a mai telemetriai m�szerek el�dei. A szezon nem indult a rem�nyei szerint. Az id�m�r�n 23., m�g csapatt�rsa a 10. rajtkock�b�l indulva egyenletes teljes�tm�nnyel a dobog�ra �rkezett Andretti �s Lauda m�g�, m�g Didier csak a 14. lett. A k�vetkez�, �lete m�sodik Forma 1-es verseny�n Braz�li�ban azonban m�r pontszerz� lett egy hatodik helyez�ssel. A verseny el�tt megkapta azt az �j er�kfelf�ggeszt�st, amit csapatt�rsa, Patrick Depailler m�r az el�z� futamon is haszn�lt. Ennek ellen�re az id�m�r� edz�seken v�gig Patrick volt a gyorsabb, Pironinak csak a 19. rajtkocka jutott, m�g Depailler a 11. helyr�l rajtolhatott. Pironinak j�csk�n volt dolga, ha el�r�bb akart ker�lni. A verseny els� fel�ben Jacques Laffitte-tal �s az akkor bemutatkoz� Arrows csapat pil�t�j�val, Riccardo Patresevel csat�zott. �m Patrese �s Laffite gumijai elkoptak, �s Didier felj�tt a 6. helyre. Nem sokkal k�s�bb azonban megp�rd�lt, �s be kellett j�nnie a boxba, hogy a ker�kfelf�ggeszt�s�t megvizsg�lj�k. Szerencs�re a sok kies�nek k�sz�nhet�en ezzel nem vesztett helyet �s �lete m�sodik futam�t m�ris pontszerz�ssel �nnepelte. A k�vetkez� �llom�s a D�l-Afrikai Kyalami, ahonnan szint�n egy ponttal t�rt haza. Monac�ban a kit�n� �t�dik helyet �rte el, egy Ricardo Patresevel v�vott p�rbajban, amit meg is nyert. Ezen a versenyen Depailler gy�z�tt. Monz�ban siker�lt el�sz�r megvernie az id�m�r�n Depaillert, de sajnos nem tudta a helyzeti el�ny�t kihaszn�lni, mivel a rajt ut�n t�megbaleset t�rt�nt, amelynek mindk�t Tyrrell �ldozat�ul esett. Az 1978-as szezonban �sszesen h�t pontot tudott begy�jteni. Didier �gy komment�lja az els� F1-es �vadj�t: �A Renault �s Ken nem tudtak megegyezni az �tigazol�s felt�teleiben. Ken ragaszkodott az �n k�t�ves szerz�d�sem kit�lt�s�hez. De ez nem a vil�g v�ge. Ez volt a tanul��vem, amivel azonban nem lehetek teljes m�rt�kben el�gedett. A Tyrrell 008 nem volt ugyan a legjobb konstrukci�, de n�mely versenyen t�bbet is ny�jthattam volna�. 1979 nem tartozott a legsikeresebb �vei k�z� egyr�szt az�rt, mert n�znie kellett, hogy megy a Renault szekere, m�sr�szt pedig sz� szerint a t�l�l�s�rt k�zd�tt. Kyalami-ban 200 km/�-�s sebess�g mellett elt�r�tt a jobb h�ts� ker�k felf�ggeszt�se, �s hatalmasat bukott, melynek eredm�nye egy tot�lis roncshalmaz lett. Csod�val hat�ros m�don Pironinak a haja sz�la sem g�rb�lt. Hans-Joachim Stuck, aki meg�llt, hogy seg�tsen neki, k�s�bb ezt mondta: ��gy m�szott ki a roncsb�l, mint egy f�nix a hamub�l.