Helysz�n: Monza, id�pont: 1961, szeptember 10. A Forma 1-es vil�gbajnoki szezon utols� el�tti versenye. Ezen a futamon az eg�sz id�ny folyam�n a mindeddig domin�l� Ferrari 156-os versenyaut�k er�f�l�ny�nek demonstr�ci�j�ra lehetett sz�m�tani. Ez a farmotoros Ferrari ugyanis az eddig megrendezett hat nagyd�jb�l n�gyet megnyert. Az vil�gbajnoki �sszetett versenyben vezet� k�t versenyz�, az amerikai Hill �s a n�met von Trips k�z�tt v�gleg eld�lhet a vil�gbajnoki c�m sorsa. Term�szetesen mindketten a f�lelmetes olasz hathengeres vol�nj�n�l �ltek. Az id�m�r� edz�sen minden a v�rakoz�soknak megfelel�en t�rt�nt, a Scuderia gy�ri versenyz�i a von Trips-Rodriguez-Ginther-Hill sorrendben foglalt�k el az els� n�gy rajtkock�t.
Amikor 15:00-kor az Angol Kir�lyi Aut�klub (RAC) eln�ke Lord Earl Howe z�szl�j�val jelt adott a rajtra, Phil Hill v�gott az �lre. Az edz�sels� von Trips rosszul kapta el a rajtot, az els� k�r ut�n mind�ssze a hatodik volt. Nemcsak a csapatt�rsai, de Jim Clark a Lotusszal �s Jack Brabham a Cooperral is elmentek mellette. Von Tripset azonban ez nem nagyon nyugtalan�totta. Tudta, hogy a verseny hossz�, �s tudta, hogy remek aut�ja van. A m�sodik k�rben a Lesmo kanyarkombin�ci�ban gond n�lk�l el�zte meg Brabhamet, majd a Lesmob�l kij�vet Clarkot is. A vezet� n�gy Ferrari zsin�rban h�zott v�gig a balos Curva del Vialonen (ennek hely�n ma az Ascari-sik�n van), a Rettlineo Centrale egyenesben 200 km/� feletti temp�ban �rkeztek meg a gyors Curva de Sud visszaford�t�ba. A kanyar el�tt von Trips a n�mileg nehezebb Ferrarij�val hamarabb kezdett el f�kezni, mint a k�zvetlen m�g�tte aut�z� Clark. A sk�t a Lotusszal m�r-m�r el�zni k�sz�lt, amikor a n�gyes sz�m� Ferrari hirtelen keresztezte el�tte az utat. Von Trips aut�j�nak nagy sebess�ggel forg� h�ts� kereke tal�lkozott Clark els� kerek�vel, aminek k�vetkezt�ben mindketten elhagyt�k a p�ly�t. A n�z�k ezen a helyen egy nem t�l magas bef�ves�tett f�ldt�lt�ssel �s dr�tker�t�ssel voltak v�dve. Az ir�ny�thatatlan Ferrari a t�lt�shez �t�d�s ut�n szinte f�ktelen�l v�g�dott a n�z�k sora k�z�. Tizenegyen a helysz�nen meghaltak, tov�bbi n�gyen a s�lyos s�r�l�sek k�vetkezt�ben. A szerencs�tlen von Trips kiesett az aut�b�l, a teste a t�lt�s �s a p�lya k�z�tt l�v� f�ves s�vban fek�dt mindenf�le k�ls�relmi nyomok n�lk�l � sajnos halott volt � is, a nyak�t t�rte el...

