A Renault az idei Brit Nagyd�jat megel�z� h�ten Franciaorsz�gban t�bb, nagyszab�s� rendezv�nnyel �nnepelte az �vfordul�t. Az al�bbiakban r�viden �sszefoglaltuk az ist�ll� t�rt�net�t.

A kezdetek

Az els� versenyaut�t Bernard Dudot tervezte �s egy 1500 k�bcentim�teres, V6-os Elf turb�motor hajtotta, a konstrukci� �ppen csak be tudta verekedni mag�t a Brit Nagyd�j futam�ra. A s�rga te�skann�nak cs�folt aut� Jean-Pierre Jabouille-lel a vol�nn�l v�g�l a tizenhatodik k�rben feladni k�nyszer�lt a viadalt, de a csapat �gy tekintett az els� �vadra, mint az els� sz�rnypr�b�lgat�sokra, �gy nem voltak nagy elv�r�sok.

1978-ban, vagyis a m�sodik �vadban a kem�ny munka meghozta els� gy�m�lcs�t, hiszen a gy�r Watkins Glen-ben megszerezte els� pontjait Jean-Pierre Jabouille r�v�n, a francia pil�ta negyedik lett az Amerikai Nagyd�jon. A Renault lend�letes fejl�d�s�t j�l jelzi, hogy szinte kereken k�t �vvel a Forma-1-es deb�t�l�s�t k�vet�en, 1979. j�lius 1-�n megsz�letett az els� futamgy�zelem is, r�ad�sul �ppen Franciaorsz�gban. Az RS11-es modell korm�nyn�l ekkor is Jabouille �lt, de a csapat m�sik pil�t�ja, Ren� Arnoux is kitett mag��rt, harmadikk�nt �rt c�lba.

1980-ban m�r h�rom Renault-siker sz�letett, a k�vetkez� szezonban pedig a csapathoz ker�lt a nagy tehets�gnek tartott Alain Prost, aki gyorsan bev�ltotta a hozz� f�z�tt rem�nyeket, hiszen els� �v�ben h�romszor �llhatott fel a dobog� legfels� fok�ra.

Az 1982-es szezonban a Renault a harmadik helyet szerezte meg a vil�gbajnoki pontversenyben, amivel siker�lt a legjobbak k�z� beverekednie mag�t, a k�vetkez� �vadban pedig eg�szen az utols� futamig partiban volt a vil�gbajnoki c�m megszerz�s��rt.

A Renault, mint motorsz�ll�t�

A francia m�rka id�k�zben �j fejezetet nyitott a Forma-1-es t�rt�net�ben, hiszen a Renault m�s csapatok versenyg�peit is ell�tta er�forr�ssal, amellyel �gy egy m�ig tart� trad�ci�t ind�tott el. A Lotus csapat volt az els�, amely el�sz�r kapott Renault motorokat, �s alig n�gy �v alatt a csapat k�tszer v�gzett a harmadik helyen a konstrukt�r�k k�z�tt, m�g egyszer volt negyedik. Az eredm�nyess�g l�tt�n t�bb csapat is bejelentkezett a francia motorok�rt, �gy a Ligier �s a Tyrrell is szerz�d�st k�t�tt. Ebben az id�szakban a Renault legf�bb specialit�s�v� v�lt a motorsz�ll�t�s.

A turb�motorok Forma-1-t�l val� b�cs�z�s�t k�vet�en a francia csapat is kisz�llt a sz�guld� cirkuszb�l (15 futamgy�zelemmel a tarsoly�ban), de nem sok�ig, mert 1989-ben �jra felt�nt a motorsz�ll�t�k k�z�tt �s Sir Frank Williams csapat�val kezdett hossz� t�v� egy�ttm�k�d�sbe. 1991-ben a Williams-Renault 7 futamgy�zelmet szerzett, pil�t�i pedig tizenh�tszer �llhattak fel a dobog� valamely fok�ra. A k�z�s munk�t egy �vvel k�s�bb, 1992-ben kett�s vil�gbajnoki c�mmel koron�zt�k meg, Nigel Mansell �s a csapat is a cs�csra �rt. Egy �vvel k�s�bb �jra megism�tl�d�tt a diadal, ez�ttal m�r a visszat�r� Alain Prosttal a korm�ny m�g�tt.