� A Belgiumi Zolderben �llt el�sz�r a dobog�ra Scheckter �s Laffite m�g�tt. A Monaco-i GP-n Didier a hetedik rajtpoz�ci�ba kvalifik�lta mag�t. Ezen a versenyen (is) rendk�v�l agressz�ven vezetett: el�bb sz� szerint eltakar�totta az �tb�l Depaillert, majd a 20. k�rben megpr�b�lta Laud�t kif�kezni a Mirabeau kanyarban, de elsz�m�totta mag�t, beleszaladt a Brabham-be, �s a korl�thoz csap�dott. A k�vetkez� sokkra nem kellett sok�ig v�rni. A Francia Nagyd�j id�m�r�j�n Dijon-Prenois p�ly�n 230 km/�-�s sebess�gn�l kit�r�tt az egyik kereke. Az aut� k�t darabra szakadt. A roncsb�l ism�t �pen sz�llt ki. A versenyben viszont nem volt szerencs�je, ott a felf�ggeszt�s t�r�se �ll�totta meg. Zandvoortban Didier egy biztos harmadik helyet vesztett el, ezt megint a t�r�tt felf�ggeszt�snek k�sz�nhette. Montrealban k�t ponttal gyarapodott, majd a szezont USA-ban, Watkins Glen p�ly�n egy remek harmadik hellyel fejezte be, miut�n Jarier �s Daly a m�sik k�t Tyrrellel nem fejezt�k be a versenyt.


LIGIER

K�t Tyrrell-es �v ut�n Didier t�bb aj�nlatot is kapott (Lotus, Brabham, Ligier), s b�r a brit csapatok aj�nlatai �g�retesebbnek t�ntek, 1979 okt�ber�ben Didier m�gis a Ligier-t v�lasztotta, Laffite (aki 79-ben a 4. helyet �rte el a VB-n) mellett, mint m�sodik sz�m� pil�ta. �Egyszer�en jobban �rzem magamat francia csapatban� � nyilatkozta. Nagyon elsz�nt volt. Az els�, Argentin Nagyd�jon mind�ssze 2 tizeddel volt lassabb, mint Laffite, s a harmadik helyr�l v�ghatott neki a versenynek, de m�g az els� k�rt sem volt k�pes megtenni, motorprobl�m�k miatt. Laffite a 30. k�rben fejezte be a versenyt, szint�n motorhiba miatt. Braz�li�ban m�r a m�sodik rajtr�csr�l indult, de m�r a negyedik k�rben be kellett j�nnie a boxba, mert meglazult a h�ts� stabiliz�tor. A jav�t�s a 21. helyre vetette vissza, de Didier k�pes volt felk�zdenie mag�t a 4. helyre. Belgiumban m�r p�nteken is j�l mentek neki a dolgok, hiszen � volt a m�sodik leggyorsabb Alan Jones m�g�tt. Szombaton esett az es�, �s senki sem tudott jav�tani az idej�n. Vas�rnap szeles, de sz�raz id� volt. A d�lel�tti bemeleg�t� edz�sen Pironi csapatt�r�snak motorja t�nkrement, �gy a Ligier szerel�k ennek a kicser�l�s�vel t�lt�tt�k a d�lel�tt�t. A startot Pironi kapta el a legjobban �s azonnal az �lre �llt. Egy darabig Jones m�g tartotta vele a l�p�st, azt�n folyamatosan leszakadt. Pironi t�k�letes st�lusban vezetett �s megkezdte a lek�r�z�seket is. A v�g�re csak a k�t Williams pil�ta, Alan Jones �s Carlos Reutemann maradt