A katasztr�fa nyomai lassan m�ltak
Ezen a szomor� Monzai d�lut�non nemcsak nemcsak a k�tszeres Grand Prix gy�ztes von Trips halt meg, de a sz�les nyugatn�met k�z�ns�g motorsportok ir�nti �rdekl�d�se is. Amely �ppen von Trips sikereinek k�sz�nhet�en �ppen kil�bal�ban volt a Le Mans-i 1955-�s katasztr�fa traum�j�b�l, amelynek hat�s�ra az �v v�g�n a Mercedes kivonult a sportb�l. Az aut�-motor sport ezut�n N�metorsz�gban eg�szen 1994-ig a �Schumim�nia� kirobban�s�ig a fulballhoz, teniszhez, de b�rmely m�s sporthoz k�pest al�rendelt szerepet j�tszott.
Az 1961-es monzai katasztr�fa ut�n N�metorsz�gban a motorsport megb�lyegezett lett. Von Trips hal�l�t�l eg�szen a Schumacher-�r�ig gyakorlatilag nem volt senki, akinek es�lye lett volna vil�gbajnoki c�m k�zel�be ker�lnie. A hatvanas �vekben a n�met versenyz�k teljesen hi�nyoztak, a hetvenes �vekben mind�ssze a notorikusan sikertelen Stuck-Mass-Stommelen tri� k�pviselte az aut�s nagyhatalmat. A nyolcvanas �vekben az �g�retes Winkelhock, de mindenekel�tt Bellof haltak meg, miel�tt megmutathatt�k volna tehets�g�ket. Ezek m�g jobban meger�s�tett�k azokat a n�zeteket, miszerint az aut�versenyz�s a v�rrel �s hal�llal szoros kapcsolatban van.
Most pedig n�zz�k, ki volt h�t az az utols� h�s, aki (harminc �vig) a n�met k�z�ns�g szem�ben m�lt�n �rdemelt ki ekkora elismer�st?

Kezdeti sikerek
Wolfgang Alexander Reichsgraf Berghe von Trips 1928 m�jus 4-�n sz�letett. A h�bor� ut�n kit�n� iskol�kban �s koll�giumokban nevelkedett, amelynek hat�sa megl�tszott a k�s�bbi fell�p�sein. �gy volt, hogy id�vel tov�bbviszi a csal�d f�ldbirtokainak igazgat�s�t, �s ennek megfelel�en mez�gazdas�gi f�iskol�ra j�rt (� maga egyszer�en csak �gan�j akad�mi�nak� h�vta). Viszont sokkal jobban �rdekelte �t a m�v�szet, f�nyk�p�szet, majd a motorizmus. 22 �vesen vett egy saj�t motorker�kp�rt, amellyel r�gt�n versenyezni kezdett. Egy bar�tja seg�ts�g�vel a K�lni Porsche Klub tagja lett, melynek keretein bel�l kezdett el versenyezni.
1954-ben vett r�szt �lete els� nagy nemzetk�zi verseny�n. A klasszikus Mille Migliai versenyben Walter Hampel oldal�n a 33. helyet szerezt�k meg, s�t saj�t kateg�ri�jukban az 1300 cm3-es g�poszt�lyt megnyert�k. M�g ebben az �vben a sz�riaaut�k 1600 cm3 kateg�ri�j�nak n�met bajnoka lett. Mivel nem akarta, hogy sz�lei tudom�st szerezzenek arr�l, hogy versenyez, �Alex Linther� �ln�ven szerepeltette mag�t. 1955-ben m�r annyira sikeres volt, hogy nem rejt�zk�dhetett tov�bb az �ln�v m�g�. A GT 1300-as g�poszt�ly Eifelrennen-i gy�zelme ut�n a n�met szaksajt� a versenyz�i elit k�z�tt kezdte emlegetni. Eur�pa szerte sok-sok versenyen vett r�szt, majd Alfred Neubauer elh�vta a Mercedes gy�ri csapat�hoz.
