-stksk-
stksk
Az egybknt meglehetsen unalmas Ausztrl Nagydj legnagyobb sztorija Lewis Hamilton bemutatkozsa volt. A McLaren-Mercedes jonca a harmadik helyet szerezte meg gy, hogy a verseny ktharmad rszben ktszeres vilgbajnok csapattrsa eltt autzott. A briteknl rgtn kitrt a Hamilton-mnia, s a szakrtk sem gyznek radozni a 22 ves piltrl. De vajon milyen ms stksszer bemutatkozsoknak volt tanja eddig a Forma-1? Az albbiakban a sportg trtnetnek legemlkezetesebb debtlsaibl lltottunk ssze egy csokorra valt.
Giancarlo Baghetti, 1961 Francia Nagydj (Reims-Gueux), autja: FISA-Ferrari
Giancarlo Baghetti mig az egyetlen versenyz, aki meg tudta nyerni lete els Forma-1-es futamt (termszetesen leszmtva Nino Farint, aki a legels Forma-1-es futamon diadalmaskodott 1950-ben). Hozz kell tenni azonban, hogy korbban mr indult hrom a vilgbajnoksgba be nem szmt futamon. Ez a diadal egyben 21 futambl ll plyafutsa egyetlen futamgyzelme is maradt.
Mario Andretti, 1968 Amerikai Nagydj (Watkins Glen), autja: Lotus-Ford
Andretti az 1968-as Amerikai Nagydjon mutatkozott be a Forma-1-ben - mghozz rgtn a pole pozci megszerzsvel. A versenyen az els krben megelzte Jackie Stewart, m ksbb ismt visszakapaszkodott a sktra s nagy harcra knyszertette. A 33. krben azonban kuplunghiba miatt ki kellett llnia a versenybl. Andretti tz vvel ksbb, 1978-ban Forma-1-es vilgbajnok lett.
Jean Alesi, 1989 Francia Nagydj (Paul Ricard), autja: Tyrrell-Ford
A rendkvl npszer francia versenyz csodlatos tehetsgrl tett tanbizonysgot rgtn az els futamn, amikor az alulfinanszrozott Tyrrell-Forddal a negyedik helyet szerezte meg az 1989-es Francia Nagydjon.
Alesi ugyanezzel a csapattal egybknt 1990 els versenyn, a phoenixi Amerikai Nagydjon is megvillant: 30 krn keresztl kpes volt tartani Ayrton Senna McLaren-Hondjt, st, amikor a brazil elszr megelzte, visszaelzte t. A vgn ugyan mgiscsak meg kellett adnia magt Sennnak, de msodik helye - s teljestmnye - gy is szenzciszmba ment.
Alesi a viharos bemutatkozs ellenre nem vltotta be a hozz fztt remnyeket - sokak szerint azrt nem, mert mindig szerencstlenl vlasztott csapatot. Az 1995-s Kanadai Nagydjon aratta le Forma-1-es plyafutsa els s egyetlen futamgyzelmt.
Michael Schumacher, 1991 Belga Nagydj (Spa-Francorchamps), autja: Jordan-Ford
A 22 ves Michael Schumacher szinte ismeretlenl csppent a Forma-1-be. Mg a boxutcban sem tudtak rla semmit - azokon kvl, akik figyelemmel ksrtk a C-csoportos sportaut vilgbajnoksg kzdelmeit. Ehhez kpest vasrnap dlutnra mindenki rla beszlt.
A legels szabadedzsen a nmet jonc tizenegyedik lett, az els idmr edzsen mr a nyolcadik - csaknem egy msodperccel csapattrsa, Andrea de Cesaris eltt. A msodik szabadedzsen az tdik helyet szerezte meg, a msodik idmr edzsen a hatodikat (csak Ayrton Senna, Alain Prost, Nigel Mansell, Jean Alesi s Nelson Piquet volt eltte). Az sszestett idk alapjn a hetedik helyrl indulhatott. A vasrnapi warm-up-on mr negyedik volt Riccardo Patrese, Mansell s Senna mgtt...