vele azonos k�rben. A v�g�n m�g ezt is megtehette, hogy a kopott gumik �s a gyeng�l� motor miatt lelass�tson, de �gy is 47 m�sodperccel gy�z�tt Jones el�tt! �Ma nagyon egyszer� volt� nyilatkozta. �Az eny�m volt a legjobb aut�, �s ez a legfontosabb�. A Monaco-i Nagyd�jon siker�lt megszereznie az els� pole position-j�t. A versenyen is vezetett, amikor a sebess�gv�lt�ja kezdte kidob�lni a 3. fokozatot. Az 55. k�rben �ppen a kaszin� t�rn�l j�rt, amikor ez ism�t megt�rt�nt, �s Pironi ennek k�vetkezt�ben egy pillanatra elvesztette uralm�t a Ligier felett, nekicsap�dott a pal�nknak �s elg�rb�lt aut�j�nak a ker�kfelf�ggeszt�se �s defektet is kapott. A montreali versenyt nagy v�rakoz�s el�zte meg, Piquet �s Jones harcban �llt a vil�gbajnoki c�m�rt, azonban �k ketten a rajt ut�n r�gt�n karambolt okoztak. Az �jraind�tott versenyen Piquet a tarl�k aut�j�nak a motorja azonban megadta mag�t. Pironi szinte az eg�sz verseny alatt vezetett, de mivel kiugrott a rajtn�l, megb�ntett�k, �gy csak harmadik lett. M�r a szezon v�ge el�tt vil�gos volt, hogy nem marad a Ligier-n�l. Az azonban mindenkit meglepett, amikor hivatalosan bejelentette �tl�p�s�t a Ferrarihoz. Sokan nem �rtett�k: a Ferrarinak 1973 �ta ez volt a leggyeng�bb szezonja, r�ad�sul a m�g ismeretlen, kell� tapasztalatokkal nem rendelkez� turb�motorok kitaposatlan �tj�ra l�pett.


FERRARI

1980 okt�ber�ben fogadta Enzo Ferrari �s Mauro Forghieri, lehet�s�get kapott n�h�ny tesztk�rre Fioranoban a r�gi T5-�ssel. Hogy mi�rt ment Ferrarihoz, hagyta a Ligier-t? � maga ezt mondta: �a Ferrarin�l nem lesz els� sz�m� versenyz�, hanem mindk�t sof�r egyenl� es�lyekkel fog indulni.� A francia, aki foly�konyan besz�lt olaszul, a Ferrarin�l t�lt�tt els� �v�ben nem igen k�pr�ztatott el senkit, de Mauro Forghieri konstrukt�r nagyon meg volt a szerepl�s�vel el�gedve. A szezon a Ferrari sz�m�ra ritka pechesen indult: Long Beach tot�lk�osz, mindketten kiestek, Didier a benzinadagol� hib�ja miatt, Villeneuve pedig a f�ltengely t�r�se miatt. Braz�li�ban szint�n nulla pont, Villeneuve a turb�felt�lt� meghib�sod�sa miatt esett ki, Didier a 19 k�rben Prost Renaultj�val �tk�z�tt. A harmadik, Argentin Nagyd�j sem hozott sikereket, �jra kiestek, Didier motorhib�val, Villeneuve kard�ntengely elf�rad�sa miatt. Imol�ban v�gre felcsillant a rem�ny: Villeneuve a pole-ban, az � gyorsas�ga �s harcoss�ga sokat �g�r� volt, azonban v�g�l Didier szerzett k�t pontot, miut�n Gilles t�lspekul�lta mag�t a gumiv�laszt�skor.
