A N�rburgring k�ts�gk�v�l a Forma-1 t�rt�net�nek egyik legh�resebb, rettegett �s im�dott versenyp�ly�ja. Persze a mai N�rburgring nem az a N�rburgring. A r�gi, az „igazi” 22 kilom�teres hossz�val valami egyed�l�ll�t tudott.

Leny�g�z�en sz�p volt, �lm�ny volt rajta vezetni, ugyanakkor rendk�v�l vesz�lyes is volt. Jacky Stewart egyszer�en csak Z�ld Pokolnak h�vta.

A N�rburgring k�ts�gk�v�l a Forma-1 t�rt�net�nek egyik legh�resebb, �s egyben legh�rhedtebb versenyp�ly�ja. Az "igazi" N�rnburgring vadreg�nyes hegyi kanyarjaival �s 22 kilom�teres hossz�val m�r a m�lt�. Niki Lauda 1976-os baleste ut�n egyszer�en bez�rt�k. A mai pil�t�knak pedig fogalmuk sincs r�la milyen volt ott egy versenyt futni. Aki viszont ment rajta, esk�szik r�, hogy a vil�g legjobb versenyp�ly�ja. M�g Niki Lauda is ezt vallja, aki majdnem �let�t vesztette rajta. A kanyarok nevei egy legenda r�szei: Hatzenbach, Flugplatz, Schwedenkreutz, Fuchsr�hre, Adanauer Frost, Bergwerk, Das Kraussell, Hohe Acht, Pflanzgarten. A Nordschleife, azaz az �szaki k�r 22,8 kilom�ter hossz� volt, 176 kanyarral �s 300 m�teres szintk�l�nbs�ggel. Tal�n rendk�v�li neh�zs�ge miatt im�dt�k annyira a p�ly�t a versenyz�k. Ide nem a csillog�s miatt szerettek j�rni - mint Monac�ba - hanem az�rt, mert a verseny egy hatalmas nagy piknik volt. S�tort�borral, kif�zd�vel �s t�bort�z melletti bar�ti besz�lget�sekkel. �vente k�tszer pedig t�bbsz�zezer n�z� vert t�bort a p�lya sz�l�n. M�jusban az 1000 kilom�teres versenyre, augusztusban pedig a Forma-1-es nagyd�jra j�ttek ki. Jackie Stewart - annak ellen�re, hogy mesteri m�don h�romszor is nyert itt - Z�ld Pokolnak nevezte a N�rburgringet. Aki egyszer ment rajta, �ll�tja, hogy az Eiffel-hegys�gben tekerg� 22 kilom�teres aszfaltcs�k a legnagyobb kih�v�s ember �s g�p sz�m�ra egyar�nt. A legnehezebb �s legvesz�lyesebb p�lya az eg�sz vil�gon. Az ut�bbi �vekben aut�s fanatikusok vehetik birtokba, n�h�ny Eur��rt, ugyanis kapui nyitva �llnak b�rki el�tt.