A vil�g akkoriban � �rthet� okok miatt � a n�met sportol�kkal szemben tart�zkod�an viselkedett. Von Trips udvarias, ny�lt, becs�letes fell�p�se sokat seg�tett abban, hogy az el��t�letek elt�njenek. Amikor az �rorsz�gi Dundrodban a francia Claud Simonnal az oldal�n egy Mercedes 300SLR-vel harmadikk�nt �rt c�lba, a k�z�ns�g h�sk�nt �nnepelte. Ez volt az els� versenye ilyen er�s aut�val, a britek pedig megtisztel� �Taffy� becenevet adtak neki. Az id�ny v�g�n a Mercedes-Benz visszal�pett a sportt�l, von Trips pedig a Porsche-n�l folytatta tov�bb.
1956-ban m�r az USA-ban is ismert�k a nev�t, amikor a sebringi 24 �r�s versenyen Hans Hermannal a hatodik helyez�st szerezt�k meg. �prilisban a Mercedesszel visszat�rt Olaszorsz�gba a Mille Migliai versenyre, amelyben m�g vezetett is, k�s�bb azonban karambolozott. Tov�bbi kit�n� eredm�nyk�nt k�nyvelhetj�k el a N�rburgringi 1000 km-es versenyt, amelyben az olasz Magliolival a negyedikek lettek. A nemzetk�zi h�rnev�t a Le Mans-i versenyen �regb�tette tov�bb, ahol ez�ttal az ismert �js�g�r� Frankenberg volt a versenyz�t�rsa, �s szenz�ci�s �t�dik helyez�st �rtek el, mik�zben a saj�t kateg�ri�jukat megnyert�k.

A Ferrari els� n�met pil�t�ja
A fiatal n�met versenyz� tehets�g�re Enzo Ferrari is felfigyelt. A piros aut�k korm�nykereke m�g�tt els� �zben a sportaut�k Sv�d Nagyd�j�n jelent meg Kristianstadban. A brit Peter Collinsel m�sodik helyez�st �rtek el. Ferrari el�gedett volt a teljes�tm�ny�vel, �s von Tripset nevezt�k a Forma 1-es aut�k Olasz Nagyd�j�ra. A deb�t�l�sra azonban nem ker�lt sor, ugyanis az edz�sen a korm�nym� meghib�sod�sa miatt balesetet szenvedett a Curva Grande kanyarban. A Lancia-Ferrari D50-es ugyan igencsak �sszet�rt, de szerencs�sen meg�szta s�r�l�s n�lk�l. 1956 szeptember 10-�n Wolfgang von Trips, mint az els� n�met versenyz� al��rta a szerz�d�st a gy�ri Scuderia Ferrarival. Az igazi Forma 1-es bemutatkoz�s�ra 1957 janu�r 13-�n ker�lt sor Buenos Airesben, ahol a hatodik lett. Az els� nagy siker�re 1957 m�jus 12-ig kellett v�rnia. A 24. Mille Migliai versenyen egy 3,8 literes aut�val indult. Von Trips az eg�sz verseny alatt az egyik leggyorsabb volt, �s 300 km-rel a c�l el�tt �gy t�nt, �v� a gy�zelem. Az addig vezet� Taruffi ugyanis l�tv�nyosan lelassult, �s von Trips k�nnyed�n utol�rte. Piero Taruffinek komoly technikai probl�m�ja t�madt, a v�lt�ja az �t�dik sebess�gben beragadt! Amikor a nemes lelk�let� von Trips �szrevette, hogy ellenfele harck�ptelen, nem el�zte meg, �gy az olasznak aj�nd�kozta a gy�zelmet. A verseny ut�n, amelynek fekete foltja a portug�l de Portago sz�rny� balesete volt (Portagon k�v�l tov�bbi n�z�k is �let�ket vesztett�k), az olasz k�z�ns�g �gy �nnepelte von Tripset, mint a gy�ztes Taruffit. Egy h�ttel k�s�bb Monacoban indult, ahol nagyszer� vezet�ssel a 95. k�rig Fangio �s Brooks m�g�tt a harmadik helyen versenyzett, amikor a motor felmondta a szolg�latot.