Zolder, a fekete h�tv�ge. P�nteken az Osella mechanikus�t Giovanni Amadeot �t�tte el Carlos Reutemann Williams-e, s�lyos s�r�l�seket okozva neki. Ez az incidens vezette a szerel�ket oda, hogy a munkak�r�lm�nyeik jav�t�s��rt t�ntessenek. Miut�n felsorakoztak a c�lvonaln�l, a versenyt nem lehetett elrajtoltatni. Mi t�bb, n�h�nyan ki is sz�lltak az aut�kb�l, szolidarit�st v�llalva a szerel�kkel. �t perc m�lva v�get �rt a demonstr�ci�, ekkor a versenyszervez�k hib�t k�vettek el, az aut�kat visszak�ldt�k meleg�teni, pedig m�g nem t�rt vissza minden versenyz� a demonstr�ci�b�l. �ri�si k�osz keletkezett. N�melyek elindultak, m�sok ott maradtak a rajtr�cson. Ahogy egy k�r megt�tele ut�n az els� aut�k vissza�rkeztek, Derek Ongaro, a FISA k�pvisel�je, a motorok t�lmeleged�s�nek vesz�ly�t�l tartva hirtelen elrajtoltatta a mez�nyt. Ez is hiba volt, hiszen m�g nem �llt mindenki a rajtr�cson, s�t egyes szerel�k m�g a p�ly�n tart�zkodtak. Egyik�k, Dave Luckett, az Arrows echnikusa �ppen Patrese aut�j�val foglalatoskodott, mik�zben a versenyz�k ker�lgett�k �ket, �m Siegfried Stohrnak ez nem siker�lt, �s h�tulr�l belement Patrese aut�j�ba, �s a technikusnak s�lyos s�r�l�st okozott. B�r a p�ly�n seg�t�k tucatjai, ment�s�k, �s egy�b j�rm�vek voltak, a versenyt m�gsem �ll�tott�k le. V�g�l az els� k�r ut�n Pironi �s Alan Jones blokkolt�k le a futamot. A megism�telt rajt ut�n Pironinak siker�lt vezet� helyre ker�lnie, �m f�kprobl�m�k miatt meg kellett el�gednie a nyolcadik hellyel. Giovanni Amadeo, az Osella szerel�je h�tf�n hunyt el a verseny ut�n. Az 1982-es szezonkezd�s politikai sz�nezet� volt. A versenyz�k �s a FISA k�zti ellent�teket az �n. �super-license� (vezet�i enged�ly) bevezet�se sz�totta. A versenyz�nek musz�j volt szerz�d�st k�tnie a csapattal, �s ezt bejelentenie. A versenyz�k nem n�zt�k j� szemmel, sokan nem �rt�k al� (Pironi, Lauda, Villeneuve). Lauda �s Pironi vezet�s�vel a versenyz�k sz�vets�ge GDPA kihagyt�k a cs�t�rt�ki szabadedz�st. A verseny miatt a FISA elnapolta a t�rgyal�st. Sajnos, a Ferrarik az �g�retes tesztek ellen�re sem hozt�k az redm�nyt. El�bb Villeneuve turb�motorja mondta fel a szolg�latot, majd Didier esett ki a m�sodik helyr�l. A verseny ut�n Pironi, Prost, Laffite, Giacomelli, Patrese �s Villeneuve 10 000 doll�r b�ntet�st kapott a 81-es zolderi blok�d miatt, a t�bbiek 5000 doll�rt. Csak Jochen Mass �s Teo Fabi (Lauda szerint: �a jellemtelen kutya�) �szta meg b�ntetlen�l. Ezut�n Didier �rtes�tette a FISA-t, hogy a versenyz�k egyen�rt�k� partnernek tekintik magukat. V�g�l Didier feloszlatta a GDPA-t �s �jat alap�tott - PRDA (Professional Racing Drivers Association). Amelynek az volt a feladata, hogy nagyobb m�rt�kben szerezzen �rv�nyt a versenyz�k �rdekeinek. �gy a PRDA nagyban hozz�j�rult ahhoz, hogy a rajtr�cs ism�t teljes legyen.