A verseny rajtjnl feljtt az tdik helyre, de pr szz mter utn kuplunghiba miatt kiesett. Az addig ltottak azonban elegendek voltak ahhoz, hogy a Forma-1-es csapatvezetk - kztk Flavio Briatore - felkapjk a fejket. Kt ht mlva Schumacher mr egy Benettonban lt.
Schumacher bemutatkozsban a leginkbb lenygz az volt, hogy soha nem jrt mg korbban Spa-ban (radsul ez egy joncok szmra kifejezetten nehz plya) s Forma-1-es autt is csak mindssze huszonegynhny kr erejig vezetett Silverstone-ban egy rvidke teszt keretben a Jordannel egy httel korbban. (Akkoriban mg nem volt ktelez legalbb 300 km-t vezetni a szuperlicencrt.) Az ifj nmetet ma mr elkpzelhetetlen hirtelensggel dobtk be a mlyvzbe - s azonnal szott, nem is akrhogyan!
Jacques Villeneuve, 1996 Ausztrl Nagydj (Melbourne), autja: Williams-Renault
Jacques Villeneuve csaknem megnyerte els Forma-1-es versenyt, az 1996-os Ausztrl Nagydjat. Igaz, ehhez az autja is megvolt, hiszen a Williams-Renault dominlt az 1996-os szezonban. Mgis remek teljestmny volt a kanadai versenyztl, hogy rgtn els idmr edzsn megszerezte a pole pozcit csapattrsa, Damon Hill eltt. A versenyen szinte vgig vezetett, de aztn t krrel a futam vge eltt lecskkent az olajnyoms az autjban, gy Hill el tudott menni mellette.
Villeneuve nemcsak els versenyt nyerte meg majdnem, de az els vilgbajnoki szezonjt is. Vgl meg kellett elgednie a msodik hellyel Hill mgtt. Aztn 1997-ben felrt a cscsra.
Kimi Rikknen, 2001 Ausztrl Nagydj (Melbourne), autja: Sauber-Petronas
Rikknen lete els Forma-1-es versenyn a hatodik helyet szerezte meg a Sauber-Petronasszal, ami kisebbfajta szenzci volt annak tkrben, hogy a finn pilta mindssze 23 autversenyen vett rszt korbban, radsul azt is a Forma-1-hez kpest meglehetsen alacsony, Forma-Renault kategriban.
Sokan - kztk a FIA elnke, Max Mosley is - kritizltk Peter Saubert amiatt, hogy egy ennyire tapasztalatlan versenyzt szerzdtetett a csapatba, s Rikknen emiatt eleinte csak ideiglenes szuperlicencet kapott. Melbourne-i teljestmnyvel azonban egy csapsra elnmtotta a szkeptikusokat.
Nico Rosberg, 2006 Bahreini Nagydj (Manama), autja: Williams-Cosworth
Nico Rosberg eddigi legjobb versenye volt bemutatkoz futama. Az 1982-es vilgbajnok fia a 2006-os Bahreini Nagydjon a 12. rajtkockbl indult, m a rajt utn hibzott s visszaesett a mezny vgre. Innentl azonban emlkezetes teljestmnyt nyjtott. gy vgott keresztl a meznyn, mintha az a vilg legtermszetesebb dolga lenne, s kzben szmos nagyszer elzst is bemutatott. Mi tbb, a verseny leggyorsabb krt is megfutotta - s mig a legfiatalabb versenyz, akinek sikerlt ez a bravr. Vgl a hetedik helyen vgzett csapattrsa, Mark Webber mgtt.
Rosberg egyelre ads egy a debtl versenyhez hasonl teljestmnnyel - br legutbbi Ausztrl Nagydjon fantasztikus mdon elzte meg Ralf Schumacher Toyotjt. A 2006-os szezon tovbbi rszben azonban nem tudott ismt a bahreini futamhoz hasonl versenyt futni.
A ht felsorolt versenyzbl hrman vilgbajnokok tudtak lenni, egy pedig az aktulis pontversenyt vezeti, s ha ez szmt valamit, akkor Hamilton kiltsai nem tnnek rossznak...
|