Az 1957-es �g�retes id�ny m�jus 25-�n hirtelen megszakadt. A N�rburgringi 1000 km-es edz�s�n s�lyos balesetet szenvedett, k�t bord�ja t�r�tt el, aminek k�vetkezt�ben k�t h�napig volt k�nytelen gipszmell�nyt hordani. A p�ly�ra az id�nyz�r� monzai versenyen t�rt vissza. Nem okozott csal�d�st. Mint a legjobb Ferraris, Moss �s Fangio m�g�tt a harmadik helyen v�gzett. A teljesen fel�p�lt von Trips 1958-ban k�t csapat sz�neiben is versenyzett: Ferrarival a Forma 1-ben, a Porsche sz�neiben pedig az Eur�pa-bajnoks�gon, �s egyes hossz�t�v� versenyeken.
Enzo Ferrari a versenyekre von Tripsen k�v�l szerz�dtette a brit Hawthornt �s Collinst, az amerikai Phil Hillt, az olasz Mussot, �s a belga Gendenbient. �A pil�taf�lk�t ki kell �rdemelni�- elvet alkalmazta. K�z�l�k soha senki sem tudta, mikor, ki, hol fog versenyezni. Az Argentin Nagyd�jon p�ld�ul csak Hawthorn, Collins �s Musso �llt rajthoz. Von Trips el�sz�r Monacoban kapott lehet�s�get. A hercegs�gben azonban cserbenhagyta a szerencs�je: r�viddel a c�l el�tt a negyedik helyen aut�zva a Dino 246-os defektje fosztotta meg a meg�rdemelt pontszerz�st�l. Enzo Ferrari a k�vetkez�k�ppen pr�b�lta �motiv�lni� versenyz�j�t: el�sz�r is nem ind�totta a Holland Nagyd�jon, majd a Belga Nagyd�jra a hazai Olivier Gendenbient nevezte helyette. Az 1958-as id�ny m�sodik nagyd�j�n j�nius elej�n �llhatott rajthoz Reimsben a Francia Nagyd�jon. Egy feledhet� id�m�r� ut�n - 21. poz�ci� -, majd egy nem t�l sikeres rajt - nem indult el az aut�ja - ut�n Taffy eddigi p�lyafut�sa legnagyszer�bb teljes�tm�ny�t ny�jtotta. Ez a verseny t�bb, mint k�t �ra hosszat tartott, �s a n�met a c�lban a gy�ztes Hawthorn �s Moss m�g�tt a harmadik helyez�st �rte el. A Ferrari olasz komment�tora azonban nem lelkesedett ez�rt a kit�n� eredm�ny�rt: a verseny tizedik k�re �ldozatot k�vetelt: az olaszok kedvenc�nek, a huszonn�gy �ves Luigi Mussonak az �let�t... Egy�bk�nt megjegyezn�m, hogy von Trips r�szt vett a Ferrari GT tizenk�t �r�s verseny�n, amelyen nem sokkal a Grand Prix el�tt negyedikk�nt �rt c�lba!
K�t h�ttel k�s�bb a Brit Nagyd�jon a hazai versenyz�k domin�ltak: Gy�z�tt Hawthorn, Collins el�tt. Von Trips a motorral bajl�dott, nem tudott c�lba �rni. Augusztus 3-�n k�vetkezett a N�rburgringen Taffy �Grosser Preis von Deutschland�-ja, ahol a sz�zezres k�z�ns�g el�tt akart villogni. Azonban a Ferrari Dino 246-ossal most sem lehetett teljes m�rt�kben el�gedett: m�r a verseny m�sodik k�r�ben megl�togatta a boxot, ahol panaszkodott a motorra �s a f�kek megb�zhatatlans�g�ra. A versenyt azonban siker�lt befejeznie, m�gpedig a negyedik helyen, mint a legjobb Ferraris. A n�metorsz�gi verseny v�geredm�nye a Scuderia sz�m�ra azonban katassztrof�lis volt. A csapat �jabb versenyz�t vesz�tett el, a tizedik k�rben Collins szenvedett hal�los balesetet. Ez most fekete humork�nt hangzik, de a sz� szoros �rtelm�ben a Ferrarinak kezdtek elfogyni a versenyz�i.