Nordschleife �s S�dschleife

A p�ly�t, amely f�l� koronak�nt magasodik a 12. sz�zadi �p�tett lovagv�r, 1925-ben kezdt�k �p�teni. A k�lni polg�rmester (k�s�bbi n�met kancell�r) Konrad Adenauer �s Dr. Creutz els�sorban azzal a sz�nd�kkal kezdt�k �p�teni a p�ly�t, hogy az fellend�ti majd az idegenforgalmat �s nem utols� sorban cs�kkenti a nagy munkan�lk�lis�get. Adenauer el�rte a korm�nyn�l, hogy 15 milli� m�rk�val t�mogassa az �p�t�si munk�latokat majd 1927. j�nius�ra elk�sz�lt a ring. A nyit�versenyre 100 ezer n�z� l�togatott ki �s Rudi Caracciola nyert. A N�rburgring k�t r�szb�l �llt: az �szakib�l, a h�rhedt Nordschleif�b�l �s a d�lib�l (S�dschleife). Az el�bbi volt az "igazi" N�rnburgring, amely szinte azonnal csod�latot �s f�lelmet v�ltott ki a versenyz�kb�l. A k�t aszfaltcs�k a boxokn�l tal�lkozott, ahol kit�n� kiszolg�l� �p�leteket h�ztak fel �s egy hotel is helyet kapott. 1927 �s 1939 k�z�tt v�gig itt rendezt�k a N�met Nagyd�jat. 1934-ben az Ez�stnyilak itt deb�t�ltak. A h�feh�rre festett aut�k t�bbet nyomtak a megengedett 750 kil�n�l, ez�rt Alfred Neubauer csapatf�n�k az �jszaka folyam�n levakartatta a fest�ket a kocsikr�l. �gy a m�snapi rajn�l ott lehettek a gy�ri Mercedesek. A fest�k n�lk�l, "meztelen�l" ez�st sz�nben pomp�z� aut�val Manfred von Brauchitsch nyert �s ezzel kezdet�t vette az Ez�stnyilak legend�ja. 1935-ben itt aratta legnagyobb gy�zelm�t Tazio Novulari egy elavult Alfa Rome�val, hazai p�ly�n elp�holva a Harmadik Birodalom csodamasin�it. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n csak 1949-ben indult �jra a versenyz�s a N�rnburgringen. 1950-ben m�r �jra megrendezt�k a N�met Grand Prix-t, b�r ekkor m�g csak F2-es aut�k sz�m�ra. A kir�lykateg�ria 1951-ben vehette �jra birtokba a p�ly�t �s az els� h�rom N�met Nagyd�jon a Ferrari aratott gy�zelmet.

Hal�l a ringen

1951-ben �s 52-ban Ascari lett az els�. 1952-ben �gy nyerte meg a futamot, hogy k�t k�rrel a futam leint�se el�tt k�nytelen volt ki�llni a boxba, olajat ut�nt�lteni. Ascari Farina m�g� �rt vissza, de fergeteges hajr�ba kezdett. Egy k�r alatt utol�rte �s megel�zte a Forma-1 els� vil�gbajnok�t, majd a v�g�n 14 m�sodperces el�nnyel szak�totta �t a c�lvonalat. Nino Farina a k�vetkez� �vben visszav�gott �s ez�ttal � nyerte meg a versenyt a Ferrarinak. Ekkor 34 aut� indult a versenyen, ami a legnagyobb sz�m� r�sztvev� a sport�g t�rt�net�ben. 1954-ben �jb�l az Ez�stnyilak siker�nek tapsolhatott a k�z�ns�g, hiszen a legend�s Juan-Manuel Fangio szak�totta �t els�nek a c�lvonalat. Fangio azonban nem �r�lt, egy nappal kor�bban �let�t vesztette bar�tja �s tan�tv�nya Onofre Marimon. Ezzel a Forma-1 els� hal�los �ldozat�t a N�rnburgring szedte. Az edz�sen Marimon, Argent�na egyik nagy tehets�ge kics�szott egy kanyarban �s a f�k k�z�tt �rte a v�gzett. A Le Mans-i trag�dia miatt csak 1956-ban rendeztek �jra F1-es versenyt a N�rnburgringen, amikor �jra Fangio nyert, ez�ttal m�r Ferrarival. Az �t�dik helyezett Louis Rosier lett, aki h�rom k�r h�tr�nnyal (66 km) futott be!