1995-ben a Renault �jabb kontraktust k�t�tt, amelynek �rtelm�ben a Benetton csapat is a francia motorgy�rt� c�g er�forr�sait haszn�lta versenyg�peihez. A k�z�s munka olyan j�l siker�lt, hogy r�gt�n az els� �vben a Michael Schumacherrel f�mjelzett ist�ll� mindk�t vil�gbajnoki c�met elh�d�totta. A k�vetkez� k�t �vben viszont megint a Williams domin�lt, Damon Hill �s Jacques Villeneuve g�p�t ekkor is Renault motor hajtotta, �gy �jabb k�t vb-c�m k�vetkezett.

1997-ben, 11 vil�gbajnoki c�mmel a h�ta m�g�tt a motorgy�rt� c�g �jra kivonult a sz�guld� cirkuszb�l, igaz ez�ttal sem b�rta sok�ig a versenysorozat n�lk�l.

Az �jkori sikerek

A 2000-es �vek eleje �j kih�v�sokat tartogatott a t�bbsz�r�s vil�gbajnok m�rka sz�m�ra. Egy�ves el�k�sz�letet k�vet�en 2002-ben a Benetton csapat 100%-ban gy�ri csapatt� v�lt, miut�n a Renault teljes eg�sz�ben felv�s�rolta az ist�ll�t. A francia gy�r ennek k�sz�nhet�en 5 �ve indul �n�ll�an a versenysorozatban. Az els�, �j fest�st kapott s�rga-k�k aut�kat Jenson Button �s Jarno Trulli vezette, a csapatf�n�k pedig a Benettonn�l is ugyanezt a poz�ci�t bet�lt� Flavio Briatore lett. Ebben az �vben csak a Ferrari, a McLaren �s Williams tudta megel�zni a gy�ri csapatot, azonban mindenk�ppen biztat� volt, hogy a csapat 2002-ben k�tszer annyi pontot gy�jt�tt, mint az azt megel�z� �vben a "jogel�d".

2003-ban a csapathoz egy fiatal, ambici�zus pil�ta �rkezett a spanyol Fernando Alonso szem�ly�ben, aki nem sokkal k�s�bb be�rta mag�t a Renault vil�gbajnoki t�rt�nelm�be. 2004-ben tov�bb fejl�d�tt a csapat, majd 2005-ben Fernando Alonso vez�nylet�vel k�t vil�gbajnoki gy�zelemnek �r�lhetett a francia motorgy�rt�, 2006-ban mindkett�t siker�lt megv�deni, Alonso �s a csapat is �jfent verhetetlennek bizonyult.

A 2007. �vi szerepl�s eddig nem �gy alakul a Renault sz�m�ra, ahogy tervezte, hiszen 31 pontj�val csak a negyedik helyen �ll a konstrukt�r�k k�z�tt. A francia c�g az idei szezonban feleleven�tett egy r�gi hagyom�nyt, �gy a Red Bull Racing csapat is t�le kapja az er�forr�st. Az energiaital-gy�rt� c�g ist�ll�ja a hetedik poz�ci�t foglalja el kilenc verseny ut�n.


Renault Forma-1-es adatlap:
Els� futam: 1977. j�lius 16., Brit Nagyd�j, Silverstone
Els� pil�ta: Jean-Pierre Jabouille
Els� pontszerz�s: 1978. okt�ber 01., Amerikai Nagyd�j
Els� pole poz�ci�: 1979. m�rcius 3., D�l-Afriakai Nagyd�j
Els� gy�zelem: 1979. j�lius 01., Francia Nagyd�j
Rajtok sz�ma: 219
Pole poz�ci�k sz�ma: 50
Futamgy�zelmek sz�ma: 33
Pontok sz�ma: 956

Egy�ni vil�gbajnoki c�mek:
1992: Nigel Mansell
1993: Alain Prost
1995: Michael Scumacher
1996: Damon Hill
1997: Jacques Villeneuve
2005: Fernando Alonso
2006: Fernando Alonso

Konstrukt�ri vil�gbajnoki c�mek:
1992: Williams-Renault
1993: Williams-Renault
1994: Williams-Renault
1995: Benetton-Renault
1996: Williams-Renault
1997: Williams-Renault
2005: Renault F1
2006: Renault F1