Az Argentin Nagyd�j politikai okok miatt elmaradt, �gy a csapatoknak n�gy het�k maradt az imolai futamra. Az Imolai futam el�tti szerd�n Didier megn�s�lt, a 29 �ves Catherine Bleynie-nek fogadott �r�k h�s�get. A Brazil GP ut�n egy h�nappal kiz�rt�k a gy�ztes Nelson Piquet-t �s a m�sodik helyezett Keke Rosberget. Az indok: az aut�jukat a futam ut�n felt�lt�tt�k olajjal �s v�zzel, hogy el�rj�k a minim�lis s�lyt. Hogy ezt a j�v�ben elker�lj�k, az FIA hozott egy olyan d�nt�st, hogy az aut�kat a verseny ut�n azonnal lem�rik, nem lehet hozz�ny�lni. Erre fell�ngoltak az ellent�tek a brit (FOCA) �s a nemzetk�zi (FISA) csapatok k�z�tt. A FOCA szerinti ez nem felelt meg a Concorde egyezm�nynek, ez�rt felsz�l�tott�k a hozz�juk k�zel �ll� csapatokat, hogy bojkott�lj�k a versenyt. Ezt az ATS �s Tyrrell csapatok kiv�tel�vel meg is tett�k, �gy mind�ssze 14 aut� sorakozott fel az imolai rajtr�cson! Amikor a versenyen Villeneuve vezetett, besz�ltak neki, hogy k�m�lje az aut�t, aki ennek megfelel�en vezetett. Pironinak m�g�tte kellett volna maradnia, ennek ellen�re n�h�nyszor megel�zte, de Villeneuve az el�z�st mindig visszaadta. Didier-nek verseny k�zben t�bbsz�r is felmutatt�k a �SLOW� felirat� t�bl�t, de figyelmen k�v�l hagyta, s amikor verseny ut�n szem�re vetett�k, ezt mondta: "a SLOW azt jelenti, hogy lass�ts, figyelj, nem pedig azt, hogy el�z�si tilalom van�. Az utols� k�rben ugyanis meglepet�sszer�en leel�zte csapatt�rs�t, nem hagyv�n a kanadainak lehet�s�get a visszael�z�sre. Villeneuve �gy �rezte, meglopt�k, kifosztott�k. Megesk�d�tt, Pironival t�bb� nem besz�l, �s �gy fog ellene harcolni, mintha m�s-m�s csapatban lenn�nek. A belgiumi id�m�r�n a "minden�ron pole poz�ci�ban lenni" -v�gy hajtotta Villeneuve-�t. A lassan halad� Mass a baloldali gyors nyomot akarta meghagyni a k�zeled� Ferrarinak, �m ugyanabban a pillanatban Villeneuve jobbr�l akart elmenni mellette. Az �tk�z�s ut�n a Ferrari a leveg�be rep�lt, majd t�bbsz�ri megp�rd�l�s ut�n a f�ldh�z csap�dott, Gilles Villeneuve m�g aznap este meghalt. Pironi alig ocs�dott fel ebb�l a sokkb�l, m�ris belekeveredett egy m�sik hal�los kimenetel� balesetbe, igaz v�tlen volt: a kanadai futam pole poz�ci�j�ban lefulladt a Ferrari motorja. A h�ts� sorokb�l rajtol� olasz Riccardo Paletti eln�zte az �ll� aut�t, �s kb 200km/�- �s sebess�ggel h�tulr�l belerohant. K�t �ra m�lva halt bele s�r�l�seibe a montreali k�rh�zban.