Fangio legnagyobb versenye

Fangio egy �vre r� itt aratta �let�nek tal�n legszebb gy�zelm�t. A 46 �ves argentin m�r az edz�sen l�tta, hogy a Ferrarik a kem�nyebb Englebert abroncsoknak �s a kisebb fogyaszt�suknak k�sz�nhet�en boxki�ll�s n�lk�l teljes�tik majd a futamot. Fangio ez�rt f�lig megtankolt aut�val, puh�bb gumikon v�gott neki a versenynek �s temp�san kezdett. A 12. k�rre a k�t ferraris �sz, Mike Hawthornnal �s Peter Collinsszal szemben 28 m�sodperces el�nyt aut�zott ki. A ki�ll�s azonban tov�bb tartott, mint sz�m�tott r�, �s "El Chueco" 45 m�sodperces h�tr�nnyal t�rt vissza. Ekkor azonban valami olyat l�thatott a k�z�ns�g, mint m�g soha el�tte �s az�ta sem. Az �reg Fangio iszonyatos hajr�ba kezdett. A ki�ll�s ut�ni els� k�rben 12 m�sodpercet faragot h�tr�ny�b�l, de mivel a k�t ferraris csak egy k�rrel k�s�bb tudta meg ezt (akkoriban m�g nem volt r�di�kapcsolat �s a t�bl�t egy k�r eltelt�vel l�thatta a pil�ta), m�r k�s� volt. A 17. k�rben m�r csak 26 m�sodperc lett a Ferrarik el�nye, �s ekkor Fangio bekapcsolta a rak�t�kat: k�t k�rben is jobbat ment mint az edz�sen. Az utols� k�r�ben 9:17.4-es k�rt tekert (h�t m�sodperccel jobbat mint az edz�sen!) �s m�r csak 3 m�sodpercnyire volt Collinst�l, akit a k�t �s f�l kilom�teres c�legyenes v�g�n befogott �s nem sokkal k�s�bb megel�z�tt. A p�lya m�sodik fel�ben a Bergwerkn�l "megette" Hawthorn-t is �s megszerezte F1-es p�lyafut�sa legnagyobb �s egyben utols� gy�zelm�t.

�jabb �ldozatok

A N�rnburgring egy�bk�nt sz�tv�lasztotta a j� pil�t�kat a klasszis pil�t�kt�l. Itt ugyanis k�ptelens�g volt hib�tlanul teljes�teni egy k�rt. Egy kisebb bizonytalans�g viszont nemcsak kies�ssel v�gz�dhetett, hanem hal�llal is. A hetvenes �vekig ugyanis nem volt szalagkorl�t �s ha valaki kirep�lt a p�ly�r�l, a f�k k�z� szalad, a biztos hal�lba. 1958-ban Peter Collins �let�t k�vetelte a z�ld pokol, aki a Pflanzgartenn�l sodr�dott ki a p�ly�r�l �s hatalmasat szalt�zva azonnal meghalt. A baleset hat�s�ra bar�tja �s honfit�rsa Mike Hawthorn a szezon v�g�n abbahagyta a versenyz�st. (V�gzet�t azonban nem ker�lhette el: nem sokkal k�s�bb egy k�z�ti baleset sor�n halt meg.) 1961-ben 300 ezer n�z� ment ki, hogy l�thassa a kor legnagyobb n�met szt�rj�t, Wolfgang Berghe von Trips gr�fot, aki a Ferrarival a vb egyik es�lyese volt. A n�metorsz�gi versenyen azonban meg kellett el�gednie a m�sodik hellyel, a versenyt ugyanis Stirling Moss nyerte, aki az �gi �ld�sban b�zva a f�lig nedves p�ly�n es�gumival rajtolt el. A verseny v�g�re megj�tt az es� �s az angol 20 m�sodperces el�nnyel nyert. 1963-ban �s 64-ben John Sutees gy�z�tt, m�g 1965-ben Jim Clark itt szerezte meg m�sodik vil�gbajnoki c�m�t rajt-c�l gy�zelemmel. (Ez a szezon hetedik versenye volt, �s m�g h�rom futam volt h�tra.) 1966-ban az edz�sen a k�s�bbi csapatulajdonos Guy Ligier cs�szott ki Cooper-Maseratij�val �s t�rte �ssze cs�ny�n a l�b�t. A versenyen az angol John Taylor viszont hal�l�val fizetett hib�j��rt. Az egyik kanyarban megp�rd�lt �s nekicsap�dott Jacky Ickx Forma-2-es aut�j�nak. Taylor Brabhamje kigyulladt �s az angol pil�ta egy h�nappal k�s�bb belehalt s�r�l�seibe.