Monz�ban m�r az els� k�rben �sszekoccant Harry Shell BRM-j�vel, �s egyszer�en kirep�lt az aut�j�b�l. (akkor m�g biztons�gi �v n�lk�l versenyeztek). Szerencs�j�re �csak� a t�rd�n s�r�lt meg.

T�voz�s �s visszat�r�s
Viszonya a Ferrarival elhideg�lt. 1958 v�g�n nem l�tta �rtelm�t meghosszabb�tani a szerz�d�s�t. Enzo Ferrari sem hitt m�r abban, hogy von Tripsb�l bajnok lesz-e valaha, a n�metnek is elege volt m�r az olasz csapat politik�j�b�l. A versenyz�s �r�m�t 1959-ben a Porsche-n�l tal�lta meg, amikor is a sportaut�k versenyein nemegy gy�zelmet �nnepelhetett. S�t, a Porsche-val felt�nt Monacoban az id�nynyit� nagyd�jon is. Az aut�ja, egy Porsche 718/2 tulajdonk�ppen egy Forma 2-es versenyg�p volt, amelyet az 1961-ben �rv�nybe l�p� szab�lyok szerint �p�tettek meg. Abban az �vben szeretett volna ugyanis a n�met c�g hivatalosan bel�pni a Forma 1-be. A Monte Carlo-i futamot nem lehetett szerencs�snek nevezni. Taffy �j aut�j�t ugyan az id�m�r�n a 12. helyre hozta be, de a verseny m�sodik k�r�ben ezt a m�g fejleszt�s alatt �ll� protot�pust cs�ny�n �sszet�rte. A n�ha m�r-m�r t�ls�gosan is er�szakos vezet�si st�lusa ez�ttal a kritik�k k�z�ppontj�ba ker�lt. Ez a baleset a Porsche-nak rengeteg idej�t rabolta el, legk�zelebb m�r csak augusztus 2-�n neveztek, a N�met Nagyd�j alkalm�b�l, amelyet ez�ttal kiv�telesen a berlini Avusban rendeztek meg. A szerencse most is elker�lte �t, ugyanis a futam el�tti sportaut�k verseny�n (amelyet von Trips nyert), a francia Jean Behra saj�t Porsch�j�val �let�t vesztette, emiatt a gy�ri csapat visszal�pett az indul�st�l. Ezzel von Trips sz�m�ra a �Porsche �s az F1� c�m� fejezet lez�rult, a Forma 1-ben azonban m�g indult ezen az �ven. Enzo Ferrarinak ugyanis esz�be jutott egykori versenyz�je, �s felaj�nlott neki egy versenyz�i �l�st az USA Nagyd�j�ra, amely december 12-�n ker�lt megrendez�sre Sebringben. A Ferrari ebben az �vben balszerencs�s id�nyt z�rt: mind�ssze egyszer tudott gy�zni � Tony Brooks Avusban. Von Trips azzal az �g�rettel, hogy 1960-ban a Ferrari �lland� versenyz�je lesz, a hatodik helyen �rkezett a c�lba.

A Ferrari renesz�nsza
Enzo Ferrari �llta a szav�t �s Taffy sz�m�ra elk�sz�lt a program mind a Forma 1-es, mind a sportaut�kkal val� szerepl�s�re. Az id�ny el�tt von Trips megnyerte a Sirakusa-i F2-es futamot, egy�bk�nt ez az �v a �hat�stalan fegyverekkel v�vott harc� jegy�ben telt el.