Hockenheim, szombati id�m�r� edz�s: Alain Prost a Renaulttal �ppen a bemeleg�t� k�r�n volt, amikor a s�r� v�zf�gg�ny m�g�l felbukkant Pironi a Ferrarival, �s belerohant. Prost �gy l�tta: �H�tulr�l j�tt nekem, �s jobb oldalon rep�lt el mellettem. A Ferrari szinte mer�legesen dobott fel engem a leveg�be�. A Ferrari h�romszor p�rd�lt meg a leveg�ben, 250 m t�vols�gban t�rt darabokra, mint Villeneuve aut�ja Zolder-ben. A seg�ts�g szinte azonnal meg�rkezett. Pironi el�sz�r franci�ul, majd angolul ki�ltozott: �vegyetek innen ki!�. L�bt�r�ssel sz�ll�tott�k k�rh�zba, �s �t �ra m�lva oper�lt�k meg. B�rmilyen v�szes inform�ci�k is sziv�rogtak ki a l�ba amput�ci�j�r�l, a verseny ut�ni szerd�n m�r elt�vozott a k�rh�zb�l. Hockenheimben Villeneuve helyettese, Patrick Tambay nyert. Didier-nek a verseny el�tt 39 pontja volt, m�g a m�sodik helyezett Watsonnak csak 30, Keke Rosbergnek viszont csak 23, s k�s�bb 42 ponttal lett vil�gbajnok, m�ghozz� �gy, hogy az id�ny folyam�n mind�ssze egyszer tudott nyerni! T�bbsz�ri oper�ci� ut�n Didier ism�t megjelent a boxban. Egyel�re mint n�z�. Visszat�r�se k�r�l sokat spekul�lt. A francia AGS csapat k�rte seg�ts�g�t, s Didier t�bbsz�r tesztelt is n�luk, m�ghozz� meglehet�sen j�l, olyannyira, hogy szerz�d�st is aj�nlottak neki. T�rgyalt Guy Ligier-vel is, aki lehet�v� tett n�h�ny �kond�ci�s� tesztet sz�m�ra. Az �j Ligier JS 27-es korm�ny�n�l a csapat els� sz�m� pil�t�j�hoz, Arnoux-hoz megk�zel�t� id�ket futott. �gy t�nt, a francia visszat�r�se pillanatok k�rd�se csup�n.

EPIL�GUS

Pironi azonban nemcsak a gyors aut�knak �lt, elcs�b�tott�k a gyors cs�nakok is. M�g l�badoz�sa alatt tagja lett az olasz Abbate csapatnak, amely Lamborghini motorokat haszn�lt. 1985-ben m�r az Offshore kateg�ri�ban �llt rajthoz. Pironi egyre jobban beleszeretett a cs�nakversenyz�sbe, saj�t csapatot hozott l�tre Team Leader n�ven, s benevezett a vil�gbajnoks�gba. A csapat sikeres volt, s Pironi �gy d�nt�tt, egyel�re nem t�r vissza a Forma 1-be, m�g a 87-es szezont motorcs�nak-versenyz�ssel t�lti. A Ligier csapatb�l ismert Jean-Claude Gu�nard k�zrem�k�d�s�vel meg�p�tik a Colibri nev� csodacs�nakot, amelyet k�t tizenk�t hengeres Lamborghini motor rep�tett a v�zen. A Colibri rendk�v�l gyors volt, viszont t�bb m�s versenyz� v�lem�nye szerint nagyon vesz�lyes is volt egyben. 1987 aug. 23-�n, egy h�ttel azut�n, hogy a Pironi-Gu�nard-Giroux tri� megnyerte a Norv�g Nagyd�jat, a brit partok k�zel�ben katasztr�fa t�rt�nt. A Colibri 160 km/�-�s sebess�ggel has�totta a vizet, amikor egy tankhaj� keltette hull�mon felugrott a leveg�be, majd ott �tfordulva esett vissza a v�zre. Itt tudni kell, hogy a versenyz�k �ltal�ban a cs�nakban �llva teljes�tik a versenyt, Pironinak a l�ba a balesete miatt viszont nem b�rta volna a hull�mokon ugr�l� cs�nak okozta megterhel�st, �gy �k m�s versenyz�kkel ellent�tben �ltek a cs�nakban, mi t�bb, le voltak sz�jazva. M�g m�s hasonl� esetekben a cs�nak leg�nys�ge a v�zbe esik, nekik a felborult cs�naktest alatt es�ly�k sem volt a megmenek�l�sre.

Didier Pironi

Sz�letett 1952 m�rc. 26
Elhunyt 1987 aug. 23
Jelenl�tek: 72
Startok sz�ma: 70
Gy�zelmek: 3
Dobog�s helyez�sek: 13
Pole poz�ci�k: 4
Leggyorsabb k�r�k: 5