Ickx �s Stewart a Z�ld Pokol kir�lyai

Ickx-nek viszont kutya baja sem lett, s�t a k�vetkez� �vben par�d�zott. Majdnem elp�holta a teljes Forma-1-es mez�nyt egy Forma-2-es aut�val. Akkoriban a Forma-2-es �s a Forma-1-es mez�ny egyszerre versenyzett a p�ly�n. Az F2-es belga men� sokkolta a t�bbieket, amikor a kis "v�zna" Matra-Fordj�val a harmadik legjobb id�t �rte el az edz�sen. (A belga Cosworth FVA motorja alig tudott 220 l�er�t, m�g az edz�s els� Jim Clark 3 literes Cosworth DFV-je 400 LE-s volt.) A Forma-1-sek k�z�l Ickx-t csak Clark �s Hulme tudta megverni. Hi�ba ment azonban csod�latosan az edz�sen, a rajtr�cson a szab�lyok szerint, mint legjobb Forma-2-es, csak a 17. hely jutott 'Monsieur X'-nek. Ickx innen k�zd�tte mag�t fel a versenyen a negyedik helyre, m�g v�g�l egy t�r�tt felf�ggeszt�s miatt ki kellett �llnia. 1968-ban �jabb neh�z futam v�rt a pil�t�kra. Ez�ttal a hegyi id�j�r�s okozta a f� gondot. A verseny el�tti es� miatt hatalmas k�d sz�llt a p�lya f�l�, a l�t�t�vols�g pedig egyes helyeken alig �rte el a 10-15 m�tert. A futam el�tt a pil�t�k �s a rendez�k is sok�ig tan�cskoztak mi t�v�k legyenek, v�g�l a 250 ezer n�z� miatt n�mi k�s�ssel m�gis megtartott�k a versenyt. A rendk�v�li k�r�lm�nyek k�z�tt futott viadalon Jackie Stewart nyert n�gy perces el�nnyel. A futam ut�n a sk�t is remeg� l�bakkal sz�llt ki a kocsib�l "A kock�s z�szl� olyan volt mint a megv�lt�s" - mondta a futam ut�n. Stewart k�s�bb m�g k�tszer lett itt els�, 1971-ben �s 73-ban. Forma-1-es kor�ban 'Monsieur X' is nyert itt k�tszer. Ickx 1969-ben �s 72-ben has�totta �t els�nek a c�lvonalat. Ez ut�bbi siker rajt-c�l gy�zelem volt, a belga minden k�rben vezetett �s a leggyorsabb k�rid�t is � futotta. A p�ly�t ekkora viszont m�r �t�p�tett�k. 1970-ben ugyanis a versenyz�k nem voltak hajland�ak rajthoz �llni itt, annyira �letvesz�lyesnek �t�lt�k. A Forma-1-es Grand Prix �tker�lt Hockenheimbe, a N�rnburging pedig szalagkorl�tokat kapott �s t�bb helyen �jraaszfaltozt�k.