A Ferrari fejleszt� g�rd�ja ugyanis �j modell kifejleszt�s�n dolgozott, a lassan ki�reged� D246-ra nem tellett erej�kb�l. A Forma 1-ben viszont John Cooper mellett fej�tt a Lotus �s a BRM is, amelyek az �j, modern filoz�fia szerint farmotoros v�ltozatban k�sz�ltek. A Ferrari versenyz�inek sz�m�ra (von Trips, P.Hill, Ginther, Mairesse, Allison, Gonzales) m�r az is sikernek sz�m�tott, ha siker�lt a pontszerz� helyek b�rmelyik�n befutniuk. Mint az elm�lt id�nyben, a Ferrari most is csak egy gy�zelmet tudott megcs�pni: Phill Hill megnyerte az Olasz Nagyd�jat Ginther �s Mairesse el�tt. Ennek a gy�zelemnek az �rt�k�t azonban j�csk�n cs�kkenti az a t�ny, hogy az angol csapatok nem �lltak rajthoz, tartottak a kombin�lt burkolat� monzai p�lya d�nt�tt betonkanyarjain gyorsan elhaszn�l�d� gumikt�l, �s az ebb�l sz�rmaz� esetleges defektekt�l.
A Ferrari �s a f�konstrukt�r Carlo Chiti viszont c�ltudatosan dolgoztak a k�vetkez� �v aut�j�n. Von Trips oroszl�nr�szt v�llalt ennek az aut�nak a tesztel�s�b�l. J�lius v�g�n deb�t�lt az �j Ferrari Stuttgartban egy Forma 2-es versenyen a Solitude versenyp�ly�n. Az �j modellr�l egyb�l meg�llap�tott�k, hogy siker�lt. B�r a rajt ut�n Clark vezetett a Lotusszal, k�s�bb Hermann a Porscheval, �m v�g�l Taffy �r�lt a gy�zelemnek. Term�szetesen von Tripsnek jutott az a lehet�s�g, hogy az �j aut�t, a 156P-t el�sz�r Forma 1-es versenyen vezethesse. Nem f�lt ezzel a m�g nem teljesen kiforrott aut�val az Olasz Nagyd�jon rajthoz �llni. Az aut� kib�rta a gyilkos kanyarokat, �s �t�dik helyen �rt c�lba.

Felvir�gz�s
1961-ben kider�lt, hogy a 156 V6-os t�pus fejleszt�s�re ford�tott id� nem volt hi�baval�. A brit csapatoknak gondot okozott a m�sf�l literes motor �s a kasztni �sszehangol�sa, az �j Ferrari el�nybe ker�lt. Az id�ny el�gg� k�s�n indult: m�jus 14-�n a Monacoi Nagyd�jjal. A v�rosi p�lya keskeny utc�i m�g tudt�k kompenz�lni a Ferrari er�f�l�ny�t: Stirling Mossnak (Lotus-Climax) siker�lt gy�znie. Ut�na viszont a v�r�s aut�k raja futott be: Richie Ginther (az � aut�j�ban m�r az �j fejleszt�s� motor volt, melyben a hengerek �V� alakban 120 fokos sz�get z�rtak be egym�ssal), P. Hill �s von Trips.
A k�vetkez� futamra a sokkal gyorsabb Zandvoortban ker�lt sor. Itt m�r mind a h�rom versenyz�nek az �j motor dolgozott az aut�jukban, �s teljes m�rt�kben uralt�k a mez�nyt. Az id�m�r�n Hill volt a leggyorsabb von Trips �s Ginther el�tt, a versenyben viszont Taffy volt az, aki t�rt�nelmi jelent�s�g� tettet hajtott v�gre. M�r az els� k�rben az �lre �llt, �s ezen a t�bbi 75 k�r�n kereszt�l m�r senki sem volt k�pes v�ltoztatni. Taffy megnyerte �lete els� Grand Prix-j�t, �s egyben � lett az els� n�met pil�ta, akinek Forma 1-es versenyen ez siker�lt. A k�vetkez�, Spa-Francorchampsban sorra ker�l� verseny hihetetlen k�zdelmet hozott a Ferrari k�t versenyz�je, von Trips �s P. Hill k�z�tt. A rajt ut�n Hill ker�lt az �lre, majd h�rom k�r erej�ig Gendebien v�ltotta fel. Hill �jb�l az �lre k�zd�tte mag�t, majd k�nytelen volt von Tripset elengedni. Innent�l azt�n 30 k�r�n kereszt�l szinte minden k�rben megel�zt�k egym�st. A Scuderia b�rmelyik versenyz�je �mehetett a gy�zelemre�, ilyesmit a mai Ferrari csapat vezet�se m�g csak elk�pzelni sem tud� Enzo Ferrari �s a sportigazgat� Tavoni egy�ltal�n nem gondoltak akkoriban befoly�solni a verseny eredm�ny�t. �pp ford�tva: a versenyz�i egym�s elleni k�zdelm�ben l�tt�k azt a m�dot, hogyan lehet �ket m�g jobb teljes�tm�nyre �szt�n�zni. Belgiumban v�g�l 0,7 m�sodperccel Hill nyert von Trips el�tt. A Ferrari hihetetlen er�f�l�ny�t jelzi Ginther 3., Gendebien 4. helyez�se� A francia GP-n �jb�l megmutatkozott a Ferrari nyomaszt� f�l�nye: h�rom piros aut� vezette a mez�nyt, �s v�gan el�zgett�k egym�st. A tri�b�l von Trips esett ki leghamarabb (kilyukadt a h�t�), majd a 40. k�rben Hill figyelmetlens�ge miatt a Thillois kanyarban egy piruett ut�n lefulladt a motorja, majd egy k�rrel k�s�bb motorhiba miatt Ginther is kisz�llt a versenyb�l. A Ferrarit az �ppen deb�t�l� Giancarlo Baghetti mentette meg. Az �joncnak siker�lt gy�znie Gurney �s Clark el�tt. A k�vetkez� Brit GP ism�t a v�r�s c�p�k� volt (a Ferrari jellegzetes el�ls� r�sze miatt gyakran bec�zt�k az aut�t �c�paorr��-nak). Hat k�r�n �t Hill vezetett, a hetedikt�l a c�lig von Trips. A gy�zelemhez vezet� �ton nem zavarta �t az �lland�an v�ltoz� id�j�r�s sem. V�gre bizony�totta, hogy feln�tt a feladathoz, gyors �s megb�zhat� versenyz�v� v�lt, akire es�s id�j�r�si k�r�lm�nyek is lehet sz�m�tani.
Mostanra vil�goss� v�lt, hogy a bajnoki c�m sorsa von Trips �s Hill k�z�tt fog eld�lni. A �testv�rgyilkos� harcuk folytat�dott augusztus 6-�n a N�rburgringen, ahov� 350 ezer n�z� l�togatott ki. Az edz�sen a v�rt Ferrari-show ez�ttal elmaradt. Jack Brabham az �j Cooper T58-assal, az el�sz�r csat�ba k�ld�tt nyolchengeres Climax-szal Hill m�g�tt a m�sodik leggyorsabb id�t aut�zta. Stirlig Moss (akit von Trips egy�rtelm�en a mez�ny legjobbj�nak tartott) a Lotusszal a harmadik legjobb id�t �rte el. Taffy ezen a versenyh�tv�g�n el�gedetlen volt a motor teljes�tm�ny�vel, tov�bb� panaszkodott a megb�zhatatlan