Lauda pokla

Az �talak�t�sok ellen�re a 'Ring' idejem�lt volt, az aut�k egyre gyorsabban sz�guldottak rajta, r�ad�sul a p�lya t�bb r�sz�n is el�rt�k az �r�nk�nti 300-as temp�t. A Pflanzgartenn�l pedig nagy sebess�gn�l r�vid id�re a leveg�be is emelkedtek. 1974-ben �s 75-ben Lauda volt a leggyorsabb az edz�seken a Ferrarival, de mindk�tszer elcsent�k el�le a gy�zelmet. 74-ben csapatt�rsa Regazzoni, a k�vetkez� szezonban pedig Reutemann h�zta kereszt�l a sz�m�t�s�t. 1976-ban viszont v�gre nyerni akart. A m�sodik helyr�l rajtolhatott a nagy riv�lis James Hunt m�g�l. A verseny el�tt viszont esett az es� �s nedves p�ly�n kezd�d�tt a futam. Lauda elrontotta a rajtot �s visszacs�szott, r�ad�sul t�l kor�n v�ltott es�gumikr�l sima fel�let� abroncsra. A Bergwerkn�l elrontotta az egyik kanyart �s megcs�szott, neki a szalagkorl�tnak �s onnan visszacsap�dva keresztbe �llt az �t k�zep�n. Brett Lunger telibe kapta az aut�t, amely azonnal l�ngokba borult. Lunger, �s az oda�rkez� m�sik h�rom versenyz�, Guy Edwards, Arturo Merzario, Harald Ert azonnal a seg�ts�g�re siettek, hogy a l�ngok k�z�tt verg�d� Laud�t kihozz�k. Az osztr�k 37 m�sodpercig volt a t�zben, r�ad�sul id�be telt, mire az osztr�k ment�aut�ba ker�lt, majd rep�l�vel vitt�k a mannheimi egyetemi klinik�ra. A s�lyos �g�si s�r�l�sekt�l �s a bel�legzett f�stt�l �let hal�l k�z�tt lebegett. K�m�ba esett �s m�r az utols� kenetet is feladt�k r�. V�g�l megmenek�lt �s visszanyerte eg�szs�g�t, de a baleset nyomait m�ig is hordozza. A balesetet egy 14 �ves kisfi� �r�k�tette meg egy 8 millim�teres kamer�val, amely az�ta bej�rata a vil�got. Az osztr�k "szuperpatk�ny" k�s�bb szem�lyesen k�sz�nte meg n�gy versenyz�t�rs�nak, hogy meg�lltak seg�teni, n�lk�l�k ugyanis biztosan otthagyta volna a fog�t. Merzario, akivel Lauda ki nem �llhatt�k egym�st, m�g az osztr�k monte-carl�i pole poz�ci��rt kapott arany�r�j�t is megkapta. Az osztr�k azonban fel�p�lt �s 42 nappal a n�rnburgringi pokol ut�na rajthoz �llt Monz�ban. Lauda balesete volt az utols� csepp a poh�rban, hi�ba jav�tottak fokozatosan a p�lya biztons�g�n, a 22 kilom�teres hosszhoz k�pest nagyon kev�s p�lyamunk�s volt szolg�latban. A sz�vets�g sportbizotts�ga, a CSI visszavonta a p�lya licensz�t �s a Forma-1 soha t�bb� nem j�tt vissza a Nordschleif�ra. A N�met Nagyd�jat azonnal �tvitt�k a Hockenheimringre.

�j N�rnburgring

1982-ig m�g a r�gi Nordschleif�n futott�k az 1000 kilom�teres versenyt, ekkor azonban hatalmas munk�latok kezd�dtek a r�gi S�dschleife mellett. Vadonat�j versenyp�lya �p�lt, amely 84 milli� m�rk�ba ker�lt. Az els� versenyt egyforma Mercedes 190-sekkel futott�k. A viadalon r�szt vett a Forma-1-es mez�ny sz�ne-java. A leggyorsabb egy fiatal brazil Ayrton Senna volt, aki lenyomta a v�g�l m�sodik Laud�t. Prostot, Rosberget, Alan Jonest, mindenkit. A r�gi, egyszerre csod�lt �s rettegett N�rnburgring t�rt�nete ezzel v�get �rt. A Forma-1 1985-ben m�r az �j aszfaltcs�kon vend�geskedett, amely nem lett rossz, s�t nagyon is j� p�lya, de aki ment a r�gi N�rnburgringen �ll�tja: �ssze sem hasonl�that� az eredetivel.

A rekordok p�ly�ja

Soha egyetlen p�ly�n sem sz�m�tott annyira a k�rid�, mint a N�rnburgringen. Minden p�lya k�z�l itt sz�m�tott a legnagyobb elismer�snek megd�nteni a k�rrekordot. El�sz�r Bernd Rosemayer t�rte �t a 10 perces �lomhat�rt 1936-ban egy Auto Unionnal. 1939-ben Hermann Lang m�r 9:52.2-t tudott egy h�romliteres kompresszoros Mercivel. A k�rid�k a Forma-1-ben is fokozatosan javultak. Fangio 9:17-es �lomideje nem sok�ig maradt rekord. A kasztnik fejl�d�s�vel egyre gyorsabbak lettek a kocsik. 1961-ben Phil Hill egy gyeng�cske 1,5 literes c�paorr� Ferrarival m�r 8:57-et tudott. 1965-ben Clark 8:22-n�l j�rt, a h�t perces �lomhat�rt Niki Lauda szak�totta �t. 1975-ben 6:58.6-os k�rt repesztett, ezzel � tette meg a valaha futott leggyorsabb F1-es k�rt a Ringen. Az abszolut rekordot Stefan Bellof tartja, aki a nyolcvanas �vekben egy C-csoportos Porsch�val szinte m�r hihetetlen
6:13-as k�rre volt k�pes.