v�lt�ra. Az eredm�ny: a nem t�l b�ztat� �t�dik rajtpoz�ci�. A motoron eg�sz �jjel dolgoztak, �s m�snapra rendbe is hozt�k, viszont r�viddel a rajt el�tt von Trips meg�llap�totta, hogy cs�szik a kuplung. Ezzel olyan sok id�t vesztett, hogy kiesett az els� t�zb�l. M�g az �len Moss �s Hill feltart�ztathatatlanul elh�ztak a mez�nyt�l, addig von Tripsnek �t kellett verekednie mag�t az eg�sz mez�ny�n. Csat�t csata ut�n v�vott meg, �s csakhamar a harmadik lett, s�t, siker�lt Hillt is utol�rnie. Harc a bajnoki c�m�rt ezennel kezdet�t vette. Ism�t megel�zt�k egym�st egyn�h�nyszor. A hetedik k�rben Taffy �j rekordot �ll�tott fel, � lett az els� olyan versenyz�, akinek siker�lt a k�rt 150 km/�-�s �tlagsebess�g f�l�tt teljes�tenie. Moss azonban ezt a rekordot m�r a k�vetkez� k�rben megd�nt�tte! A hihetetlen�l izgalmas �ld�z�verseny folytat�dott: egy k�rrel k�s�bb ism�t temett�k a k�rrekordot: von Trips 9p 1,1mp alatt teljes�tette a k�rt, ami 1,7 mp-cel volt jobb, mint az angol versenyz��. A tizedik k�rben Taffy ism�t be�rta a nev�t N�rburgring eml�kk�nyv�be: 8p 59,9mp-es id�vel els�k�nt �rt a 9 perces �lomhat�r al�. Az meg m�r t�nyleg hihetetlen, hogy Phil Hill ugyanebben a k�rben m�g ezt az id�t is megjav�totta 2,1mp-cel! A k�t Ferraris pil�ta viszont vil�gosan l�tta, hogy a vezet� Mosst k�ptelens�g utol�rni, ez�rt taktik�zni kezdtek. Az egym�s k�zti csata most m�r fontosabb volt a vil�gbajnoki c�m szempontj�b�l, mint maga a gy�zelem. Az utols� k�rben m�r csak egym�st figyelt�k. Egyik�k sem akart ugyanis a t�bb kilom�teres c�legyenesbe els�k�nt fordulni, sz�l�rny�kot biztos�tva a m�siknak. D�nt�s maxim�lis sebess�g mellett sz�letett, mik�zben mindketten abszol�t mindent kock�ztattak, v�g�l a r�gi fatrib�n el�tt von Trips haladt �t 1 mp-ces el�nnyel Hill el�tt�

Karny�jt�snyira a c�lt�l
Von Trips boldog volt. El�rkezett karrierj�nek a cs�cs�ra, �s m�r a k�vetkez� versenyen, ak�r Monz�ban vil�gbajnok lehet. 33 pontja volt, m�g Hillnek 29, Mossnak 21. Amikor az id�m�r� edz�sen el�rte p�lyafut�sa els� pole poz�ci�j�t, m�r senki sem k�telkedett abban, hogy az 1961-es vil�gbajnokot Berghe von Tripsnek fogj�k h�vni. A gyors monzai p�lya azonban m�sk�ppen d�nt�tt a sors�r�l. Von Trips, akit az �js�g�r�k 1961-ben az �v sportol�j�nak v�lasztottak N�metorsz�gban, egyszeriben mindent elvesztett. A trag�di�ba torkollt versenyt �s ezzel egy�tt a vil�gbajnoks�got Phil Hill nyerte. Az �jdons�lt vil�gbajnok n�gy nappal k�s�bb k�s�rte el bar�tj�t utols� �tj�ra a von Trips csal�d hemmersbachi temet�j�be. Az amerikai a Taffyval v�vott sportszer� csat�ikat �gy komment�lta: �igen, nyerni akartam. De nem ilyen �ron�.
V�gezet�l mag�t�l Wolfgang von Tripst�l egy id�zet, amely kifejezi az �letfiloz�fi�j�t: �Sz�z�t �ves koromig szeretn�k �lni, hogy meghallgathassam mindazon zen�ket, amelyek tetszenek, elolvashassak minden k�nyvet, amelyek �rdekelnek, �s eny�m lehessen minden n�, akik tetszenek��